Március utolsó vasárnapjának hajnalában 2-kor egy órával előrébb, 3-ra kell állítani az óráinkat. Milyen hatással van ez a változás egészségünkre?

Rossz hírünk van a hétalvók számára: vasárnap egy órával kevesebb jut a pihenésre. Szervezetünk számára nem lesz zökkenőmentes a nyári időszámításra való átállás.

A kutatók szerint az emberi szervezet biológiai órája ezzel a mesterséges beavatkozással csak lassan tud megbirkózni, más szóval az elalvás és a felkelés ritmusában zavar léphet fel, következésképpen az óramutatók előbbre igazítását követő egy hónapban csökken a reakcióidő, eredménytelenebb a stresszkezelés és gyakoribb a fáradtság. Ezt nem egy esetben váratlanul jelentkező fejfájás is kísérheti.

Miért kell átállítani az órákat?

Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítása érhető el.

Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek eredetileg szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

A szociális jetlag az életed része?

Mindemellett az óraátállítás egy további problémát is felerősít, ami sokkal fontosabb és egész évben fennáll: a legtöbb ember úgynevezett szociális jetlag-ben él. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem a belső órájuk szerint élnek, mert minden embernek saját, genetikailag meghatározott életritmusa van.

Ma már körülbelül egy tucat gén ismert, ami felelőssé tehető az emberek reggeli rossz hangulatáért, vagy az idő előtti koránkelésért. A kazein-kináz2 feltehetően minden testi sejtben megtalálható, és a többi „óragénnel” együtt befolyásolja az alvás és ébrenlét ritmusa mellet a koncentrálóképességet és a kreativitást, ahogy minden testi funkciót is. Ide tartozik többek közt az anyagcsere, a testhőmérséklet, a levegővételek gyakorisága, a szívverés, emellett még a látásélesség, a spermiumtermelés és az izomerő is.

Baglyok és pacsirták

Az egyik típusba tartoznak a reggel morcos éjszakai alvók. Őket „baglyoknak” nevezik. A „pacsirták” hajnal hasadtával kelnek szárnyra, azaz ébrednek fel, ezért már 21 órakor aludni térnek. A két extrém véglet közt számos átmeneti típus is létezik.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy munkaidőnk a koránkelőknek kedvez, ami a lakosságnak csupán 20%-át teszi ki. Így a további 80% a belső genetikai órája által diktált bioritmussal ellenkező életvitelt folytat.

Ha megzavarják a biológiai órád...

A bagoly teherbírását a társadalom akadályozza: a legtöbb ember általában zárt terekben tartózkodik. A fény ezekben akár 1000-szer gyengébb is lehet, mint a szabad ég alatt. Minél kevesebb a fény, annál inkább eltolódik a biológiai óra ritmusa.

Még nem becsülhető fel, mennyire súlyos következményei lesznek mindennek az egyénre és a társadalomra nézve. A lakosság 80%-a csak csekély hatékonysággal tudja hasznosítani képességeit. Ennek a 80%-nak akár jelentős egészségügyi problémákat is okozhat a korán reggel kezdődő munkaidő. Ez épp olyan, mintha csak alacsony emberekre szabott nadrágokat lehetne vásárolni, a hosszú lábúak pedig így állandóan „halásznadrágot” lennének kénytelenek viselni.

A krónikus alváshiány megbetegíthet

Az egészségügyi következmények kialakulását kevés tény támasztja alá, mivel gyenge érveket lehet csak felhozni. Természetesen a szociális jetlag-től senkinek sem törik el a lába. Ha azonban az alváshiány miatt nem tud valaki koncentrálni, és balesetet szenved, az összefüggés nehezen bizonyítható.

Mindenesetre bizonyos, hogy akinek korábban kell kelnie, mint ahogy biológiai órája kívánná, krónikus alváshiányban szenved, aminek bepótlására lehet, hogy a hétvége sem elegendő. Ezt sok érintett stimulációval próbálja meg kompenzálni (például dohányzás).

Társadalmi korlátok

Az ideális társadalom az lenne, amelyben mindenki a saját biológiai órája szerint élhetne és dolgozhatna.

Noha tudományosan még nem vizsgálták, mégis valószínűsíthető, hogy aki korán reggel, jobban oda tud figyelni az órákon, jobb érettségi eredményt szerez. Aki pedig az előadásokra és reggeli konferenciákra kipihenten érkezik, egyértelmű előnyöket szerez.

Néhány tipp, ha kiestél a ritmusból

Amíg a szabad társadalmi időbeosztásra várni kell, csak az segít az érintetteken, ha belső órájukat a nappali fényviszonyoknak megfelelően kissé a helyes irány felé igazítják. Az extrém korán kelő típusnak egy hosszú séta megtétele ajánlott sötétedés előtt. A nagyon későn kelőknek pedig reggeli kocogás javasolt. Csak az a probléma, hogy ők éppen akkor a leggyengébbek.

A vélemények ma már megoszlanak óraátállítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint az energiafogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani.

(WEBBeteg, Infobomba, KamaszPanasz)