Bizonyára sok mindent hallottál arról, hogyan is hat a tél a szervezetedre. Miért kívánsz egészségtelenebb kajákat? Miért töltődik föl statikussággal a hajad? És miért vacogsz? Az alábbiakban megtalálhatod a válaszokat ezekre, és még jó pár egyéb, hideg időjárással kapcsolatos egészségügyi kérdésre.

Miért vacogunk, amikor fázunk?

Amikor fázunk, vacogunk, de mi is játszódik le a szervezetünkben ekkor? A vacogás a test reflexszerű reakciója a hidegre. Amikor fázunk, az agyunk elektromos jeleket küld a gerincvelőbe, azt a parancsot adva az izmoknak, hogy gyorsan váltakozzanak az összehúzódás és az ellazulás között – így kialakítva a vacogás érzését.

Az állunk is tud vacogni, így adódik a fogak koccanásának jellegzetes hangja, ha fázunk. A gyorsan összehúzódó izmok így próbálnak hőt generálni, hogy felmelegítsék a testünket.

Lehetséges-e megfázni, ha a hidegben tartózkodsz?

Röviden: nem. Az Everyday Health szerint pusztán a hidegben való tartózkodás nem növeli a megfázás rizikóját.

A gyakoribb megfázások oka télen valószínűleg az, hogy az emberek több időt töltenek a házon belül, ahol könnyebb elkapni a megfázásokért felelős vírusokat. A megfázásokat vírusok okozzák, így csak akkor lehet őket “elkapni”, ha kapcsolatba kerülsz egy fertőzött emberrel.

A Vanderbilt University egészségpszichológia honlapja szerint a tévhit, miszerint a hideg időjárás betegséget okoz, Celsus “De Medicina” című, Kr. e. első századból származó munkájából ered. Eszerint a tél az okozója a fejfájásnak, köhögésnek és egyéb betegségeknek, melyek a tüdőt és a mellkast támadják.

Miért kívánunk zsíros ételeket a hidegben?

Ezt a jelenséget tudományos kutatás is alátámasztja. Egyes eredmények kapcsolatot jeleznek a neurotranszmitterek, a szerotonin csökkenése (amely főleg a szezonális depresszióra hajlamos emberekre jellemző), és a szénhidrátok, mint például édességek, torták, sütik, pizza vagy tészta fokozott kívánása között.

Az olyan ételektől, amelyek bővelkednek szénhidrátban jobban érezzük magunkat, mivel ezek az ételek gyakran finomak és élvezetesek. Emellett a szénhidrátok szerotonin-növekedéshez vezethetnek, amely a hangulat javításában játszik szerepet. Így a kutatók felállították azt a teóriát, miszerint a szénhidrátokban dús ételek után való vágyakozás válasz lehet a szezonális szerotonin csökkenésre.

Mindemellett az egyes évszakokban könnyebben hozzáférhető ételek is hatással vannak ránk. Mivel több mint ötven százaléka az ételünknek messziről érkezik, a zsíros ételek, melyeket a téli hónapok ideje alatt eszünk, szintén hatással vannak a diétánkra, és az egészségünkre . A tél folyamán megnő a koleszterin szint, a neutrális zsírok felhalmozódnak és emelkedik a vérnyomás.

Hogy könnyedebbé tedd a kedvenc ételeidet, próbáld ki a krémleveseket tejszín nélkül! Használj sovány tejet helyette, illetve a sajtos ételek vagy csokoládé készítésekor is! Pizzához van kedved? Készísd el teljes kiőrlésű pitából, egy negyed pohár sovány tejből készült sajtból és rengeteg zöldségből!

És végül, de nem utolsó sorban, ha a szezonális depresszió tüneteit véled felfedezni magadon, és ez vezet a túlzott szénhidrát-fogyasztáshoz, fordulj orvoshoz!

Mikor vagy fagyásveszélyben?

Azt hiszed, hogy a fagyásveszélytől csak a Mount Everest megmászóinak kell félniük? Gondold újra. 0 Celsius fok alatt a felkészületlen ember számára igazi veszélyt jelenthet a fagyás.

