A herék fontos szerepet töltenek be az utódnemzésben, ám megbetegedésük már gyerekkorban sem ritka.

A húgycső, a hímvessző és a herék fejlődési zavarai szerencsére ritkán fordulnak elő, viszont néhány esetben közösülési képtelenséghez vezethetnek, vagy akadályozhatják a vizeletürítést. A fejlődési rendellenességeknek vannak enyhébb, orvosi beavatkozást nem igénylő formái, ám olyanok is, melyeknek súlyos következményei lehetnek, mint például közösülési képtelenség, sterilitás, a normális vizeletürítés akadályozottsága.

A here leszállásának zavarai

A herék leszállásának elmaradása a leggyakoribb fejlődési rendellenességek egyike. Érett újszülöttek esetén 3-4 százalékban, míg koraszülötteknél 25-30 százalékban tapasztalható.

A herék a magzati korban a hasüregben fejlődnek, de a születés idejére, vagy a születés után néhány héten belül a hasüregből a herezacskóba “vándorolnak" a lágyékcsatornán keresztül, így csecsemőknél már a herezacskóban tapinthatók.

Rejtettheréjűség. Ha valamelyik (esetleg mindkét) here nem száll le teljesen a hasüregből, azt nevezik rejtettheréjűségnek (cryptorchismus). Ilyenkor a here a hasüregben vagy a lágyékhajlatban, a lágyékcsatornán belül helyezkedik el.

Ingahere. Ritkán előfordul, hogy a here a herezacskó és a lágyékcsatorna között szabadon mozog, ezt nevezik ingaherének.

Ektópiás here. Amennyiben a here leszállása nem a herezacskóba történik, ektópiás heréről van szó. Ekkor a here általában szintén a lágyékhajlatban (de a lágyékcsatornán kívül, közvetlenül a bőr alatt) található, de ritkán a combon, a szeméremcsont felett, vagy a gáttájékon is előfordulhat ektópia.

A herezacskón kívül elhelyezkedő herékben egyrészt nem megy végbe normális hímivarsejt-képződés, és idővel elsorvad, másrészt - urológiai megfigyelések szerint - gyakoribb a rosszindulatú heredaganatok előfordulása. A

daganat felismerése ilyenkor sokkal nehezebb, mint a herezacskóban jól tapintható here esetén.

A fent részletezett kórállapotokat viszonylag egyszerű észrevenni már fizikális vizsgálattal is. A herezacskóból “hiányzó" here megtalálásához ultrahangvizsgálatot végeznek elsőként, mely mind a lágyékcsatornában, mind a hasüregben rekedt herét kimutathatja. Amennyiben ultrahangvizsgálattal sem találják meg a hiányzó herét, hasi mágneses rezonanciavizsgálatot, vagy hasüregi laparoszkópiás vizsgálatot végeznek.

Ha a csecsemő heréje kétéves korára nem száll le a herezacskóba, akkor kezelésre van szükség. A hereleszállás zavarainak kezelése többcélú: meg kell őrizni a páciens termékenységét, tapinthatóvá (könnyen vizsgálhatóvá) kell tenni a herét, valamint az esztétikai, illetve pszichés problémákat meg kell előzni.

A kezelésnek két fő vonala van: a hormonális terápia, illetve a here sebészi rögzítése lehetőség szerint a herezacskóban (orchidopexia).

A here vízsérve (hydrokele testis)

Ha a herét körülvevő burkok között folyadék szaporodik fel, herevízsérv alakul ki. Bármely életkorban előfordulhat. Lehet egy-, vagy kétoldali is.

A kialakulás oka sokszor nem ismert, azonban a vízsérv oka lehet a daganatos folyamat, a mellékhere korábbi gyulladása vagy a herezacskót ért sérülés. Fő tünete a herezacskó duzzanata, mely általában fájdalmatlan.

Kisebb térfogatú folyadék esetén a herezacskó ráncainak elsimulása utalhat vízsérvre, azonban ökölnyire, sőt akár a mozgást akadályozó mértékűre is duzzadhat a herezacskó.

Ultrahangvizsgálattal jól elkülöníthető a többi herezacskó-megnagyobbodással járó betegségtől, így a gyulladásoktól, a daganatoktól és a heresérvtől.

Amennyiben a vízsérv veleszületett, a csecsemő első életévének végéig célszerű várni a beavatkozással, mivel az elváltozás kezelés nélkül is megszűnhet.

A vízsérv kezelésében megpróbálható a folyadék tűvel való leszívása, de ez a legtöbb esetben csak átmeneti megoldás. Végleges gyógyulást a műtét jelent, melynek során a folyadékot tartalmazó hereburkot eltávolítják. A műtéti eredmények jók, a panaszok rövid időn belül megszűnnek.

A herevisszér tágulata (varicokele)

Az elváltozás a herét körülvevő vénás hálózat (plexus pampiniformis) kitágulását jelenti. Az esetek túlnyomó többségében a kismedencei erek elhelyezkedéséből adódóan bal oldalon fordul elő.

A tágult vénák miatt romlik a here vérkeringése, és megnő a herét körülvevő szövetek hőmérséklete, ami a spermiumtermelés romlásához, végső soron akár a here károsodásához vezet.

A férfiak megtermékenyítő-képesség romlásának egyik leggyakoribb oka a varicokele.

A herevisszeresség gyakran tünetmentes, fekvő helyzetben a vénák normális tágasságúnak is tűnhetnek. Előfordul, hogy csak a herezacskón keresztül tapinthatóak a tágult vénák.

A leggyakoribb panasz a here körüli húzó jellegű fájdalom, mely gyakran hosszú ideig tartó állás, autóvezetés vagy erőlködés (köhögés, tüsszentés, székelés) során jelentkezik. A kórismét ultrahangvizsgálattal, illetve a here körüli vénás fonat “megfestésével" (úgynevezett flebográfia) lehet alátámasztani.

Kezelés

A herevisszeresség kezelésében a műtéti megoldások váltak be a legjobban. Napjainkban egyre inkább háttérbe szorul a nyílt műtét, és teret nyernek a sokkal kisebb megterheléssel, rövid kórházi bentfekvéssel is kivihető megoldások, mint a laparoszkópos vagy mikrosebészeti módszerrel.

A műtétek során a tágult vénákat lekötések vagy klippek segítségével iktatják ki a keringésből. A herék keringése ezután javul és általában a megtermékenyítő-képesség is helyreáll, ehhez azonban sokszor több hónap szükséges.

(Szerző: Dr. Horváth Balázs)