cukorbetegség
#Betegségek

Egyes típusú diabétesz és más betegségek

2015.01.09.
4 perces olvasási idő

A fiatalok körében az egyes típusú cukorbetegeknek nagyobb az esélyük bizonyos autoimmun betegségek kialakulására. A legtöbb diabéteszes kamaszt sosem kell más autoimmun betegséggel kezelni, néhányukat viszont igen. Tudj meg többet azokról a betegségekről, amelyek az egyes típusú cukorbetegeknél előfordulhatnak.

Melyek az autoimmun betegségek?

Az autoimmun betegségeknél az immunrendszer valamilyen hibájából a szervezet megtámadja a test egészséges szöveteit, úgy, mintha azok idegen betolakodók lennének. Ha a támadás súlyos, akkor az befolyásolhatja az adott testrész működését. Például az egyes típusú diabétesz egy olyan autoimmun betegség, amely a hasnyálmirigyet érinti. Az egyes típusú cukorbetegeknél a hasnyálmirigy nem termel inzulint, mert az immunrendszer megtámadja annak egy részét (a Langerhans-szigeteket), és elpusztítja azokat a sejteket, amelyek az inzulint termelik.

betegség

Az egyes típusú cukorbetegségben szenvedők hajlamosabbak arra, hogy más autoimmun betegségek is jelentkezzenek náluk. Az orvosok nem tudják biztosan, hogy hogyan alakulnak ki az autoimmun betegségek, de valószínűleg a beteg génjei is szerepet játszanak ebben. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az egyes típusú diabéteszesek családtagjai is hajlamosabbak az autoimmun betegségek kialakulására.

Nem a cukorbetegség okozza az egyéb autoimmun betegségeket

Habár bizonyos autoimmun betegségek jelentkezhetnek a cukorbetegeknél, valójában nem a diabétesz okozza őket. Csupán nagyobb valószínűséggel lesznek betegek azok az emberek, akik cukorbetegségben szenvednek.

Autoimmun betegségek, amelyek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki cukorbetegeknél:

  • pajzsmirigy rendellenességek
  • lisztérzékenység (coeliakia)
  • Addison-kór

Egyesek ezek közül egyben, míg mások akár többen is szenvedhetnek, még mielőtt cukorbetegek lennének. És néha az orvosok nagyjából egy időben fedezik fel ezeket a betegségeket a cukorbetegséggel. Másoknál viszont ezek a betegségek a cukorbetegség megjelenése után még akár hónapokig, vagy évekig sem jelentkeznek.

Pajzsmirigy rendellenességek

A pajzsmirigy egy olyan szerv, amely a nyak azon részén helyezkedik el, ahol a csokornyakkendő szokott lenni. A pajzsmirigy a többi mirigyhez hasonlóan hormonokat termel, amelyek segítenek az anyagcsere és a növekedés szabályozásában. Ezek a hormonok szerepet játszanak a csontfejlődésben és a pubertáskori változásokban.

A pajzsmirigybetegség meglehetősen gyakori az egyes típusú cukorbetegeknél, körülbelül tizenöt-húsz százalékkal gyakrabban jelentkezik náluk a pajzsmirigy valamely autoimmun betegsége. A pajzsmirigybetegség hatására a szerv túl sok tiroxint termel (hipertireózis) vagy túl keveset (hipotireózis), amit úgy is neveznek, hogy pajzsmirigyalulműködés.

A pajzsmirigy alulműködésben vagy túlműködésben szenvedő betegeknél a pajzsmirigy nagyobb a normálisnál. Ezt golyvának vagy strúmának nevezzük. Normál esetben a pajzsmirigy nem látható, de ha valakinek strúmája van, a pajzsmirigye látható méretűvé dagad.

A pajzsmirigy túlműködés hatása lehet

  • idegesség
  • ingerlékenység
  • fokozott izzadás
  • hőség intolerancia (nem bírja az illető a meleget)
  • fáradtság
  • alvási nehézségek
  • gyors szívverés
  • nőknél rendszertelen menstruációs ciklus
  • izomgyengeség
  • súlycsökkenés, még úgy is, hogy az illető a megszokottnál többet eszik
  • szem irritáció, szemdagadás, és a szem kidülledése

Lehet, hogy egy pajzsmirigy alulműködés gyakran semmilyen tünetet sem okoz. Habár a tünetek sokkal nyilvánvalóbbá válhatnak, ha az alulműködés fokozódik.

A pajzsmirigy alulműködés tünetei

  • depresszió, kimerültség
  • súlygyarapodás, habár nem esznek többet vagy nem mozognak kevesebbet, mint általában
  • lassú magasság növekedés
  • lassú szexuális fejlődés
  • nőknél rendszertelen menstruációs ciklus
  • izomgyengeség
  • bőrszárazság
  • hajhullás
  • rossz memória
  • koncentrációs nehézségek

A pajzsmirigy rendellenesség vizsgálatakor az orvos megkérdezi, hogy voltak-e pajzsmirigy betegségre utaló tüneted (az imént említett lista). Lehet, hogy a nyakadat is megvizsgálja, hogy van-e pajzsmirigy megnagyobbodásod, vagy vérteszttel ellenőrzi a tiroxin-szintet a véredben. A pajzsmirigy alulműködés kezelésére olyan gyógyszereket írnak fel, amelyek normális szinten tartják a tiroxin szintjét.