Ekkor kezdenek el megfagyni a szövetek, mivel az erek, amelyek a bőrnek szállítják a vért, összeszűkülnek, és nem engedik át azt. Ez akár az egyes szövetek fagyásához vezethet.

A fagyás szó szerint a bőr és szövetek megfagyását jelenti. Ez leggyakrabban az ujjaknál, a lábujjaknál, az arcnál, az állnál és a füleknél fordul elő. A fagyás első szakasza kezelhető, ha meleg vizet engedünk a bőrre, hogy ezáltal felmelegítsük, de a súlyosabb fagyás már orvosi ellátást igényel. A súlyos fagyás sérülést okozhat az idegrendszerben, elfertőződhet, vagy akár még üszkösödéshez is vezethet.

Amikor a hőérzet már a nulla fok felé közelít, a fagyásveszély komoly problémává válhat bárki számára, aki házon kívül ragadt, felkészületlenül a szélre és a jeges időre.

Miért fájnak az ízületeink a hidegben?

Ha ízületi problémáid vannak (legyen akár baleset vagy ízületi gyulladás következménye , valószínűleg már megfigyelted, hogy a fájdalom az időjárásnak megfelelően változik. A légköri nyomás csökkenése (ami akkor történik, amikor vihar közeledik) megemelheti a fájdalom intenzitását és érzékenységét.

Ez valószínűleg azért van, mivel a nyomásváltozás a már eredetileg is feszes, görcsös gyulladt ízületet még feszesebbé teszi. Gondold el, hogy megfáztál, és már épp jobban vagy, viszont az arcüregedben még mindig nagyobb a nyomás, mert gyulladt. Majd felszállsz egy repülőgépre, a nyomás megváltozik és fájni kezd az arcod. Hasonlóképp ehhez, amikor a kültéri légnyomás lecsökken egy vihar közeledtével, sok ember ízületei fájni kezdenek.

Tényleg a fejeden keresztül adod le a legtöbb hőt?

Ha a hideg időben fedetlenül hagyod a fejedet, tényleg el fogod veszíteni rajta keresztül a tested melegének egy részét – de a szakértők szerint nem feltétlenül a fejeden keresztül adod le a legtöbb hőt. A British Medical Journal kiemeli, hogy habár a fedetlen fejen keresztül ténylegesen hőt vesztesz, nem történik több hőleadás mint a tested bármely más fedetlen pontján.

Az elképzelésnek, hogy a legtöbb hőt a fejeden keresztül veszted az eredete valószínűleg egy régi tanulmány, melynek a résztvevőit sarkvidéki életmentő ruhákba öltöztették – sapka nélkül – majd rendkívüli hideg körülmények közé tették őket, írja a BMJ. Ezek az emberek a legtöbb hőt a fejükön keresztül adták le, de ha a kísérletben az alanyok csak fürdőruhát viseltek volna, nem veszítették volna el a testhőjüknek több mint tíz százalékát a fejükön keresztül.

Mivel az arcunk és a fejünk jóval érzékenyebb a hőmérséklet- változásokra mint a testünk bármely más pontja, úgy érezhetjük, hogy ezeknek a területeknek a betakarása a megszokottnál nagyobb mértékben képes a hőkibocsátást visszafogni.

A gyerekek kevésbé érzékenyek a hidegre?

Annak ellenére, hogy a szülők azt látják ahogy a gyerkek hóhegyeken keresztül rohangálnak vagy hóembert építenek akár egy gondolatot is vesztegetve a hideg időre, valójában a felnőttek és a gyerekek egyaránt érzékenyek a rossz időre.

Miért cserepesedik ki a szánk?

A tél sok módon képes a bőrünket megszabadítani a nedvességtől – így kialakítva a jól ismert, nem túl vonzó, hámló kinézetet.

Az ajkak különösen hajlamosak a kiszáradásra, mivel az ajkak felszíne lényegében nyálkahártya, amely akkor funkcionál a legjobban, amikor enyhén nedves. Az ajkak tudatos nyalogatása, hogy ezáltal nedvességhez juttassuk, csak tovább fokozza a problémát.

