kerem segitsen

Kedves Levélíró!

Először is a legfontosabb, hogy ez a fiú biztosan szeret téged, talán túlságosan is, és pont ettől fél, hogy újra elveszít valakit, aki nagyon szeret. Hiszen ez történt az édesapjával is, elveszítette azt, akit nagyon szeretett. Nem dolgozta még fel az apukája halálát. És most fél, hogy te is túlságosan fontos vagy neki, és azt reméli, hogy azzal, ha szakítotok, nem mélyül el még jobban a kapcsolatotok, megelőzi az újabb csalódást, az újabb veszteséget. Biztosan nagyon nehéz most neked, és neki is. Azt fontos vele éreztetned, hogy oké, megérted az érzéseit, el is fogadod, de azért ezt mégsem csinálhatja veled, hiszen te szereted, és vársz rá, ha kell, csak tudd, hogy van értelem várnod rá. Legyél türelmes, ezt a problémát először neki kell megdolgoznia a lelkében, addig nem is tudsz mit tenni, ha ő fel sem veszi a telefont. Most mérges, csalódott, szomorú, de ez mind nem neked szól, hanem az apjának. Az ő elvesztését nem tudta feldolgozni, talán haragszik is rá, hogy elment. Téged nagyon szeret, csak attól fél, ugyanaz fog történni veled is, mint az apukájával (csak te nem meghalsz, hanem elhagyod). És ezek nem tudatos dolgok, ezek teljesen tudattalanok, azért fölösleges is neki egyenlőre ezeket elmondanod, úgyse fogadnád el. Arra figyelj, hogy ő sose bizonytalanodjon el abban, hogy szereted, emellett pedig figyelj a saját határaidra is. Csak azért, mert neki éppen nagyon rossz, tekintettel kell lennie rád is, nem kapcsolhatja ki a telefontját, mert akkor te meg halálra aggódod magad, hogy mi van. Segíteni tudod az ő bizalmát, lelki biztonságérzetét azzal például, hogy bár most épp szakítani akar, ezt elfogadod, de azért minden nap felhívod egy öt percre, csak hogy hogy van, mi újság. Lehetőleg ugyanabban az időpontban keresd, add meg neki azt a fajta biztonságérzetet, hogy tudja, ekkor és ekkor hívni fogod, bármi történjék is. Meglátjuk, hogyan viselkedik majd az elkövetkezendő napokban!

Fel a fejjel, kitartás!