elegem van már mindenből
anyám sehova nem enged mármint haverokkal itt a faluban igen biciklizni kosarazni de nekem több kell. egyszerűen nem enged el. se diszkóba se moziba sehova. nem érti meg hogy 16 éves fiú léttemre tudok vigyázni magamra és azzal van megáldva h belém kötnek meg cosma-t a kézilabdázót is diszkóban ölték meg. nem érti meg hogy ez így nekem nem jó akármit mondok lebasz érte hogy meg mertem kérdezni és ez nekem megalázó és szerintem tudja is és azért csinálja. nagyon jól tudja hogy megértem hogy mivel apámmal elváltak és apám nem fizeti rendesen a gyerektartást nincs annyi pénz mint máshol de akárhogy mondom h van rá összespórolt pénzem nemet mond mindig. másik hogy hazahoznának kettő óra (hajnal) körül. na neki az se jó mert minek vagyok én ott addig és egyébként se mehetek nagyvárosba este. elegem van mindenből elég volt h levagyok baszva mindenért testvérem miatt is én kapok állandóan. azért is ha tesóm rossz jegyet kap hogy miért nem foglalkozok vele. meg ha diszkóba akarok menni mindig apámnál kötünk ki és a vége mindig az hogy lebasz és még nekem kellene bocsánatot kérni. hát egy ló...... ebből elégelegem van kérem segítsenek
Szakértőnk válasza a elegem van már mindenből kérdésre
Kedves Levélíró!
Nagyon nehéz időszak az, amiben most benne vagy, a kamaszkor. Borzasztó nagy ellentét van ilyenkor a családban, a kamasz már azt gondolja, felnőtt, és megtehet mindent, a szülő meg még mindig a kicsi gyerekeként kezeli a kamaszt. Ilyenkor mindkét fél részéről türelem kell, meg kell szokni ezt a felállást. Valahogyan kompromisszumot kellene kötnöd anyukáddal. Mit kell azért tenned, hogy elengedjen? Vagy hányra kellene otthon lenned? (Ha először azt mondja, éjfél, akkor menjél haza éjfélre, még ha nehezedre esik is, csak szép fokozatosan lehet anyut hozzászokni az éjszakai kimaradásokhoz) OK, tanulsz az öcséddel, de ha már ilyen felnőttes feladatokat kapsz, akkor tekintsen ennyire nagynak a bulizás területén is. Jelenleg úgy tűnik, elbeszéltek egymás mellett. Fontos lenne, hogy próbáljátok megérteni egymást. Neked is meg kell értened őt, nehéz lehet egymagában felnevelni két fiúgyermeket, akik közül az egyik éppen kamaszodik. Ráadásul, ha jól értem, egyedül kell eltartania kettőtöket, ami a mai világban nagyon nehéz feladat egy nőnek, és ezért elismerést érdemel. Neki is meg kell értenie téged, neked most a barátok a fontosak, függetlenedni szeretnél, nem érzed a te feladatodnak, hogy az öcséddel tanulj. Először próbáld meg te megérteni őt, és csak azután várd el, hogy ő is ugyanezt tegye. Először nekünk kell változnunk ahhoz, hogy a környezetünk változni legyen képes!! Ne hagyd, hogy mindenért téged vegyen elő anyukád! Ezt addig tudja megtenni, amíg látja, hogy van hatása. Viszont fontos, hogy ha igaza van, azt tudd elismerni. Biztosan nem mindig beszél ostobaságokat, talán néha jogosan dühös. Találd meg azokat, amikor igaza van, ezt ismerd is el, és a többit pedig ne vedd magadra! Nehéz folyamat ez, és nem változnak meg a dolgok egyik napról a másikra! Kitartást és sok türelmet, lelkierőt kívánok neked, tudod, hogy ide bármikor írhatsz!
Üdv,
