pipa
#Drog, cigi, alkohol

Pipák és a szivarok - Veszélytelenebbek, mint a cigaretta?

2010.08.31.
3 perces olvasási idő

A pipázók és a szivarozók többsége tudja és állítja, hogy a dohányzás káros az egészségre. De legtöbbjük mégis fenntartja és elhiteti magával és a környezetével azt a tévhitet, hogy a pipázás vagy a szivarozás valahogy egészségesebb, mint a cigizés. A valóság azonban az, hogy ezek a dohány termékek ugyanazokat a veszélyeket hordozzák magukban, mint a cigi. Sőt, néha még nagyobbakat is.

A pipa és a szivar kinézetre is teljesen más a cigitől. A szivarokat szárított levelekbe csomagolják, és nem úgy, mint a cigiknél általában, a szivarok nem tartalmaznak szűrőt. A pipáknál a dohány egy kis edénykében ül, ami egy száron keresztül kapcsolódik a szájrészhez. A pipák egyébként kaphatóak szűrős változatban is.

A pipák másik típusa a vízipipa. Napjainkban a pipák e típusa egyre inkább elterjedt. Ennek különlegessége, hogy a füst a vízen keresztül érkezik a szipkába. Ez a több mint 4000 éves pipa ma éli reneszánszát, talán a különböző finom ízű dohányok, talán a keleti hangulat miatt. Ki tudja?

A pipák és a szivarok ugyanolyan veszélyesek, mint a cigi

A szivarozók többsége sajnos azonban még mindig úgy él, hogy állításuk szerint ez sokkal egészségesebb, mint a cigi, ugyanis csak 1-2 szálat szív naponta, és azt se tüdőzi le. A pipázókra és a szivarozókra egyaránt igaz, hogy hajlamosak azt hinni, hogy a pipa és a szivar nem okoz függőséget. Sajnos a valóság pedig pont az ellenkezője.

Egy szál normális méretű szivar, körülbelül 15 g dohányt tartalmaz. Ugyanennyi található meg körülbelül, egy doboz cigarettában is. Szintén egy szál szivar 100-200 mg nikotint tartalmaz, míg egy szál cigarettában átlagosan 7-8 mg van. Ez a válasz arra, hogy a szivarozók miért csak 1-2 szálat szívnak naponta, vagy annyit se!

A pipák és szivarok egészségügyi hatásai

Most pedig csak néhány a legveszélyesebb egészségügyi hatások közül, amelyet a szivar vagy a pipa okozhat:

Rák. Lehet, hogy nem tüdőzöd le a füstöt, de a rák a tüdődön kívül számtalan más helyen is kialakulhat. A szivarozóknak és a pipázóknak tízszer nagyobb az esélyük, hogy nyelőcső-, szájüregi vagy gégerákban halnak meg, mint azoknak, akik egészségesen élnek. A szájban bárhol kialakulhat rák, ahol dohányfüst járt. Így kialakulhat nyelv, ajak, vagy torokrák is. Azoknak, akik pedig még le is tüdőzik, sokkal nagyobb az esélyük a tüdő, a hasnyálmirigy vagy a húgyhólyag rákos megbetegedésére.

A tüdő megbetegedése. A szivarozás, a pipázás vagy a dohányozás megkétszerezi a légúti problémák károsodását, ami könnyen Krónikus Obstruktív Tüdőbetegséghez (COPD) vezethet. Ez a tüdőbetegség magába foglalja a tüdőtágulást és a krónikus bronchitis-t is. A dohányzás egyébként rosszabbítja a meglévő asztmát is.

Szívbetegségek. A dohányzás, legyen szó bármelyik válfajáról, nagymértékben növeli a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát. A szivar pedig 30%-al növeli az esélyét annak, hogy fiatalon szívkoszorúér betegségben halunk meg.

Száj problémák. A dohányzás betegségek láncolatát indítja el a szádban. Hozzájárul a fogínybetegségekhez, a lyukas fogakhoz, a foghulláshoz és a rossz lehelethez is. Egy tanulmány szerint a dohányosoknak általában 4 foguk hiányzik.

Merevedési zavar. A dohányosoknál kétszer nagyobb az esélye a merevedési zavar bekövetkezésének, mint azoknál, akik nem dohányoznak.

Azonban a szivarokra és a pipákra is elmondható, hogy nem csak azokra káros, akik szívják. Sajnos szivar és pipa esetén is beszélhetünk passzív dohányzásról, ugyanis a káros anyag itt is legalább akkora, vagy néha nagyobb, mint a ciginél. Ez azért van, mert a szivar csomagolása szintén dohánylevelekből van. Nos, ezek korántsem olyan áteresztőek, és nem is égnek olyan tökéletesen el, mint a dohánypapír. Ez pedig növeli a kibocsájtott rákkeltő anyagok mennyiségét, ami már nem csak ránk, hanem a környezetünkre is nagymértékben káros.

Vízipipa

A finom ízük mellett sajnos a vízipipák is károsak. Habár sokan azt hiszik, hogy a víz a pipában kiszűri az összes káros anyagot a dohányfüstből, ez nem igaz. Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy tipikus, egy órás „szeánsz” 100-200 szorosára emeli a füst szintjét ahhoz képest, amit mondjuk egy cigiből lélegzel be.

Még azután is, hogy elhagyta a vizet, a dohányfüst magas százalékban tartalmaz mérgező anyagokat, beleértve a szén-monoxidot, nehézfémeket, és rákkeltő anyagokat. A vízipipázás jelentős mennyiségű nikotin bevitelt jelent, ami ugye a legtöbb dohánytermékben megtalálható adalékanyag. Így sajnos ugyanazok a veszélyek a vízipipázókra is leselkednek. Ráadásul a szájról-szájra járó szipka is komoly veszélyeket rejt magában, gondolj csak az olyan fertőző betegségekre, mint a tuberkulózis, vagy a vírusokra, mint a hepatitisz vagy a herpesz.

A dohányzás bármelyik formáját is űzöd, a megoldás egyszerű: tedd le! Ha nem megy egyedül, kérd szakértő vagy orvos segítségét! Járj folyamatosan egészségügyi szűrésekre, hogy még időben felismerjék az esetleges elváltozásokat, betegségeket! És mindenképpen beszélj az orvosoddal, hogy vizsgálják meg a tüdődet is, hogy rákos elváltozás nem található-e benne!

(Cs.B.)