lezárult a gyermekkor és fáj.

2013.03.06.
Lassan kinövök a tinédzser koromból, de még mindig a régi korok, mikor kicsi voltam vannak a fejemben... Valahogy nem tudok megbarátkozni a tudattal, hogy már nem vagyok kicsi... Mikor meglátok egy képet két kis gyerekről akik olyan aranyosak együtt nagyon elszomorodom, és azon gondolkozom, nekem miért nem volt régen ilyen barátom... Persze volt, de mindig a nővérem miatt, mert ő barátkozott másokkal én meg a nyakán csüngtem, aztán mindig ki lettem közösítve.. nem akarok felnőni, de már felnőttem, és ez fáj nekem nagyon.. Kicsi akarok lenni, de nem lehetek az. Ez normális?

Szakértőnk válasza a lezárult a gyermekkor és fáj. kérdésre

Kedves Levélíró!

Olvasva a kérdésedet, bennem nem annyira az a fogalmazódott meg, hogy ez normális-e, hanem inkább az, hogy célravezető-e. Az, hogy a régi dolgok járnak a fejedben, leginkább azt lehetetleníti el, hogy olyasmikkel foglalkozz, amiken váltotathatsz, amik felett van kontrollod. A múlton már nem tudsz változtatni, legfeljebb azon, hogy mit kezdesz vele, mennyi figyelmet szánsz rá és mennyire engeded, hogy akadályozzon abban, hogy a jelenben olyan életet alakíts ki magadnak, amilyenben jól éreznéd magad. Azt érzem tényleges problémának, hogy olyasmire vágysz, amit nem kaphatsz meg. Változtatni csak azon tudsz, amin lehet és az, ha az irrealitást ennyire beengeded a vágyaidba megnehezíti, hogy pozitív irányba változtass az életeden. Pedig a te életedről van szó, melyre van ráhatásod és akár egy kis segítséggel is, biztos vagyok benne, hogy alakíthatnád úgy, hogy jól érezd magad benne. Próbálj meg kisebb, reális célokat kitűzni magadnak, melyek elérhetőek és bár meg kell dolgoznod értük, segítenek, hogy sikerélményeket szerezz és olyan irányba változzon az életed, hogy pozitívabbnak lásd a jelent és a jövőt.

Amennyiben úgy érzed, egyedül nem boldogulsz a helyzettel, fordulj bátran személyesen is pszichológushoz, hogy hatékonyabb segítséget kapj!

Hajrá!

Hasonló kérdések

Cikkek a témában

Rizikókalkulátor