A nőgyógyászati szűrővizsgálaton a hüvely és a méhnyak sejtjeiből vett mintát a Pap-teszt segítségével azonosítják. A vizsgálattal korai stádiumban kimutathatók a rákos elváltozások.

Mi az a Pap-teszt?

A Pap-teszt a hüvelyből és méhnyakból vett sejtminták vizsgálatára szolgáló teszt. Segítségével felismerhetők a rákos, vagy a rákos állapotot megelőző elváltozások. Fontos tudni, hogy a méhnyakrák jól gyógyítható betegség, ha még korai stádiumában felismerik. A Pap-tesztet 1-3 évente érdemes megismételni. Kérdezd meg nőgyógyászodat, hogy milyen gyakorisággal javasolja a vizsgálatot!

Hogyan történik a Pap-teszt?

A medencei vizsgálat során a nőgyógyász egy speculum-nak nevezett eszközt vezet a hüvelybe, ami megnyitja a hüvely egyébként egymásnak feszülő falait és így vizsgálhatóvá teszi a hüvelyt és a méhnyakat. Ez nem fájdalmas, de egy kicsit kényelmetlen érzés lehet. Egy műanyag spatula és ecset segítségével mintát vesz a méhnyak sejtjeiből, a mintát pedig a laboratóriumba küldik elemzésre. A Pap-teszt eredményére általában néhány hetet várni kell.

Normális és abnormális Pap-teszt

A normális Pap-teszt azt jelenti, hogy a vizsgált sejtek megjelenése megfelel az egészséges állapotnak. Abnormális Pap-teszt esetén szükség lehet a vizsgálat megismétlésére, vagy más vizsgálatok elvégzésére: például kolposzkópiára (hüvelytükrözésre) - ilyenkor egy mikroszkóp segítségével vizsgálják meg a hüvely és a méhnyak falát. A Pap-teszt utalhat szexuális úton terjedő fertőzések jelenlétére, de azok beazonosítására speciális teszteket kell elvégezni.

Mit tehetsz azért, hogy a Pap-teszt a lehető legpontosabb eredményt mutassa? Kerüld a szexuális együttlétet, a hüvelyöblítők és hüvelyi krémek használatát a vizsgálatot megelőző 48 órában.

Mi történik abnormális Pap-teszt esetén?

Az abnormális teszt nem jelenti feltétlenül azt, hogy rákos elváltozást találtak a sejtek között. Abnormális eredményt okozhat fertőzés, pesszárium (méhnyaksapka) vagy szexuális együttlét okozta gyulladásos állapot, és a menstruációs ciklus miatti változások is. Az orvosod kiértékeli az eredményeket és megbeszéli veled, ha szükség van további vizsgálatok elvégzésére.

Kinek kell fokozott gyakorisággal elvégeztetnie a vizsgálatot?

Fokozottan veszélyeztetettnek számít az, aki HIV-pozitív (az AIDS betegség vírusát hordozza), akinek gyengült az immunrendszere kemoterápia, szervátültetés vagy rendszeres szteroid szedés miatt, és aki születése előtt diethylstilbestrol-nak volt kitéve az anyaméhben (ez egy szintetikus nem-szteroid hormon, amit 1940-70 között gyakran adtak terhes nőknek a terhességi komplikációk csökkentésére, mára viszont kiderült, hogy komoly negatív hatással volt a magzatokra).

Milyen tünetekre érdemes odafigyelni a Pap-tesztek elvégzése között?

A méhnyak rákos állapotot megelőző elváltozásai általában nem okoznak tüneteket, ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálat. A már kialakult rákos elváltozások leggyakoribb tünete a rendellenes hüvelyi vérzés. A vérzés jelentkezhet a menstruációs ciklus alatt rendszertelen időben, esetleg szexuális együttlét vagy hüvelyöblítés után. Egy másik gyakori tünet az abnormális hüvelyi folyás. Fájdalom általában nem kíséri ezeket a tüneteket. A fenti tünetek nem biztos jelei a rákos elváltozásnak – ha bármelyiket észleled, fordulj a nőgyógyászodhoz!

Abnormális Pap-teszt

A Pap-teszt a rutin nőgyógyászati vizsgálat fontos eleme, melynek segítségével kimutathatók a méhnyak rákossá váló sejtjei. Ha az orvosod arról értesít, hogy a Pap-teszted ’abnormális’, ez azt jelenti, hogy a méhnyak sejtjei között találtak nem normális megjelenésű sejteket. Szerencsére viszonylag alacsony annak az esélye, hogy rákos elváltozásról van szó.

Abnormális pap-teszt: Mi a teendő?

A méhnyak felszínén megtalálható oszlopos sejtek folyamatosan alakulnak át pikkelyes sejtekké az ún. transzformációs zónában. Egyes fertőzések okozhatnak változást a transzformációs zóna sejtjeiben, de a fertőzés lecsengésével a Pap-teszt általában újra normális eredményt mutat. Ha nem kezelik, az elváltozott méhnyaki sejtek rákos sejtekké alakulhatnak át. Fokozott rákos kockázatot jelent a fertőző HPV (humán papillomavírus). A sejtekben végbemenő változások lassúak, és az elváltozott sejtek még a méhnyakrák kialakulása előtt eltávolíthatóak.

(M. N. - women.webmd.com, Lekotrálta: Dr Lesznyák Judit)