Nem tudom mit tegyek.
2019.06.01.
Tisztelt Döktörnő!
Régóta nem tudom már mi tévő legyek, mert egyre jobban azt érzem, hogy nincs kedvem itt lenni. Rég akartam már ide írni, de sosem kezdtem bele, hisz jelenleg is úgy érzem, hogy csak sajnáltatom magam, de muszáj már valamit tennem. Elfáradtam, minden ember körülöttem tőlem várja a segítséget minden problémában, miközben senkinek fogalma sincs arról, hogy én hogy érzem magam. Minden napom arról szól, hogy képtelen vagyok boldog lenni, mert félek, hogy ki lesz az aki megharagszik rám később, vagy kivel veszek össze. Elég komoly problémák vannak a családomban, az egészségem sem túl jó mostanában és roppant magányosnak érzem magam. Egész nap emberek vesznek körül, beszélnek hozzám, megérintenek, de aztán úgyis mindenki eltűnik és egyedül maradok, senki nincs mellettem. Sokszor azt érzem, az emberek is csak azért beszélgetnek velem, mert foglalkozok velük és a problémáikkal, de ha egyszer én akarok elmondani valamit, akkor vagy elintézik egy "az rossz" hozzászólással, vagy rákontráznak és elkezdenek beszélni a saját problémáikról. Senki nem vesz komolyan és senki nem hallgat meg, csak megy a süketduma, hogy "rám mindíg számíthatsz". Ami a legrosszabb, magam sem tudom mit szeretnék. Nem akarom, hogy orvosok kezeljenek, vagy mentális betegnek állítsanak be, nagyon sokáigy vágytam arra, hogy kórházba kerülhessek, hátha akkor végre komolyan vesznek, néha még most is, de olyan jó lenne, ha végre nem kéne minden napomnak úgy eltelnie, hogy egész nap szorongok és napi 2-3 pánikrohamom van, mert valakivel összevesztem amiért nem voltam képes eléggé foglalkozni vele (természetesen senkinek nem elég jó semi amit teszek). Elfáradtam és már nincs kedvem megjátszani magam, nincs kedvem tovább játszani a boldog, segítőkész embert, mikor legbelűl ordítani tudnék, hogy valaki szabadítson már fel ebből az életből. Nem szeretnék meghlani, de nem is akarok tovább élni. Úgy érzem jelenleg is, hogy jelentéktelen a dolog amit leírok, mert 7 millió emberből a földön én csak egy vagyok és nagyon sok ember van sok problémával, de már nem bírom tovább.
Válaszát előre is köszönöm!
Régóta nem tudom már mi tévő legyek, mert egyre jobban azt érzem, hogy nincs kedvem itt lenni. Rég akartam már ide írni, de sosem kezdtem bele, hisz jelenleg is úgy érzem, hogy csak sajnáltatom magam, de muszáj már valamit tennem. Elfáradtam, minden ember körülöttem tőlem várja a segítséget minden problémában, miközben senkinek fogalma sincs arról, hogy én hogy érzem magam. Minden napom arról szól, hogy képtelen vagyok boldog lenni, mert félek, hogy ki lesz az aki megharagszik rám később, vagy kivel veszek össze. Elég komoly problémák vannak a családomban, az egészségem sem túl jó mostanában és roppant magányosnak érzem magam. Egész nap emberek vesznek körül, beszélnek hozzám, megérintenek, de aztán úgyis mindenki eltűnik és egyedül maradok, senki nincs mellettem. Sokszor azt érzem, az emberek is csak azért beszélgetnek velem, mert foglalkozok velük és a problémáikkal, de ha egyszer én akarok elmondani valamit, akkor vagy elintézik egy "az rossz" hozzászólással, vagy rákontráznak és elkezdenek beszélni a saját problémáikról. Senki nem vesz komolyan és senki nem hallgat meg, csak megy a süketduma, hogy "rám mindíg számíthatsz". Ami a legrosszabb, magam sem tudom mit szeretnék. Nem akarom, hogy orvosok kezeljenek, vagy mentális betegnek állítsanak be, nagyon sokáigy vágytam arra, hogy kórházba kerülhessek, hátha akkor végre komolyan vesznek, néha még most is, de olyan jó lenne, ha végre nem kéne minden napomnak úgy eltelnie, hogy egész nap szorongok és napi 2-3 pánikrohamom van, mert valakivel összevesztem amiért nem voltam képes eléggé foglalkozni vele (természetesen senkinek nem elég jó semi amit teszek). Elfáradtam és már nincs kedvem megjátszani magam, nincs kedvem tovább játszani a boldog, segítőkész embert, mikor legbelűl ordítani tudnék, hogy valaki szabadítson már fel ebből az életből. Nem szeretnék meghlani, de nem is akarok tovább élni. Úgy érzem jelenleg is, hogy jelentéktelen a dolog amit leírok, mert 7 millió emberből a földön én csak egy vagyok és nagyon sok ember van sok problémával, de már nem bírom tovább.
Válaszát előre is köszönöm!
Szakértőnk válasza a Nem tudom mit tegyek. kérdésre
Kedves Levélíró! Mindenkinek a saját problémájával kell megküzdenie, nem kell hogy bűntudatod legyen amiatt, hogy vannak olyan szempontok, amik mentén másoknak joga van rosszul érezni magát! Ha te nem érzed jól magad a bőrödben, ahhoz jogod van és ahhoz is, hogy ezen változtass! Kis lépésekben lehet elérni, hogy valaki kimozduljon egy negatív körforgásból a gondolkodásában. Eleinte nagyon tudatosan kell irányítani a gondolatokat, de ezek "beépülnek" és változást hoznak rövidebb-hosszabb idő után. Például tudatosan rá kell irányítani a figyelmünket arra, ami jó az életünkben, megkeresni akár napi szinten, hogy mi okozott számunkra örömet, tudatosan kell olyan dolgokkal körülvenni magunkat, melyektől jól érezzük magunkat, amik segítenek nekünk. És ez nem önzőség, csupán túlélési ösztön, ha emellett képesek vagyunk másokra is figyelmet fordítani. Tehát javaslom, hogy próbálj meg apró kis dolgokat megváltoztatni abban, ahogy a környezeteddel viselkedsz, ahogy gondolkodol. Tűzz ki rövid és kicsit hosszabb távú célokat magad elé (ez akár lehet egy fagyi is, ha aznap megteszed, amit elterveztél...tehát nem kell nagy dolgokra gondolni). Ha pedig nem változik a helyzet, akkor javaslom egy pszichológus felkeresését: ez nem azt jelenti, hogy "mentálisan beteg volnál", ahogy írtad, hanem azért is vannak a pszichológusok, hogy segítsenek egy nehezebb időszakban megtalálni másoknak a megoldásokat.
