Az Emory Egyetem által végzett kutatás feltételezi, hogy a tinik agyi aktivitásának mérése, miközben új számokat hallgatnak, segíthet előrejelezni az adott dal sikerességét.

„Tudományosan is demonstráltuk, hogy egy csoport agyi aktivitása alapján bizonyos mértékig előre tudjuk jelezni a kulturális megítélést” - mondja Gregory Berns, a neuroökonómia (új tudományág, amely a gazdasági döntéseket az agyi aktivitással, a hormonszinttel és a vérnyomással igyekszik magyarázni)szakértője, az Emory Idegi Kutatóközpont igazgatója. A Consumer Psychology című folyóirat tette közzé a tanulmány eredményeit, Berns és Sarah Moore közgazdasági kutatási szakértő vezetésével.

2006-ban Bern laborjában kiválasztottak 120 zeneszámot olyan relatíve ismeretlen zenészek MySpace oldalairól, akiknek nem volt szerződésük semmilyen kiadóval. Huszonhét 12 és 17 év közötti kutatási alany agyi aktivitását mérték zenehallgatás közben egy funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI) segítségével. Az alanyokat arra is megkérték, hogy osztályozzák a számokat 1-től 5-ig.

Az adatokat valójában azért gyűjtötték, hogy megvizsgálják, hogyan hat a nyomásgyakorlás a tinédzserek véleményére. A kísérletben azért használtak relatíve ismeretlen számokat, hogy biztosak legyenek benne, hogy azokat akkor hallották először az alanyok. Három évvel később, miközben két kislányával az American Idolt nézte a tévében, és Krist Allen az Apologize-t kezdte el énekelni a One Republictól, rájött, hogy az ismeretlen számok egyike slágerré vált.

„Azt mondtam: hé, ezt a számot használtuk a tanulmányunkban” - emlékszik vissza Ben. „Eszembe jutott az az egyedi adathalmaz, amit kaptunk az agyműködésekből a gyerekektől, akik meghallgatták a számokat, mielőtt azok népszerűvé váltak. Elkezdtem azon tűnődni, hogy mi van, ha mi előre tudtuk jelezni azt a későbbi sikert.”

Mérhető eredmény

Egy összehasonlító elemzés során kiderült, hogy a neurális adatok statisztikailag szignifikáns előrejelzési rátával bírnak a dalok népszerűségének megjósolásában, ahogyan ez a 2007-2010-es eladási adatokból is mérhető volt. „Ez nem feltétlenül megbízható” - figyelmeztet Ben „de találtunk egy szignifikáns kapcsolatot a serdülők agyának válaszai és a végül eladott zeneszámok között.” Előző tanulmányok kimutatták, hogy az agy jutalmazó központjainak a válaszai különösképpen az orbifrontális kéreg és a ventrális striatum képesek előrejelezni az emberek egyéni döntéseit agyi képalkotó módszerek segítségével.

Az Emory tanulmány új területre tévedt. Az eredmény felveti akérdést, hogy vajon egy csoport agyi aktivitásának vizsgálatából származó eredményeket felhasználva lehetséges lenne.e, hogy előrejelezzük a kulturális jelenségeket az egész népességre nézve. Még azoknál is, akiket éppen nem szkennelnek. A „véletlen felfedezés”-nek, ahogy Berns hívja, megvannnak a korlátai. A tanulmányban csak 27 alany vett részt, és mind tinédzserek voltak, akik a fogyasztóknak mindössze 20%-át teszik ki.

A tanulmány során használt dalok nagy része csak egy sikertelen próbálkozás volt, jelentéktelen eladási adatokkal. És csak 3 dal lett igazi sláger, ami azt jelenti, hogy több mint 500.000 kelt el belőle, beleértbe az albumokat amelyeken a dal szerepel, illetve az internetes letöltéseket is. „Amikor grafikonon ábrázoltuk az adatokat találtunk egy úgynevezett „sweet spot”-ot a több mint 20 000-es eladásokra” - mondta Bern. Az agyi aktivitás vizsgálata a több mint 20 000-es eladású számok körülbelül 1/3-át voltak képesek előre megjósolni.

Az adatok a sikertelen dalok esetén egyértelműbbek. Azoknak a számoknak, amelyek nagyrészt gyenge válaszokat váltottak ki a tinédzserek jutalomközpontjában, körülbelül 90%-a alatta maradt a 20.000-es eladásnak. Még egy érdekes csavar: amikor a kutatási alanyokat arra kérték, hogy értékeljék a dalokat 1-től 5-ig, a válaszok nem mutattak összefüggést a jövőbeli értékesítési adatokkal.

Nem lehet színlelni

Berns elmélete szerint az eredmények talán a bonyolult kognitív folyamatoknak köszönhetőek, amik az agyunkban akkor játszódnak le, amikor valamit osztályozunk. „Meg kell állnod és elgondolkodnod, és talán a gondolataidat az elfogultságaid színesítik, és az, hogy hogyan érzel az iránt, hogy felfedd a választásodat egy kutatónak.” Másrészről nem tudod színlelni az agyad reakcióit, miközben a dalt hallgatod. Az természetes választ vált ki.

„A pop zene kísérlet csak egy kis lépés" - mondja Berns. Mint a kialakulóban lévő neuroökonómia területének vezetője olyan nagy kérdésekben érdekelt, mint hogy pontosan hogyan is tudunk rájönni az emberek következő lépésére az agyműködés vizsgálatai során. Többek között kutatja az egyházi értékrendet és a benne rejlő lehetőséget az erőszakos konfliktusok előidézésére.

„A hosszú távú elképzeléseim között szerepel, hogy megértsem a kulturális jelenségeket és trendeket” - meséli Berns. „Tudni szeretném, hogy honnan jönnek az ötletek, és miért lesz egy részük népszerű, míg másik részük miért vált ki ellenszenvet?” Az ötleteink és, ahogyan gondolkodunk, meghatározzák az emberiség történelmét. Végső soron szeretném megjósolni a történelmet.

(P. K.)