térdsérülés
2021.10.01.
Tisztelt Doktor úr/nő!
Az öcsém 2006. október 18-án született valamint 185 cm magas és 87 kg. (Hiába van közöttünk 407nap, ő már most 6 cm-el magasabb és 11 kg-mal nehezebb nálam.)
A történtek alapjai pont ma két hete (szeptember 16.) történtek. Ezen a napon több más osztály fiú tanulóival összevonva fociszakkör volt, amit a 8-10. órában tartottak. Az érintett osztályokba járó lányoknak röplabda szakkör volt ugyanekkor. A szakkör 14:30 és 16:55 között lett volna. Öcséméknek 5-7. órájuk, míg nekünk pedig 6-7. óránk nem volt. Ezáltal összefogtunk és az 5. óra után kértünk egy labdát, hogy a srácokkal, vagyis egy részükkel kint az udvari focipályán bemelegítsünk. Már a hetedik órára is hallható volt, mikor megtörtént a baj. A fivérem jobb térdkalácsa kifordult. Valahogyan visszatette, mire odaért a tanár úr, aki ezek után néhányunkat elengedett. Az elengedett diákok között voltam én is, ahogy ott volt a barátnőm, a bátyja, a bátyjának a barátnője, az unokahúgom és a barátja is. Bár hozzáteszem, hogy mint sportszervezeti kikérővel rendelkezők, nekünk heti kettő testnevelés órán való részvétel alól mentesülünk. Szóval, ahogy az öcsém visszacsúsztatta a kiugrott térdét a helyére és elindultunk haza, vagyis a buszhoz. Nagyjából 3,5 km a buszvégállomás a sulitól (mondjuk igaz, hogy kb. 1 km-re van a sulitól a legközelebbi buszmegálló, csak ott ilyenkor éppen már állóhelyből sincs elegendő, nemhogy ülőhelyből. Azzal a lábbal pedig nem lett volna túl jó ötlet 36 percet álldogálni. Buszvégállomástól hivatalosan 41 perc az út és még ott a megállótól nagyjából 10 percre lakunk. (de legalább a buszvégállomáson még van esély ülőhelyre) Hazaérve azonnal lefektettem és kicsit beborogattam a térdét. A szüleink egy helyen – csak nem egy munkakörben – dolgoznak, és csak valamikor este 23 óra körül értek haza. Persze egyikünk sem aludt. Én ki akartam menni, szólni anyuéknak, Andor sérüléséről, de ő lebeszélt róla, mondván „holnapra minden jó lesz”. Másnap neki a 0., nekem pedig 3. órára kellett vagy kellett volna mennünk. Fél ötkor csipogott az ébresztője. Persze én is felébredtem rá. Mindig is jellemzőbb volt rá a tollászkodás, amit bele is számolt az ébresztési idő beállításába. Én felkeltem és odaültem mellé, hogy megkérdezzem, hogy s mint van. Jelezte, hogy a térde kicsit sem javult, de fontos dolgozatai lennének aznap. Hallani sem akart arról, hogy a szüleinknek szóljunk. Én pedig arról, hogy olyan lábbal útnak kelljen, hisz ráállni sem tudott. Ráadásul az a busz, amivel 0. órára megy(ünk) az a faluközpontból indul, ami még egészségesen is nagyjából 20 perc tőlünk. Szóval minden akarata ellenére szóltam anyunak, aki meglátván a bajt, azonnal szólt apánknak. Negyed 6-kor már a sürgősségi felé haladtunk. Ahol vizsgálatok garmadát követően térdkalács ficamot és részleges belső oldalszalag-szakadást állapítottak meg nála. Miután a gennyes váladékot leszívták a térdéből, kapott egy gipszsínt, amit múlt csütörtökön járógipszre cseréltek. mához négy hétre (október 28.) lesz újabb kontroll. A doki szerint még térdrögzítőre nagyon nagy valószínűség szerint szüksége lesz jó néhány hétig. A kontrollig marad a gipsz és a mankó. Mivel múlt vasárnapra (09.26.) belázasodott, amit – mint később kiderült, hogy – a térdében levő gyulladás okozott így e hét hétfő (09.27.) helyett jövő héten hétfőn (október 4.) megy először újra iskolába.
Mi várható a suliba? A járógipszes hetekben az iskolai környezetben mire figyeljen jobban Adrián? A térdrögzítőnek mi a pontos funkciója ilyen esetekben? Ez a sérülés mennyi idő alatt jön teljesen rendbe? Lehet-e még problémája ezzel a térdével hosszútávon? A térdrögzítő mellett kell-e majd még mankót használjon? Nyolc éve focizik. Amikor csak lehet, minden edzésen és meccsen ott volt eddig. Mikor térhet vissza aktívan a sporthoz? Ilyen sérülés esetén mennyire jellemző (főleg kamaszkorú versenysportoló esetében), hogy ott marad a „félsz” a visszatérés után átmenetileg?
(2021.10.01.)
Üdvözlettel:
Győzi
testvéért aggódó báty
Az öcsém 2006. október 18-án született valamint 185 cm magas és 87 kg. (Hiába van közöttünk 407nap, ő már most 6 cm-el magasabb és 11 kg-mal nehezebb nálam.)