Lisztérzékenység (coeliakia)

A coeliakia egy másfajta autoimmun betegség, amely szintén nagyobb valószínűséggel érinti a cukorbetegeket. Valójában húsz diabéteszesből egy coeliakiás. A lisztérzékenység a bél egy proteinnel, a gluténnal szembeni toleranciáját befolyásolja, amely olyan ételekben található meg, mint a búza, a rizs, vagy az árpa.

Amikor a lisztérzékenyek glutén tartalmú ételeket fogyasztanak, az immunrendszerük reagál a proteinre. Idővel a proteinfogyasztás tönkreteszi a vékonybelet és megakadályozza az ételekből a tápanyagok megfelelő felszívását. Néhány lisztérzékeny ember nem tapasztal tüneteket, másoknál viszont gyakori a hasmenés, a hasi fájdalom, a gázok, a puffadás, a súly- vagy étvágycsökkenés. Néhányaknak növekedési problémáik vannak, mert nem jutnak elegendő tápanyaghoz.

Ha nem kezelik, a lisztérzékenység komoly egészségügyi problémákhoz vezethet a gyermek- és felnőttkor során, beleértve a hipoglikémiát, az oszteoporózist (csontritkulás), és bizonyos daganatokat.

Ha egyes típusú cukorbeteg vagy, az orvosod vértesztet csinál majd lisztérzékenységre, még akkor is, ha nincsenek tüneteid. Ha a tesztek azt jelzik, hogy ez a gond, az orvosnak a vékonybélből egy kis szövetmintát kell vennie, és megvizsgálnia mikroszkóp alatt, (ezt biopsziának nevezik) hogy teljes biztonsággal megállapítsa a coeliakiát.

A lisztérzékenyeknek speciális étrendet kell követniük, olyat, amely a gluténtartalmú ételektől mentes. Ahhoz, hogy megbizonyosodj arról, a megfelelő gluténmentes ételeket fogyasztod annak érdekében, hogy egészséges maradj, és hogy a vércukorszinted is az egészséges értéken belül legyen, érdemes konzultálnod egy dietetikussal. Ő segíthet abban, hogy megtanuld kiválasztani és elkészíteni az egészséges gluténmentes ételeket.

Addison-kór

Az Addison-kór is egy autoimmun betegség, amely a mellékvesekérget érinti - ez a vese fölött található (a vese tetején „ül”). A mellékvesekéreg hormonokat termel, beleértve a kortizolt és aldoszteront. Ezek a hormonok számos testműködést szabályoznak, például a vérnyomást, a folyadékegyensúlyt, az inzulin felhasználást, és a jó közérzet, valamint az éberség érzetének kialakításában is fontos feladatuk. Ha valakinek Addison-kórja van, a mellékvesekérge nem termel elegendő mennyiségű kortizolt, vagy aldoszteront, esetleg mindkettőt.

Nagyon lassan indulnak az Addison-kór jelei és tünetei. Általában a betegek a következő tüneteket tapasztalják.

  • fáradtság
  • izomgyengeség
  • étvágytalanság
  • súlycsökkenés
  • hasmenés, hányinger, hányás
  • szédülés, alacsony vérnyomás
  • bőrszínváltozás (például a hajlatokban elsötétül a bőr)
  • ingerlékenység
  • depresszió
  • rendszertelen menstruáció

Az Addison-kórban szenvedők közül körülbelül négyből egy embernél a tünetek nem jelentkeznek addig, amíg egy stresszhelyzet, például egy betegség vagy baleset ki nem váltja azokat. Ezek a tünetek sokkal súlyosabbak lehetnek és hirtelen is jelentkezhetnek, ezért az azonnali orvosi segítség nagyon fontos.

Amikor az orvosok úgy gondolják valakiről, hogy Addison-kórban szenved, akkor teszteket végeznek, beleértve a vér- és vizeletvizsgálatot, annak érdekében, hogy fel lehessen állítani a diagnózist. Az Addison-kór olyan gyógyszerekkel kezelhető, amelyek normál szinten tartják a mellékvesekéreg által termelt hormonok szintjét.

Mit tehetsz?

Habár nem előzheted meg azokat a komplikációkat, amelyek az egyes típusú cukorbetegség miatt felmerülhetnek, de a jó hír az, hogy mind a pajzsmirigy-rendellenesség, mind a lisztérzékenység, mind pedig az Addison-kór általában sikeresen gyógyítható.

Ha egyes típusú cukorbeteg vagy, az orvosod a rendszeres ellenőrzések alkalmával megvizsgál ezekre a betegségekre is. Ez az egyik ok, ami miatt fontos, hogy betartsd a megbeszélt kontrollvizsgálatokat, és ha bármely tünet felmerülne nálad a fent említettekből, azt azonnal közöld a kezelőorvosoddal.

(KamaszPanasz - Sz. D. L., kidshealth.org)

Kapcsolódó cikkek