Ma már szinte minden gyermeket fenyeget az internetes terrorizálás. Egy legutóbbi felmérés szerint pedig minden 10. gyermek áldozatul is esik ennek. Ez a kutatás megerősítette az internetes zaklatás jelenségét és azt, hogy a lányok sokkal inkább célpontok, mint a fiúk. A zaklatók legtöbbje szöveges üzenetekkel próbálkozik…

Szerencsére a zaklatások sokszor diákcsínyek állnak. Szeretik egymást ugratni, megfélemlíteni az erőszakon és a szavakon keresztül.

De van fény az alagút végén: a kutatások felvetik, hogy a szülőknek kell lennie hatalmuknak ahhoz, hogy megakadályozzák: a gyerekük terrorizáljon vagy őt terrorizálják. A szülői meleg és támogatás javíthatja a gyerek pszichológiai állapotát. Ezáltal növekszik a gyermek önbizalma és fejlődik az önbecsülése.

A felmérés adatai

A felmérés 2005-ben készült, amely szerint 10 gyerekből 6 már terrorizálta a másikat. Még akkor is ha azt csak ugratásnak vagy poénnak szánta.

A tanulók 13%-át, testileg is terrorizálták. Megrúgták, megütötték, bezárták vagy belökték valahova. A diákok egyharmada pedig már kapott gúnynevet, vagy fájó módon ingerelték őket.

Továbbá szintén a kutatásból derült ki, hogy a tanulók 1/3-a beismerte, hogy terrorizált már másokat. Körülbelül ugyanez az arány vallotta be, hogy kiközösítették már őket vagy pletykáltak róluk.

Az internetes terrorizálás kevésbé volt a köztudatban. Így az eredmények is mások lettek. A tanulók 8 %-a kapott interneten és a megkérdezettek 6%-a pedig mobiltelefonon zaklató, fenyegető terrorizáló üzeneteket.

Elkövető és áldozat

A felmérés megmutatta azt is, hogy a barátok egy szélesebb köre – attól függően, hogy jóba van vele az illető vagy sem – szintén lehet terrorizáló. Akiknek több barátjuk van, sokkal inkább lesznek „elkövetők” mint áldozatok. De ezek a zaklatások szinte soha nem az interneten történnek.

Ami szintén érdekes lehet az-az, hogy a zaklatások középiskolában is tovább folytatódnak, sőt, talán itt harapódznak el a legjobban. Erre azonban eddig nem nagyon figyeltek.

Mi a motiváció?

Csak feltevések vannak arra, hogy miért terrorizálják egymást a gyerekek, vagy a tizenévesek. Sokszor ez kizárólag egy megkülönböztetésen alapul, hogy hogyan néz ki, vagy hogyan viselkedik valaki.

A terrorizálásra kényszerítő kialakulhat a szexuális adottságokból, a nemből, a közös versengésből, a vallásból vagy a társadalmi rétegződésből egyaránt. A kutatás szerint, mégis a legsúlyosabb terrorizálás az, amely a diszkriminációból fakad.

(Cs. B.)