Mit tegyek? Mit csináljak?
15 éves lány vagyok, és nagyon nagy problémáim vannak. Depressziós lettem. Tavaly nyáron kezdődtek el a depressziós viselkedéseim.
Már nem merek kimenni az utcára sem, nem merek emberek közelébe se menni. Pedig nagy szükségem lenne a segítségre!
Enni is alig bírok, szinte egy nap egyszer eszek, és aludni sem tudok. Mindentől félek. Még pszichológushoz sem merek elmenni, pedig azt érzem, hogy muszáj lenne.. De egyszerűen nagyon félek az emberektől. Már sajnos nem tudok kihez fordulni.
Próbáltam már öngyilkossági kísérleteket elvégezni, de valamiért nem sikerültek. Gyógyszereket szedtem be (majdnem mindennap kb. olyan 10 vagy 20 gyógyszert szedtem be), vagdostam, karcoltam a karomat (bármilyen éles tárggyal).
A szerelem miatt kezdődtek el ezek a problémák. Gyakran tényleg azt érzem nem ez a megfelelő út, a kiúthoz, de már nem tudok így tovább élni.
A szobámba is be vagyok zárkózva és odaülök a sarokba és azon tűnődöm, hogy mit kéne tennem, és jobban is érzem magam, ha egyedül lehetek. Egyszerűen már nem szeretek társaságban lenni.
Amikor még suliba jártam (olyan március, április volt, tehát tavasz), vittem a gyógyszereket magammal, bementem a lánymosdóba és folyamatosan csak karcoltam a karomat. Barátokra is nehezen akadtam.. Szinte nekem csak a családom van, de ők se tudnak már rajtam segíteni.
Egy héten csak egyszer (vagyis csak egy napig) szoktam mosolyogni, de az elkövetkezendő 6 napban csak sírni szoktam.
Tehát nagyon agresszív lettem, de nem ezt akartam. Nem akartam, hogy ennyire megváltozzon az életem.
Néhány barátaimnak pedig búcsúleveleket is írogatok, és akik kedvesek hozzám, azokat mindig megbántom. Sok fontos embert elveszítettem már az önzőségem miatt, de nem akarattal viselkedek így.
Egyfolytában csak bennem van a harag, a gyűlölet, stb.
Szóval, nem tudom, hogy mit tegyek!
Kérem segítsen nekem!
Szakértőnk válasza a Mit tegyek? Mit csináljak? kérdésre
Kedves Levélíró!
Mindenképpen azt javaslom, hogy fordulj mielőbb személyesen is pszichológushoz! Most nagyon rosszul érzed magad, nagyon visszavonultál a világtól, annyira, hogy az öngyilkosság gondolatával is eljátszadozol néha. Ez azonban végleges, visszafordíthatatlan és romboló jellegű módja a változtatásnak. Biztos vagyok benne, hogy tudnál úgy is változtatni a helyzeteden, hogy jó, építő jellegű irányba alakuljanak a dolgaid és egyre jobban érezd magad a bőrödben. Azt javaslom, játszadozz el a gondolattal, hogy milyen lehetne ez az irány és milyen apró lépéseket tudnál tenné annak érdekében, hogy elindulj felé. Ha picit aktivizálod magad és pozitív élményeket gyűjtesz, az erőt adhat a további lépésekhez. Sokat segíthet, ha megpróbálod a benned felgyülemlett haragot is levezetni, például intenzív sportolással vagy azzal, hogy elmondod valakinek, akiben megbízol, hogy milyen érzések és gondolatok kavarognak benned. Akár ki is írhatod őket magadból, ha úgy jobban esik!
Minden jót!
