egyetem
#Suli, munka

Mennyit költ egy egyetemista?

2012.02.12.
2 perces olvasási idő

Egyetemi hallgatók bevonásával készült egy felmérés arról, hogy átlagosan mennyi kiadással jár a 2012-től államilag nem támogatott egyetemi képzések elvégzése.

A felmérést Bács Zoltán egyetemi docens, Nábrádi András egyetemi tanár és a Team Academy (olyan nemzetközi hálózat, amelyben a hallgatók saját vállalkozást alapítanak) hallgatói készítették a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar 190 hallgatójának részvételével.

Egy általános számítás szerint az alapképzés 7 félévének képzési költségei meghaladják az 1 000 000. forintot, amihez hozzájárulnak még a mindennapokhoz szükséges kiadások.

Egy egyetemista átlagos kiadásai

A költségeidet jelentősen megnövelhetik a lakhatási körülményeid. A megkérdezett hallgatók 37 százaléka lakik kollégiumban vagy diákszállón, 30 százalékuk albérletben, 28 százalékuk a szülőknél. A saját lakást fenntartó hallgatók aránya elenyésző, csupán 5 százalék.egyetemista

A szállás fenntartásának havi költségeit természetesen az határozza meg, hogy hol laksz. A megkérdezett kollégisták átlagosan 14 000 forintot fizetnek, egy albérletben viszont ennek minimum a duplájávalkell számolnod. A legnagyobb összeget a saját lakással rendelkezőknek kell biztosítaniuk, ez meghaladja a havi 40 000 forintot.

A felmérés során a teljesség igénye nélkül kérdeztek rá a mindennapi kiadásokra, amelyek a diákélet velejárói. A válaszok alapján a legtöbb költséget az étkezés, a bevásárlás jelenti. Ez átlagolva 17 825 forint. A hallgatók többségének félre kell tennie az utazás és a közlekedés finanszírozására, amely körülbelül 8 000 forint. A fennmaradó bevételüket a diákok változó arányban szórakozásra, sportolásra és könyvekre költik.

A felmérés alapján az üzleti képzésben résztvevő hallgatók várható havi kiadásai a Debreceni Egyetemen a lakhatás, a megélhetés és a képzési önköltség összegeit összeadva minimum 82 000-83 000 forint.

Milyen bevételi forrásokból gazdálkodhatsz?

A válaszokból az derül ki, hogy az összes kiadások 57 százalékát a szülők állják, 14 százalékát a hallgató a saját munkabéréből fizeti (a diákmunka óradíja kb. 5-600 forint), 13 százalékát a tanulmányi ösztöndíj fedezi. A fennmaradó részhez vállalati ösztöndíjból és egyéb forrásokból jutnak hozzá. A vállalati ösztöndíj az új felsőoktatási rendszerben jelent meg, szerződésen alapuló vállalati támogatásokat takar.

A hallgatók élhetnek a diákhitel lehetőségével. Két diákhitelt különböztetnek meg. Az egyik diákhitelt a lakhatásra és a megélhetésre fordíthatod. Ennek igénylésekor 8 százalékos kamattal kell számolnod. Egy modellszámítás alapján tehát, ha a 2012-2015-ös tanulmányi időszakban 7 féléven keresztül kéred például a havi 40 000 forintos támogatást, akkor összesen 1 486 152 forintnak megfelelő hitelösszeget veszel fel. Ebben az esetben 2 348 945 forintot kell visszafizetned, amelynek a havi törlesztése 15 454 forint, ha sikerül 200 000 forintos havi kezdő fizetéssel elhelyezkedned. Így 152 hónapon át törlesztheted az adósságodat.

Kidolgozták a diákhitel másik formáját, amely a képzési önköltség támogatását szolgálja. Ezt 2 százalékos kamattal veheted igénybe. Amennyiben a diplomád megszerzése után a hazai államigazgatási szférában helyezkedsz el, a magyar állam átvállalhatja a diákhitel törlesztésedet.

Megéri-e állami támogatás nélkül felsőfokú tanulmányokat folytatnod?

A statisztikai adatok alapján, a munkaerőpiacon eredményesebben érvényesülhetsz magasabb képzettséggel. A kimutatások szerint ugyanis a munkanélküliek aránya a végzettség növekedésével párhuzamosan csökken. Természetesen nem mindegy, hogy milyen képzést választasz, hogy a végzettséged mennyire lesz piacképes. A felmérés készítői szerint az üzleti képzések által nyújtott szakmákat állami támogatás nélkül is megéri választani, például pénzügy, kereskedelem, marketing, turizmus stb. szakágai.

A 2011-es évre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a főiskolai végzettségűek keresete az átlagkereset másfélszerese volt, míg az egyetemi végzettségűeké több mint a kétszerese.

Egyes tanulmányok azt igazolják, hogy a magasabb végzettségűeknek jobbak az életkilátásai, akár 5-7 évvel továbbélhetnek a középfokú végzettséggel rendelkező embereknél.

(Debreceni Egyetem)

Kapcsolódó címkék

egyetem