A víz testtömegünk durván 2/3 részét teszi ki, és tekintettel arra a csekély mennyiségű időre, amit víz nélkül bírunk ki bátran kijelenthetjük, a víz a legfontosabb tápanyagunk. De mennyi vizet kéne fogyasztani egy átlagos napon?

Gondolhatod, hogy a tudomány biztosan adott már egy megbízható, legitim választ erre a kérdésre, mert végülis a víz előkelő helyet foglal el az alapvető létszükségleteink között.

Viszont az emberi test magasan fejlett és kitűnő víz-szabályozó képességének, valamint az optimális beviteli mennyiségben jelentkező egyéni különbségeknek köszönhetően nincs egyértelmű válasz arra, mennyi vizet kell innia egy embernek egy átlagos napon. Igazából a legfontosabb, hogy hallgass a tested természetes jelzéseire és igyál, amikor szomjas vagy.

A mennyiség kérdése még továbbra is megválaszolatlan, és akadnak félrevezető vagy helytelen információk is a bőséget illetően. Az anyagilag érdekeltek gyakran jönnek elő megkérdőjelezhető ötletekkel arról, mennyi vizet kéne mindenkinek innia. Még a nagy tiszteletnek örvendő források is idéznek néha olyan folyadékbeviteli mennyiséget, melyet nem lehet tudományosan alátámasztani.

Néhány tény a vízbevitelről

• Muszáj ételt és folyadékot fogyasztanunk, ugyanis ezekből származik a testünkben lévő vízmennyiség majdnem egésze
• Az ember nem képes pár napnál többet kibírni víz nélkül
• Rengeteg mítosz kering az optimális vízbevitelről
• Bizonyos, a víz beviteléről szóló útmutatások - mint például az állóképességet igénybe vevő edzések során a dehidratáció leküzdésének érdekében fogyasztott folyadékbevitel - veszélyesek lehetnek, ha nem tartjuk szem előtt a vízmérgezést és hiponatrémiát
• Nem bizonyítható, hogy a sokszor idézett napi 8 pohár víz a szükséges beviteli mennyiség
• Nem lehet fix értéket megadni, ugyanis egyénenként változik a szükséglet
• Akadnak időszakok, amikor különös tekintettel kell lennünk a dehidratációra pl. betegségek során
• Az egészséges test kitűnően tudja egyensúlyozni a vízháztartását, pontosan érezteti és jelezni tudja, mikor van szüksége több folyadékra és mikor szeretne egy kis szárazságot.

Mennyi víz van az emberi testben?

Egy átlagos fiatal férfi testtömegének 50-70%-a víz. Hasonló arány tapasztalható a korábbi és későbbi életszakaszokban is. Egy csecsemő testének 75%-a, míg az idősebbek testének 55%-a víz. Az általános víztartalom függ a nemtől, kortól, testtömegtől, illetve fittségtől.

Hogyan szabályozza a test a vizet?

A szervezetünkben egy rendkívül intelligens és hatásos pszichológiai mechanizmus alakult ki, mely a víz homoesztázisunkat befolyásolja.

• Szomjúság- jelzi, mikor van szükséged folyadékbevitelre
• Vizelés - a vesék szabályozzák a többletet vagy a hiányt, és vagy kiürítik azt vagy elraktározzák a vérplazmába

A vesék az elektrolitok, a nátrium, illetve kálium mennyiségét is szabályozzák. A vesék hormonális jeleket kapnak, hogy tárolják vagy eresszék ki a vizet vizelet formájában.

A szervezet nem csak a vesék által veszít vizet. Az átlagos vízveszteség az alábbiak szerint tevődik össze:

• Vizelet– a vesék által kiválasztott vizelet kb. 500-1000ml/nap
• Légzés– kilégzés által a tüdők vízvesztesége kb. 250-350 ml/nap
• Széklet– a széklettel távozó víz mennyisége 100-200 ml/nap
• Izzadás- még azok is veszítenek vizet izzadás, vagy a bőrön át történő kipárolgás által, akik mozgásszegény életmódot folytatnak. A nyugalmi párolgás általi vízveszteség valahol 1300-3450 ml naponta, ám fizikai aktivitás hatására ez akár 1550-6730 ml/nap is lehet.

Napi 8 pohár víz?

Egy ideje elterjedt a tévhit, miszerint az a tökéletesen egészséges, aki megiszik naponta pontosan 8 pohár vizet, ami kb. 2 literrel ér fel. Sajnos ezt nem lehet így kijelenteni, ugyanis mindenkinek más a vízszükséglete. A maraton futók ennyi erővel túl sokat isznak és egészségtelen amit csinálnak? Emellett olyan kérdések is felmerülnek, hogy vajon a szénsavas üdítők helyett a víz fogyasztásnak ténylegesen van-e szerepe az elhízással való küzdelemben?

Mennyi számít túl soknak? Vízbevitel és hiponatrémia

Az egyik legnagyobb kérdés, ami előfordul a folyadékbevitel mennyiségének kapcsán az, hogy sportolás alatt mennyit kell fogyasztani. Erre legtöbb esetben manipulatív választ fogsz kapni a palackozott folyadékok gyártóitól.

Amint vannak elképzelések arról, hogy mennyi vizet érdemes inni egy átlagos napon, úgy a sportolás alatti folyadékszükséglettel kapcsolatban is vannak ajánlások, ám ezek nem egyértelműek. A nagy állóképességet igénylő sportok végzése közben például a túlzott vízfogyasztás veszélyes is lehet. Egy tanulmány során, amely a 2002-es Boston maraton résztvevőit vizsgálta, kimutatta, hogy a versenyzők közül 2000 fő mutatta a hiponatrémia jeleit. (Abnormálisan alacsony nátrium tartalom a vérben)

90 fő esetében súlyos hiponatrémiát fedeztek fel, melyet a verseny alatti túlzott folyadékbevitelnek és az ezáltali tömegnövelésnek köszönhettek. A hiponatrémia veszélye fokozott, ha sportolás közben túl sok folyadékot fogyasztunk, de akár a napi 8 pohár víz szabályának is köszönhető lehet.

Edzés okozta dehidratáció

A sporttudomány egyértelműen hangoztatja, hogy a sportolás alatti dehidratáció rossz hatással van a teljesítményre, de az utóbbi időkben még ezt is megkérdőjelezték.

Különböző kuatatóintézetek közölték, hogy mindenkinek egyénileg kell felmérnie, mennyi folyadékra van szüksége a kiszáradás elkerülése végett. A vita azon folyik, pontosan mekkora mértékű dehidratáció az, amely már rontja a teljesítményt. Az ajánlások szerint sportolás során nem szabad, hogy a testtömegünk 2%-ánál többet veszítsünk a vízhiány miatt, és pótoljuk az elektrolitokat annak érdekében, hogy ne romoljon a teljesítményünk. Erre egy szigorúan szabályzott tanulmány cáfolt rá, mely során egy 25 km-es szkaszt kellett teljesíteni biciklivel 33 fokban és 40%-os páratartalom mellett.

A kutatásban képzett, jól edzett résztvevők voltak, akiknek megtiltották az ivást annak érdekében, hogy ne hihessék, hogy mindez befolyással van a teljesítményükre. A résztvevők intravénásan kaptak folyadékot, különböző mennyiségben, de végeredményül a tesztelt csoportok közel megegyező eredményt értek el függetlenül attól, mennyi vízhez jutott testük. Mindez a test védekezési mechanizmusával magyarázható annak érdekében, hogy védje és szabályozza a plazma- és vérmennyiséget.

(KamaszPanasz - Gy.P.F. , medicalnewstoday.com)