A TE történeted

Az én történetem arról szól, hogy hogyan hagyja el egy anyuka a gyermekét...

Sohasem voltam valami beszédes, igyekeztem kiskoromban jó lenni és megfeleli szüleimnek. Mindig a nővéremhez hasonlítottak, hogy ő jó tanuló, beszédes nem olyan kuka, mint én, ő vékony volt, én meg kövér. Mikor gyerek voltam ezerszer jobb ember voltam, mint most!

Sziasztok! Egy ideje terveztem ezt a bejegyzést megírni, de csak most sikerült magam rávenni. Már régóta furdal a lelkiismeret és az itteni bejegyzéseket olvasva végképp szükségesnek láttam, hogy én is írjak ide.

Igazából semmiben nem különbözik a történetem a többi kihasznált lányétól, nem azért írom le, hogy megoldást keressek rá, ugyanis nincs. Csak muszáj valakinek elmondjam.

16 éves vagyok.

17 éves vagyok, magányos, kétségbeesett. 13 évesen kezdődött minden...

Valahogy nekem nem jött össze hogy jó és szép családom legyen.

Második gyerek vagyok. Anyám mindig azt mondja, hogy még éretlen vagyok. Állandóan a hibát keresi. Mindig van valami amit nem csinálok meg, és akkor üvöltözik velem.

Húsz évesen vissza akarok költözni Ausztriából Magyarországra és otthon akarok élni, normális vagyok egyáltalán? Szerintem normális vagyok teljesen, de amikor ezt mondom az embereknek otthon, hogy mi a tervem, akkor ezt kérdezik tőlem.

13 éves vagyok. kb 5-6 éves korom óta tépem a hajamat, mostanra már anya is észrevette hogy hátul egy tenyérnyi helyen nincs hajam. De nem csak ott elöl a fejemen sincs már sok, mindig az oldalsó szálakat vagy a hátsókat fésülöm oda így ezen a részen nem vette észre.