Hazánk légterét is elérte az izlandi vulkán kitörése során levegőbe került anyag. A szakértők szerint hamarosan újabb felhő ér fölénk, lássuk, kell-e aggódnunk az egészségünkért, veszélyben vannak-e légzőszerveink.

Az izlandi vulkánkitörés miatt a légkörbe került hamufelhő nagyon finom porból, apró részecskékből áll, ám amíg a felső légkörben marad, nem valószínű, hogy fokozott egészségügyi hatásaival kell számolni – állítja a WHO.

Az apró részecskéket az átmérőjük alapján határozzák meg. Azok, melyek 10 mikronnál kisebbek, veszélyesebbek, mivel mélyebbre hatolnak a tüdőben – mondja Dr. Maria Neira, a WHO Közegészségügyi és Környezetvédelmi Minisztériumának igazgatója.

A hamufelhő elemzése folyamatban van, és eddigi becslések szerint a részecskék 25 százaléka kisebb, mint 10 mikron nagyságú. A krónikus légzőszervi betegek, mint az asztmások, hörghurutban vagy tüdőtágulatban szenvedők hajlamosabbak lehetnek az irritációra, amíg a hamu az alsó légkörben magas koncentrációban van jelen.

Mivel a hamu koncentrációja országonként változhat a széltől és a levegő hőmérsékletétől függően, azt tanácsolják, mindenki figyelje a helyi közegészségügyi hatóságok által kiadott útmutatót.

Ha a szabad levegőn tartózkodik, és torok- vagy tüdőirritációt, orrfolyást, szemviszketést tapasztal, mielőbb menjen zárt helyre, és korlátozza a szabadtéri tevékenységeket.

Megnövekedett légszennyezettség esetén a szokásos óvintézkedések javasoltak, azaz asztmások és légúti tünetekben szenvedők számára ajánlatos a kimerítő munkavégzés kerülése azokban a napokban, mikor magas a légszennyezettség.

A WHO továbbra is kapcsolatban áll a szakértőkkel, akik a levegő minőségét ellenőrzik az érintett régiókban, és azt tanácsolják, mindenki kövesse a helyi egészségügyi tisztviselők legfrissebb iránymutatásait.

Az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése

A térségben már 2009 végén észleltek szeizmológiai aktivitást, amely 2010. március 20-án kisebb vulkánkitöréshez vezetett. Egy második, április 14-i erősebb kitörés széles körű járattörlésekhez vezetett az európai légi közlekedésben, amely több millió utast érintett. Április 15-én és 16-án a legtöbb európai repülőtér teljesen zárva volt, ugyanis szakértők szerint a vulkáni hamu, amely nagy részecskéket is tartalmaz, kárt tehet a repülők hajtóművében, ez pedig katasztrófákhoz vezetett volna.

Ennek eredményeként jelentős késések voltak Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldova, Németország, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovákia, és Szlovénia repterein. Magyarországon a Ferihegyi repülőteret is érintette a jelenség.

A kitörés, a jég megolvadása miatt árvizeket is okozott, és a közeli lakosság evakuálására volt szükség.

Volt már ilyenre példa a történelem során

Leghíresebb hasonló eset az indonéziai Tambora kitörése volt. 1815. április 5-én egy közepes erősségű kitöréssel elkezdődött a több napig tartó kitöréssorozat, amelynek során 80 köbkilométer vulkáni anyag szabadult ki a légkörbe. a Volcanic Explosivity Indexen hetes szintet ért el, ezzel a legnagyobb kitörés lett Lake Taupo 181-es kitörése óta.

A kitöréssorozat során százszor nagyobb mennyiségű vulkáni anyag került a légtérbe, mint az 1980-as Mount St. Helens kitöréskor. Összesen mintegy 150 milliárd köbméter kőtörmelék, vulkáni hamu, és egyéb anyag szabadult fel. A kitörés mintegy 60 000 ember halálát okozta a területen, de kihatása az egész bolygón érezhető volt.

A hamu több évig a légtérben maradt, meggátolva, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. Mindez az egyik leghidegebb periódushoz vezetett a már amúgy is elég fagyos kis jégkorszakon belül. A nyár gyakorlatilag megszűnt létezni, a telek szokatlanul hidegek voltak. A jelenség mezőgazdaságra gyakorolt hatása óriási volt, milliók éheztek a Föld minden részén a vulkánkitörés következtében. 1816, a kitörés utáni év úgy vonult be a történelembe, mint "az év, amikor nem volt nyár".

(KamaszPanasz, WHO, Wikipédia)