Azok a gyerekek, akik naponta 2 óránál többet ülnek a képernyő előtt - legyen az TV , laptop vagy okostelefon -, sokkal gyakrabban mutatnak fel pszichológiai problémákat, mint többi társuk – még akkor is, ha fizikailag aktívak.
A kutatás, amelyben 1013 10 és 11 év közötti gyermek vett részt, azt az eredményt mutatta, hogy azok a gyerekek, akik naponta 2 óránál többet tévéznek, számítógépeznek, esetleg ezek kombinációjával töltik idejüket, sokkal gyakrabban számolnak be barátaikkal való konfliktusokról vagy boldogtalanságról. A gyerekeket hét egymást követő napon keresztül minden 10. másodpercen belül megnézték, hogy mit is csinálnak éppen eszközeiken.
Emellett számítógépes kérdőíveken megkérdezték őket, hogy naponta mennyi időt töltenek a TV vagy a számítógép előtt nem iskolához kapcsolódó célokra. Azt a kérdést is feltették nekik, hogy milyen gyakran érzik magukat boldogtalannak, lehangoltak, sírósnak vagy magányosnak.
A válaszokat egy meghatározott módszerrel pontokká alakították, majd megpróbálták kideríteni, hogy melyik gyereknek van valamilyen lényeges problémája. Öt részre osztották az érzelmi különbségeket – magatartászavar, hiperaktivitás és figyelemzavar.
A fizikai aktivitás szerepe
A kutatás arra is fényt derített, hogy a nem mozgással, vagy csak minimális mozgással töltött időt gyakran hozzák kapcsolatba a rossz pszichológiai állapottal. Tehát úgy tűnik, hogy nem is az a fontos, hogy mennyi időt mozog a gyermek, hanem hogy mennyi időt tölt képernyő előtt.
Természetesen a képernyőzés alacsony szinten tartása sem feltétlenül jelenti azt, hogy semmilyen problémával nem kell számolni a jövőben, ám sokkal kisebb az esély erre. A napi 2 óránál többet való TV-t nézés vagy számítógépezés valóban gyakran vezet pszichológiai problémákhoz, nem tekintve azt, hogy a gyermek egyébként fizikailag aktív-e vagy sem.
Emellett azok a gyerekek, akik sokkal intenzívebben űznek valamilyen sportot, több pszichológiai egészséget mérő teszten is jól szerepeltek. A kutatást a Pediatrics folyóirat novemberi számában publikálták.
(Gy.A., webMD.com)