A történtek alapjai pont ma két hete (szeptember 16.) történtek. Ezen a napon több más osztály fiú tanulóival összevonva fociszakkör volt, amit a 8-10. órában tartottak. Az érintett osztályokba járó lányoknak röplabda szakkör volt ugyanekkor. A szakkör 14:30 és 16:55 között lett volna. Öcséméknek 5-7. órájuk, míg nekünk pedig 6-7. óránk nem volt. Ezáltal összefogtunk és az 5. óra után kértünk egy labdát, hogy a srácokkal, vagyis egy részükkel kint az udvari focipályán bemelegítsünk. Már a hetedik órára is hallható volt, mikor megtörtént a baj. A fivérem jobb térdkalácsa kifordult. Valahogyan visszatette, mire odaért a tanár úr, aki ezek után néhányunkat elengedett. Az elengedett diákok között voltam én is, ahogy ott volt a barátnőm, a bátyja, a bátyjának a barátnője, az unokahúgom és a barátja is. Bár hozzáteszem, hogy mint sportszervezeti kikérővel rendelkezők, nekünk heti kettő testnevelés órán való részvétel alól mentesülünk. Szóval, ahogy az öcsém visszacsúsztatta a kiugrott térdét a helyére és elindultunk haza, vagyis a buszhoz. Nagyjából 3,5 km a buszvégállomás a sulitól (mondjuk igaz, hogy kb. 1 km-re van a sulitól a legközelebbi buszmegálló, csak ott ilyenkor éppen már állóhelyből sincs elegendő, nemhogy ülőhelyből. Azzal a lábbal pedig nem lett volna túl jó ötlet 36 percet álldogálni. Buszvégállomástól hivatalosan 41 perc az út és még ott a megállótól nagyjából 10 percre lakunk. (de legalább a buszvégállomáson még van esély ülőhelyre) Hazaérve azonnal lefektettem és kicsit beborogattam a térdét. A szüleink egy helyen – csak nem egy munkakörben – dolgoznak, és csak valamikor este 23 óra körül értek haza. Persze egyikünk sem aludt. Én ki akartam menni, szólni anyuéknak, Andor sérüléséről, de ő lebeszélt róla, mondván „holnapra minden jó lesz”. Másnap neki a 0., nekem pedig 3. órára kellett vagy kellett volna mennünk. Fél ötkor csipogott az ébresztője. Persze én is felébredtem rá. Mindig is jellemzőbb volt rá a tollászkodás, amit bele is számolt az ébresztési idő beállításába. Én felkeltem és odaültem mellé, hogy megkérdezzem, hogy s mint van. Jelezte, hogy a térde kicsit sem javult, de fontos dolgozatai lennének aznap. Hallani sem akart arról, hogy a szüleinknek szóljunk. Én pedig arról, hogy olyan lábbal útnak kelljen, hisz ráállni sem tudott. Ráadásul az a busz, amivel 0. órára megy(ünk) az a faluközpontból indul, ami még egészségesen is nagyjából 20 perc tőlünk. Szóval minden akarata ellenére szóltam anyunak, aki meglátván a bajt, azonnal szólt apánknak. Negyed 6-kor már a sürgősségi felé haladtunk. Ahol vizsgálatok garmadát követően térdkalács ficamot és részleges belső oldalszalag-szakadást állapítottak meg nála. Miután a gennyes váladékot leszívták a térdéből, kapott egy gipszsínt, amit múlt csütörtökön járógipszre cseréltek. mához négy hétre (október 28.) lesz újabb kontroll. A doki szerint még térdrögzítőre nagyon nagy valószínűség szerint szüksége lesz jó néhány hétig. A kontrollig marad a gipsz és a mankó. Mivel múlt vasárnapra (09.26.) belázasodott, amit – mint később kiderült, hogy – a térdében levő gyulladás okozott így e hét hétfő (09.27.) helyett jövő héten hétfőn (október 4.) megy először újra iskolába.
Mi várható a suliba? A járógipszes hetekben az iskolai környezetben mire figyeljen jobban Adrián? A térdrögzítőnek mi a pontos funkciója ilyen esetekben? Ez a sérülés mennyi idő alatt jön teljesen rendbe? Lehet-e még problémája ezzel a térdével hosszútávon? A térdrögzítő mellett kell-e majd még mankót használjon? Nyolc éve focizik. Amikor csak lehet, minden edzésen és meccsen ott volt eddig. Mikor térhet vissza aktívan a sporthoz? Ilyen sérülés esetén mennyire jellemző (főleg kamaszkorú versenysportoló esetében), hogy ott marad a „félsz” a visszatérés után átmenetileg?
(2021.10.01.)
Üdvözlettel:
Győzi
testvéért aggódó báty
Szakértőnk válasza a térdsérülés kérdésre
Kedves Kérdező! Ezeket a kérdéseket egyrészt a testvérét és a képalkotó leleteit ismerő kezelőorvosnak kell feltenii, másrészt az idő dönti el. Nyilván kímélettel mehet és fogja látni mennyi terhelést bír. Az hogy mikor és mennyire jön rendbe, a kontrol vizsgálatok mutatják majd. A végleges eredményt még nem mindig lehet megjósolni, illetve az aktív sport visszatérést a kezelőorvos mondja meg.
