Aki nincs fent valamelyik közösségi oldalon, az tulajdonképpen nem is létezik – fogalmazta meg frappánsan egy kamasz. Igaza van? Tényleg lemarad, aki kimarad? Erről, valamint a közösségi portálok hatásairól kérdeztük Tari Annamáriát, a Z generáció könyv szerzőjét, ismert pszichoterapeutát.

Ma már egy kamasznak elképzelhetetlen az élet internet és közösségi oldalak nélkül, ráadásul az okostelefonok világa elhozta a mobil internetezés lehetőségét, vagyis bárhol és bármikor csatlakozhatnak a hálóra, és beszélgethetnek barátaikkal, megoszthatnak, illetve lájkolhatnak fényképeket és kiírásokat.

Ma már magától értetődő az internetes közösségek tagjának lenni. Mint ahogy az is, hogy a fiatal generáció akár néhány percenként közöl magáról valamit online.

Közösségi oldalak kialakulása

Az internet, az online jelenlét könnyebbé teszi a hálózatok, a kapcsolatok kiépítését - ezt ismerték fel 10-15 éve különféle csoportok és cégek.

A közösségi oldalak vagy közösségi hálók azon az elven működnek, hogy a felhasználó az ismerősei segítségével találja meg más ismerőseit az adott oldalon. Nem pusztán a kapcsolatok kiépítéséről van azonban szó.

Közösségi oldalak előnyei

A szabadidő egy részének hasznos eltöltése. Saját profilt hozhatunk létre, képeket, információkat, videókat oszthatunk meg, ismerősöket gyűjthetünk, beszélgethetünk, elraktározhatjuk a fényképeinket, közösségekhez csatlakozhatunk, híreket olvashatunk, programokat szervezhetünk a közösségi oldal segítségével.

Közösségi élmények. Olyan kapcsolatokra tehetünk szert, amelyek hasznosak lehetnek a számunkra, viszont a mindennapokban nem lenne lehetőségünk rá, mert például más városban vagy országban lakunk.

Informálódás. Tulajdonképpen minden ott van, és minden megosztható a közösségi oldalon – ha úgy akarja a felhasználó. Nyomtatott és elektronikus média, internetes portálok, tévé- és moziműsorok, kedvencek közösségei, kulturális és sport programok, cikkek, videók és még sorolhatnánk - egy pillanat műve, és minden előttünk hever, tulajdonképpen nincs is szükségünk más oldalakra, mert minden itt van kiindulásnak, csak kedvelni kell az adott oldalt. Elvileg megvan a lehetőség a körültekintő tájékozódásra, nem mindegy azonban, hogyan élünk a felkínált információkkal.

Milyen veszélyei vannak a közösségi oldalaknak?

Kinyílt a világ a számunkra, azonban ha „mindent” lehet, „bármi” elérhető, akkor könnyű is elveszni a rengetegben.

Személyiségtorzulás. Fontos jellemzője az online felületnek az “én megmutatása”. Ez azonban egy olyan idealizált kép, amelyben a saját tulajdonságok, értékek olykor felülíródnak, mert mindenki az előnyös oldalát szeretné megmutatni a neten. Aki sokat van fent a közösségi oldalon, és mindenre figyel, olyan érzése lehet, hogy mindenki szép, okos és nagyon boldog, valamint mindig elfoglalt, sok ismerőse van. Ezek azonban nem minden esetben tükrözik a valóságot, és előfordulhat, hogy személyiségtorzulás alakul ki a felhasználónál. A zárkózottabbak még inkább bezárnak, mert ők nem tudnak olyan képeket kitenni, mint a többiek, mert nem tudnak posztolni világraszóló dolgokat, nem tudják kitenni, hol vannak éppen, azaz kilógnak a sorból, lemaradnak. A FOMO-jelenség (fear of missing out) tulajdonképpen félelem a lemaradástól.

Függőség? Az online létezés olyan erőteljes lehet egyeseknél, hogy egy 24 órás offline - közösségi oldal mentes - állapot előhívhatja a
megvonási tüneteket. Ezek hasonlóak az alkohol vagy drog esetében tapasztaltakhoz: idegesség, szorongás, esetleg ingerlékenység.

Tari Annamária pszichoterapeuta szerint problémát jelenthet a túl sok megosztás (oversharing) is, amikor valaki percenként kitesz valamit. Előfordulhat, hogy a túl gyors megosztást nem előzi meg cenzúra, nem mérlegel a fiatal, és így kikerülhetnek túl személyes információk, amelyekkel bárki visszaélhet. Amikor a szülők számon kérik a kamasztól, miért tett ki olyan képet, miért írt ki olyan információt, ami nem oda illő, vállat von, vagy nem is igazán érti, hogy mi ezzel a gond.

