Minden évben sokan szorulnak vérátömlesztésre a legkülönfélébb okok miatt. Ez lehet egy vészhelyzet is (mint egy baleset, amelyben valaki sok vért veszít) vagy egy várható kezelés, műtét. Bármi is a kiváltó ok, a vérátömlesztés az egyik leggyakoribb kórházi eljárás, ami előtt minden véregység komoly teszteken megy át, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket és megállapítsák a vércsoportot.

Négy vércsoport…

Emberi szemmel nincs sok különbség vér és vér között. Jóllehet, az összes vértípus tartalmazza az alapvető összetevőket (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék és vérplazma), a vércsoportok megkülönböztethetőek az alapján, hogy vörösvérsejtjeik felszínén milyen tulajdonságú vércsoport-antigének vannak. Ezek az antigének fehérjéből és cukorból állnak össze, amiket a testünk arra használ, hogy beazonosítsa a szervezetünkben lévő vérsejteket.

Az antigének mikroszkopikus méretűek. Az orvos szakértők szerint az antigének határozzák meg a vércsoportunkat, tehát az átömlesztés után ezektől függ, hogy szervezetünk befogadja vagy elutasítja a kapott vért.

A négy fő vércsoport pedig…

1. A-típusú. Ebben a vércsoportban A-antigének találhatók.

2. B-típusú. Ebben a vércsoportban B-antigének találhatók.

3. AB-típusú. Az ebbe a típusba sorolható vérsejtekben A- és B-antigének is találhatóak.

4. 0-típusú. Ebben a vércsoportban nincs se A-,se B-típusú antigén.

Kiegészítő Rh faktor

Néhány embernek van egy további „jelzése”, az Rh faktor a vérükben. Attól függően, hogy a négy fő vércsoport (A, B, AB és 0) tartalmaz, illetve nem tartalmaz Rh faktort, a tudósok azt is megkülönbeztetik, hogy pozitív, (azt jelenti, hogy van benne Rh faktor) vagy negatív (nincs benne Rh faktor) a vér.

Bármely típusba is tartozik valaki a fentiek közül, ez nem teszi a vérét egészségesebbé vagy erősebbé. Ez csak egy genetikai különbség, mint például ha valakinek zöld szeme van kék helyett, vagy nem göndör, hanem egyenes a haja.

Így lesz nyolc vértcsoport…

A különböző antigének, amelyek a vérben találhatók, nyolc vércsoportot hoznak létre:

1. 0 negatív. Ez a vércsoport nem tartalmaz A-vagy B-antigéneket, és nincs Rh faktora sem.

2. 0 pozitív. Ez a vércsoport sem tartalmaz A-vagy B-antigéneket, de ennek már van Rh faktora. A 0 pozitív egyike két leggyakoribb vércsoportnak. (a másik az A pozitív)

3. A negatív. Ez a vércsoport csak A-antigéneket tartalmaz.

4. A pozitív. Ebben a vércsoportban van A antigén és Rh faktor is, de nincs B-antigén. Ez a másik legáltalánosabb vércsoport.

5. B negatív. Ez a vércsoport csak B-antigént tartalmaz.

6. B pozitív. Ebben a vércsoportban van B-antigén és Rh faktor, de nincs A-antigén.

7. AB negatív. A-antigén és B-antigén is van benne, de nincs Rh faktora.

8. AB pozitív. Mindhárom antigént tartalmazza – A-t, B-t és Rh faktort is.

A véradó központok és a kórházak óvatosan bánnak a vércsoportot jelző címkékkel, hiszen biztosnak kell lenniük benne, hogy annak az embernek, aki vért adományoz, passzol a vércsoportja azzal, aki megkapja a vért. Ha valakinek nem a vércsoportjának megfelelő vért ömlesztenek át, az nagyon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

Miért is számít a vércsoport?

Az immunrendszer olyan fehérjéket hoz létre, amelyeket antitesteknek nevezünk. Ezek feladata, hogy védelmet biztosítsanak az idegen sejtek ellen, ha belépnek a testünkbe. Attól függően, hogy milyen a vércsoportod, az immunrendszered olyan antitesteket fog termelni, amelyek ellenreakciót váltanak ki más vértípusokkal szemben.

Ha egy páciensnek rossz vércsoportból adnak vért, az antitestek azonnal elpusztítják az inváziós sejteket. Ez az agresszív, egész testben zajló reakció könnyen okozhat lázat, meghűlést, alacsony vérnyomást, és a létfontosságú szervrendszerek (mint a lélegzés és a vese) összeomlásához is vezethet.

Íme, a példa arra, hogyan működnek a vércsoport antitestei:

Mondjuk, hogy neked A-vércsoportod van. Mivel a tested A-antigéneket tartalmaz, a plazmasejtek B-antitesteket termelnek. Amint a B-antigének (amelyek a B- és AB-vércsoportban találhatóak meg) belépnek a testedbe, a te A-típusú immunrendszered nagyon mérges lesz rájuk. Ez azt jelenti, hogy csakis olyan embertől kaphatsz vérátömlesztést, akinek A-s vagy 0-s vércsoportja van, olyantól semmiképp sem, akinek B, vagy AB.

Ugyanakkor, ha B-antigénjeid vannak, a szervezeted A-antitesteket termel. Tehát egy B-vércsoporttal rendelkező személy csak B-s vagy 0-s vércsoportú embertől kaphat transzfúziót, A- és AB-típustól nem.

A dolgok kicsit különböznek az AB- és a 0-vércsoportú embereknél. Ha A- és B-antigének is vannak a vérsejtjeidben, (AB-típus), akkor a testednek nem kell harcot vívnia egyikkel sem. Ez azt jelenti, hogy AB-vércsoporttal kaphatsz vérátömlesztést A-, B-, AB-, és 0-típustól is.

Azonban ha a vércsoportod 0, akkor a vörösvérsejtjeidnek nincs se A-, se pedig B-antigénje, tehát a testedben A- és B-antitestek is jelen vannak, ebből adódóan a szervezeted harcolni fog az A-, B-, és AB-vércsoport ellen. Tehát: egy 0-s vércsoportú ember csak és kizárólag 0-s vércsoportú embertől kaphat vért.

A 0-negatív típusú vér mindenkinek adható. Ennek oka, hogy nem tartalmaz antigént, amely reakciót válthatna ki. Ezeket az embereket csak úgy jellemzik, hogy „univerzális véradók”, és nagy igény van rájuk a vérbankokban.

Mivel az AB-pozitív vércsoport minden antigént tartalmaz, az ide tartozó emberek bárkitől kaphatnak vért. Őket „univerzális átvevőnek” nevezzük.

A vérátömlesztés egyike a leggyakoribb életmentő eljárásoknak, amit a kórházak végrehajtanak. Vérdonorokra mindig volt és lesz szükség. Körülbelül 15%-a a véradóknak gimnáziumi és egyetemi diák – ez egy megkapó arány, ha azt nézzük, hogy 18 évesnek kell lenned, hogy véradó lehess.

(KamaszPanasz - R. P., kidshealth.org)