Sokan panaszkodnak, hogy nem tudnak a napra menni védőkrémek használata nélkül. Ha nem használnak krémet a bőr fokozott érzékenysége miatt, kiütések jelennek meg a bőrön, de sokan épp a napozókrémekre lesznek allergiások.

A betegség kialakulásának hátterében örökletes tényezők - mint a bőrszín, a bőr pigmentációja, a szeplők és anyajegyek száma - is állhatnak. A legtöbb kozmetikum, parfüm, dezodor olyan fényérzékenyítő anyagot tartalmaz, amely foltos pigmentképződéshez vezethet. Bizonyos gyógyszerek (fogamzásgátlók, hormonok, antibiotikumok) és a napsugárzás együttes hatása fokozhatja a bőr fényérzékenységét.

Mindig használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet. A hajlamosító tényezőkön túl a pontos kiváltó ok még nem ismert, de az UV-B sugárzás mellett az UV-A sugárzásnak is nagy szerepe lehet.

A napallergiáról (urticaria e solare) akkor beszélünk, ha a kiütéses tünet nemcsak a napfénynek kitett helyeken, hanem akár a ruha alatt is jelentkezik. Ez a jelenség sokkal ritkább, mint az egyéb fénykiütések, amelyek csak a közvetlenül fénynek kitett helyeken jelentkeznek. A köznyelvben mégis ezekre használják gyakrabban a napallergia kifejezést.

Milyen tünetei lehetnek?

A napallergia tünetei igen változatosak lehetnek: a már fentebb említett csalánkiütésektől a piros foltokon át akár a pattanásos elváltozásokig. Már rövid fényhatást követően órák vagy egy-két napon belül apró, tűszúrásnyi kiütések jelennek meg leggyakrabban a fénynek kitett részeken, de valódi allergia esetén az egész testen.

Nagyon gyakran a bőr felhólyagosodik, viszket, melyet égő érzés, esetleg fájdalomérzés is kísérhet. Amint a bőr megnyugszik, a tünetek elmúlnak.

Sajnos visszamaradhat bizonyos fokú foltos bőrelváltozás. A tünetek sokszor összetéveszthetőek a leégéssel, amelytől csak abban különbözik, hogy ezt a folyamatot nem követi hámlás, illetve többször kiújul és évekig visszatérhet. Egy biztos: a napfény káros sugarai ellen így is úgy is fontos védekezni.

Mit tehetünk megelőzésként?

Ha napallergiás vagy, kerüld a közvetlen napozást, hiszen hosszú távon bőrrák is kialakulhat. Sokan elfelejtik, hogy egy ködös, felhős napon is le lehet égni. Az ultraibolya sugárzás körülbelül 90 százaléka átjut a felhőkön. Tévhit, hogy a vízben nem lehet leégni, ugyanis a víz visszaveri a nap sugarait. Ráadásul fürdőzés vagy izzadás esetén érdemes ismét bekenni magad naptejjel, hiszen hatása csökkenhet. Az ultraibolya sugárzás visszatükröződik a hóról, a jégről, a homokról, a vízről, így ezek is ugyanolyan súlyosan le tudják égetni a bőrt, mint a napfény.

A megelőzés valójában elég nehéz, mivel a kialakulás háttere még nem tisztázott, azonban érdemes betartani az alapvető napozási szabályokat. Kerülni kell a déli forróságot, érdemesebb délelőtt 10-től délután 4-ig árnyékba vonulni, mivel ebben az időintervallumban igen nagy a napsugárzás ereje.

Mindig használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet. Előfordulhat azonban, hogy épp a naptej tartalmaz olyan anyagot, ami a fény hatására bőrkiütést okoz, ezt mielőbb tisztázni kell, milyen anyagokra vagyunk érzékenyek. A naptejek fényvédő faktor száma azt mutatja meg, hogy mennyivel hosszabb ideig szabad a napon tartózkodni. Érdemes így minél magasabb számút választani.

A gyermekeknek, az érzékeny bőrűeknek, napallergiásoknak érdemes legalább 30 faktoros krémet használni, mivel megfelelő fényvédelemmel csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. A gyógyszerszedés esetén fontos tájékozódni arról, hogy az adott készítmény tartalmaz-e fényérzékenyítő anyagot, amely mellett tilos a napozás.

Napozás előtt ne használjunk kozmetikumokat, parfümöt közvetlenül a bőrre. Egyes fűszernövények - mint például az ánizs, a kömény és a medvetalp - tartalmazhatnak fényérzékenyítő anyagot, így érdemes ezeket kerülni.

Emellett segíthet, ha minél kevesebb testrészünket éri a napfény, vagyis ha tehetjük, ajánlott nadrágot és hosszú ujjú blúzt viselni. Manapság már lehetőség van beszerezni UV-szűrő anyagból készült fürdőruhát is. Egyes esetekben segíthet, ha szoláriumozással szoktatjuk bőrünket a napsütéshez.

Érdemes a tünetek jelentkezése esetén a bőrünket langyos vízzel megtisztítani a naptejtől, majd hűsítő és gyulladást csökkentő krémmel az adott területet bekenni. A viszketés ellen antihisztamin tartalmú kenőcsöt használjunk.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a napallergia tünetei hűsítő, gyulladáscsökkentő készítmények hatására sem csökkennek, szükség lehet az allergia szintjétől függően bizonyos kezelésekre is.

Komolyan kell venni a problémát, hiszen egyes esetekben súlyosabb tünetekkel is járhat. Hatékonyabb terápia érdekében bőrgyógyászhoz kell fordulni. Kezelésként antihisztamin tartalmú gyógyszer rendszeres szedése ajánlott. Súlyosabb esetben szteroid alkalmazása is szükségessé válhat.

(Webbeteg)