Száraz bőrre javasolt hidratáló krém használata, hidegebb zuhany, egy gyengédebb arctisztító használata, és általánosságban gyengédebbnek lenni a bőrrel. Ezek a gyengéd technikák megakadályozzák a nedvesség és a természetes olajok elvesztését, így a bőr puhább marad, és jobban fel tudja venni a harcot a téli szárazsággal.

Az ajkak védelmére használd a jó öreg szőlőzsírt, amely akadályt jelent a nedvesség és a hideg szél és száraz levegő között – miután pedig felvitted az ajakírt, ne nyúlj hozzá!

Hogyan öltözz fel hideg időben?

Rétegesen! Ha sikerül rétegesen öltözködnöd, bármikor felvehetsz vagy levehetsz egy réteget az időjárástól függően. A legkülső réteg szél-és vízálló kell hogy legyen. Ha a nedvesség áthatol a ruhán, vizes leszel, és ezáltal hidegebb is.

Javasolt a legbelsőbb rétegeknek gyapjúból vagy selyemből készülniük, amelyek melegebben tartanak, mint a pamut. Emellett jó ötlet egy elvezető réteget viselni a testedhez közel, amely segít, hogy száraz maradj (attól függően hogy épp havat lapátolsz-e vagy csak ügyeket intézel), mivel a nedves ruháktól csak még inkább fázni fogsz.

A végső simítás a téli öltözékeden a vízálló cipő esős vagy havas idő esetén, emellett egy sapka és egy egyujjas kesztyű, amely melegebb, mint ötujjas párja. A kivételesen hideg napokon tekerj sálat a nyakad és arcod köré.

Az izmok megfeszítésétől kevésbé fogsz fázni?

Amikor fázunk a vacogás mellett néha az izmaink is maguktól megfeszülnek. Ne aggódj – ez a reakció valószínűleg a tested kísérlete hogy felmelegítsen. Az izmok mozgatása testhőt generál.

Miért töltődik fel a hajam és a testem statikussággal télen?

A kérdés megválaszolásához tekintsünk vissza a fizikaórára.

Mikor felvesszük vagy levesszük a sapkánkat, elektronok mozognak és gyűlnek össze a testünk különböző részein a dörzsölődés miatt. Ha fémhez vagy egyéb vezetőhöz érünk, a felhalmozódott többlet elektronok leugranak rólunk, ezt a kisülést érezzük és halljuk, sőt néha még akár szikrát is láthatunk. A száraz levegő csak tovább rontja a helyzetet.

A különbség télen az, hogy a levegő annyira száraz, hogy a nedvesség molekulái, melyek általában jelen vannak a környezetünkben és elnyelik a testünkben és a hajunkban felhalmozódó többlettöltetet, most hiányoznak. Így a töltés megmarad, mi pedig sokkal több kisülésnek és felálló hajnak lehetünk tanúi.

A haj kondicionálásával csökkenthető a statikusság mértéke. Javasolt a hidratáló maszkok és a nem lemosandó kondicionálók használata, emellett a hajmosás gyakoriságának csökkentése.

Tényleg szájbalzsam-függővé tudok válni?

Ez az állítás valójában csak egy mítosz: ami igazából “függőségnek” tűnik, az a szájbalzsam használatának következményei.

Először is a száj folyamatos nyalogatása és az ajakápoló szerek lenyalogatása (vagy az ajkak összedörzsölése olyan sokszor, hogy a termék lejön) még gyorsabb kiszáradáshoz vezethet a súrlódási sérülések miatt, emellett a nyalogatás miatt megnövekedhet a párolgás mértéke. Másodszor, néha az ajakápoló termékekben magukban is olyan anyagok találhatóak, amelyek irritálóak lehetnek, vagy enyhe allergiás reakciót válthatnak ki, amely könnyen összetéveszthető a kiszáradással.

Egy másik teória is létezik. Habár a szájbalzsam használatával kezdetben puhábbnak érezheted az ajkaidat, miután lekopik, a szád újra száraznak érződik, mivel a bőrödnek nincs ideje pótolni a nedvességet.

(KamaszPanasz - N. B., huffingtonpost.com)