Ismerősen csengenek ezek a nevek: Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Katona József, Kosztolányi Dezső vagy Mikszáth Kálmán? De mit tudunk róluk valójában?

A születésük dátumát, az anyjuk nevét, verseiket, drámáikat, novelláikat, regényeiket, vagyis karrierjük útját, szerelmük nevét, és végül haláluk évét. Vagyis nem sokat.

Milyenek voltak ők?

Miért pont Vörösmarty Mihály írta az első budapesti magyar színház, a Pesti Magyar Színház nyitódarabját? Tudunk-e Katona József és Déryné titkos szerelméről, vagy hogy Kosztolányi Dezsőt sem kellett félteni, mikor arról volt szó, hogy feleseljen tanárával? Berzsenyi Dánielt pedig a nem megfelelő erkölcsei miatt küldték el a soproni Lyceumból – más szóval nem szerette a német szót és jó pár németül beszélő társa végezte az iskola előtti tóban. Vagy mi kell ahhoz, hogy valaki elvegye kétszer ugyanazt a nőt, miközben a felvidék tájának életéről jelennek meg novellái? Ő Mikszáth Kálmán.

Nyílt titok, hogy kétszer vette nőül Mauks Ilonát. Sőt mindezt megörökítette a Különös házasság című regényében, ám milyen az ő különös házassága? Hogy lehet kétszer belekezdeni ugyanabba a kapcsolatba? Lehet-e ugyanolyan? Miként lehet túlélni fiuk elvesztését és mindezek mellett írni, nevettetni, mesélni?

Szeretnél Te is többet megtudni?

Most bekukkanthatunk Mauks Ilona és Mikszáth Kálmán szerelmébe a Turay Ida Színházban, miközben nemcsak az írót ismerhetjük meg, hanem műveihez is közelebb kerülhetünk.

A Mikszáth különös házasságai című előadás pikantériája, hogy a darab szereplői, Mikó István és Piros Ildikó is másodszor lépnek az író és a felesége bőrébe. Ettől még különlegesebb az előadás, az odafigyelő, bensőséges kapcsolat még inkább kidomborodik. Mikó István Mikszáth-tal való találkozása után szerette meg igazán a novellákat:

„Sokat olvastam tőle, mondhatom, hogy az egyik kedvenc íróm. Amikor Mikszáth szerepére készültem, még egyszer átolvastam néhány művét és rájöttem, hogy hihetetlenül aktuális író. Olyan módon látja az emberi lélek rejtelmeit, mint kevesen. Sziporkázó szellemesség jellemzi a történeteit. Karakterei is szinte egyedülállóak. A darabban a felesége megkérdezi Mikszáthot, hogy szerinte mi a világirodalom legjobb alkotása, „a Jó palócok tőlem!” Válaszolja Mikszáth szerénytelenül, de jogosan. Hihetetlen jók az írásai. Mivel képviselő is volt, a parlamentről szóló szellemes műveiben nagyon jól jellemzi, hogy mi folyik ott. Észrevételei ma is helytállóak. Én a regényeket mindig jobban szerettem, mint a novellákat, de amióta ezt a szerepet először eljátszottam és Mikszáth novelláit is elolvastam, megszerettem ezt a műfajt. Gyöngyszemei az irodalomnak.”

Nem mellékesen pedig érettségi tétel, az előadás szórakoztat, megnevettet és a sok idegen dátum, név és cím helyett Mikszáth ismerősei leszünk. Vele szeretjük és gyűlöljük Mauks Ilonát, ahogy Catullus mondaná: Odi et amo (Gyűlölök és szeretek). Nem is olyan bonyolult és unalmas az irodalom, igaz?

Olvass még többet az előadásról a Turay Ida Színház honlapján!