Óvszerrel nem megy(?)
2016.03.26.
Kedves Szakértő!
20 éves lány vagyok és egy nagyon triviális, de nekem mégis gondot okozó problémával fordulok Önhöz. Lassan 5 éve vagyok párkapcsolatban egy nálam pár évvel idősebb fiúval, 17 éves korom óta élünk nemi életet. Számomra eleinte ez nagyon nehéz volt, mert gondos óvszerhasználat mellett is mindig attól féltem, hogy teherbe esem, és ezen az sem segített, hogy a ciklusaim nagyon szabálytalanok, gyakran 40-50 naposak voltak. Éppen ezért a nőgyógyászom 18 éves koromban fogamzásgátlót írt föl, amit két éven keresztül szedtem. A tabletta nem okozott kellemetlen mellékhatásokat, sőt, nagyobb biztonságban éreztem magam, mint az óvszeres védekezés mellett, így sokkal felszabadultabbak és gyakoribbak is lettek a nemi aktusaink.
Az orvosom azonban lassan fél évvel ez előtt azt tanácsolta, ne szedjek többé tablettát, mert egy egyébként önmagában nem kóros máj elváltozás miatt nem kéne még a tablettával is terhelni a májamat. A barátom persze megértő volt, azóta ismét óvszert használunk és itt kezdődnek a gondok. Bár már kevesebbet stresszelek a nemkívánt következményektől, s az óvszer sponteneitás ölő macerájával is megbarátkoztam, a barátom a legdrágább, legvékonyabb, legszuperebb óvszerek mellett is arra panaszkodik, hogy túlságosan is érzéketlennek érzi magát és így nem tud hagyományos úton elmenni. Vele ellentétben nekem ez sikerülni szokott, de utána már kellemetlenné válik, ha továbbra is bennem marad, ezért többnyire kézzel segítek neki.
Beszéltünk már erről, de nem akarom sokat nyaggatni a témával mert úgy érzem, a fölemlegetéssel csak még nagyobb ügyet csinálok a dologból, de azt sem akarom, hogy szőnyeg alá söpörjük a problémát, mert félek, hogy állításával ellentétben ez azért erősen frusztrálhatja őt.
Mit tudna tanácsolni? Kezdeményezzek beszélgetést, vagy ne erőltessem a témát? Nem árt hosszú távon a "férfiúi önbecsülésnek" ez a probléma? Mivel kísérletezhetnénk még ami segíthet? Vagy ez egyáltalán nem gond, és csak a társadalmi normák nyomasztanak, mert mindenki így szokta csinálni? Várjunk türelemmel, hátha meg tudja szokni? Esetleg keressünk föl egy szexuálpszichológust? (Félek, ez még nagyobb problémát generálna...)
Válaszát előre is köszönöm!
Egy tanácstalan lány
20 éves lány vagyok és egy nagyon triviális, de nekem mégis gondot okozó problémával fordulok Önhöz. Lassan 5 éve vagyok párkapcsolatban egy nálam pár évvel idősebb fiúval, 17 éves korom óta élünk nemi életet. Számomra eleinte ez nagyon nehéz volt, mert gondos óvszerhasználat mellett is mindig attól féltem, hogy teherbe esem, és ezen az sem segített, hogy a ciklusaim nagyon szabálytalanok, gyakran 40-50 naposak voltak. Éppen ezért a nőgyógyászom 18 éves koromban fogamzásgátlót írt föl, amit két éven keresztül szedtem. A tabletta nem okozott kellemetlen mellékhatásokat, sőt, nagyobb biztonságban éreztem magam, mint az óvszeres védekezés mellett, így sokkal felszabadultabbak és gyakoribbak is lettek a nemi aktusaink.
Az orvosom azonban lassan fél évvel ez előtt azt tanácsolta, ne szedjek többé tablettát, mert egy egyébként önmagában nem kóros máj elváltozás miatt nem kéne még a tablettával is terhelni a májamat. A barátom persze megértő volt, azóta ismét óvszert használunk és itt kezdődnek a gondok. Bár már kevesebbet stresszelek a nemkívánt következményektől, s az óvszer sponteneitás ölő macerájával is megbarátkoztam, a barátom a legdrágább, legvékonyabb, legszuperebb óvszerek mellett is arra panaszkodik, hogy túlságosan is érzéketlennek érzi magát és így nem tud hagyományos úton elmenni. Vele ellentétben nekem ez sikerülni szokott, de utána már kellemetlenné válik, ha továbbra is bennem marad, ezért többnyire kézzel segítek neki.
Beszéltünk már erről, de nem akarom sokat nyaggatni a témával mert úgy érzem, a fölemlegetéssel csak még nagyobb ügyet csinálok a dologból, de azt sem akarom, hogy szőnyeg alá söpörjük a problémát, mert félek, hogy állításával ellentétben ez azért erősen frusztrálhatja őt.
Mit tudna tanácsolni? Kezdeményezzek beszélgetést, vagy ne erőltessem a témát? Nem árt hosszú távon a "férfiúi önbecsülésnek" ez a probléma? Mivel kísérletezhetnénk még ami segíthet? Vagy ez egyáltalán nem gond, és csak a társadalmi normák nyomasztanak, mert mindenki így szokta csinálni? Várjunk türelemmel, hátha meg tudja szokni? Esetleg keressünk föl egy szexuálpszichológust? (Félek, ez még nagyobb problémát generálna...)
Válaszát előre is köszönöm!
Egy tanácstalan lány
Szakértőnk válasza a Óvszerrel nem megy(?) kérdésre
Kedves Kérdező! Elvileg valóban hajlamosít jóindulatú májelváltozásra fogamzásgátló szedése, és igen, pl adenoma jelenlétében nem szokták javasolni a tablettát, mert ugyan ez jóindulatú folyamat, megrepedve vérzést okozhat a hasűrbe, extrém ritkán rosszindulatúvá válhat. Tényleg jobb elhagyni, bár tény, hogy ez a legkényelmesebb és maceramentesebb módszer védekezésre. És sajnos semmilyen jobb ötletem nincsen az óvszernél. Semmi más kiegészítő védekezésnek nincs olyan jó hatásfoka. Viszont gyakori probléma, hogy a férfi partner számára gondot okozhat az óvszer. De ha jól értem a tabletta előtt is ezt használták, akkor nem volt gond? Valóban ennyit lehetne javasolni, hogy végigpróbálni az óvszereket, esetleg síkosítót. És az ön orgazmusa után elvileg nem kellene kifejezetten kellemetlennek lennie, ha még a partnere nem veszi ki a péniszét a hüvelyéből. Esetleg ezen nem lehet "változtatni"? Mert valóban úgy fair, nem a kézzel segített megoldás.