A tinik csak egyet látnak, hogy ez egy „trendi tudás”, a hálózati lét már természetesebb, mint bármi a világon. Nem feltétlenül veszik észre a veszélyeket, nincsenek tisztában a következményekkel. Védtelenek, annak ellenére, hogy nagyszájúan képesek megvédeni az álláspontjukat – teszi hozzá a szakember.

Kettősség. Az itt átélt érzelmek nem mindig fedik le az offline tér kapcsolati érzelmeit. Ez két különböző érzelmi státusz, az egyik a reális, a másik az online személyiséggel történő kommunikáció. Így kétféle érzelmi hatás nehezedhet a kamaszra, akinek ez az életszakasz amúgy is elég megterhelő, mert itt a testi és hormonális változások ideje, elkezdődik a későbbi felnőtt személyiség kialakulása, az identitás formálódása – mondja Tari Annamária.

Szlengek bárhol. Ez vissza is üthet, ugyanis annyira hozzászokik a kamasz ezeknek a szavaknak a használatához, a lerövidítésekhez, hogy előfordulhat, hogy a dolgozatában is ezt fogja alkalmazni. Torzulás jöhet létre az anyanyelvi készségekben.

Mozgásszegény életmód. Bizony, a túl sok internetezés, a közösségi oldalakon való jelenlét kényelmessé teheti a fiatalokat, kevesebbet mozognak, elhízás vagy éppen fogyás jelentkezhet náluk.

Emberi kapcsolatok és a közösségi oldalak hatása

Beszűkült szocializációs tér. Sokan tartanak attól, hogy az offline kapcsolatok rovására megy az online működés, amiben nyilván van valami. Mennyi idő jut az igazi, társas kapcsolatokra? Az online lét inkább helyettesíti a valódi kapcsolatokat, vagy csak kiegészíti?

Magány. A szakemberek azt tapasztalják, hogy a magányosok túl sok időt töltenek a közösségi oldalakon, mert nincsenek barátai, nincsenek programok, így az egyetlen lehetőségük, hogy a világhálón ismerkedjenek szintén magányos emberekkel. Ezzel még nincs is semmi probléma, a fontos kérdés, hogy mi lesz a folytatása a kapcsolatnak: találkozás, közös programok szervezése, vagy marad az online tér? Ördögi a kör.

Kommunikáció hiánya. Az internet veszélyei és a családi élet normái között nyilván mutatkozik összefüggés. Minél lazább egy családi szerveződés, minél inkább nem hitelesek a szülők a kommunikációjukban, annál inkább válik vonzó felületté az internet, ahol mindent vagy majdnem minden megengedett korlátok és konvenciók nélkül.

Minél kevesebb a kommunikáció a családban, minél inkább atomizálódott a rendszer, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kamasz keresni fogja a külső kapcsolódási lehetőségeket. És miután ez az életkor döntő fontosságú a későbbi felnőtt életforma, viselkedés és magatartási jellemzők, szociális interakciók és konfliktusmegoldó stratégiák kialakulásának szempontjából, nagyon nem mindegy, honnan származnak azok az információk, melyekből megismerik a világot. Azt is mondhatjuk, hogy ilyenkor a kamaszok még kockázatvállalásra vannak programozva, nagyobb élvezetet jelent számukra a veszélyes helyzetekkel járó izgalom, mint más korosztályok számára.

Barátkereső oldalak a közösségi oldalak?

A közösségi oldalaknak köszönhetően új barátságok születhetnek, de akár a meglévőek is tönkremehetnek.

Az információs kor abból a szempontból elég veszélyes, hogy a kamaszok a közösségi médiában a nárcisztikus, önimádó vonások túlreprezentáltságát látják és fogadják el természetesnek. Ennek az a következménye, hogy a természetes - korosztályos - agresszió mértéke megnőhet, egymással is keményebbek lehetnek a kamaszok – emlékeztet Tari Annamária.

Aki például az online térben nem centrális személyiség, hanem kap hideget-meleget, az nagyon nehezen élheti meg az offline tér olyan pillanatait is, amikor az osztályban a realitás keretei között kell mozognia. Ráadásul a valóságban nincs lehetősége kilépni a chatből, kikapcsolni a gépet, vagy letiltani valakit, mert nem egyezik a véleményük, mert nem volt pozitív a kapcsolatuk.

(KamaszPanasz - T. A. újságíró)