járvány
#Betegségek

Járvány a moziban: valósággá válhat?

2011.10.14.
3 perces olvasási idő

A tudósok szerint akár a mozivásznon látottakhoz hasonló események is bekövetkezhetnek, azonban a filmek rendszerint erősen túlzóak a látványvilágot illetően. Ez a minél nagyobb drámai hatás eléréséért van így.

Az egyik ilyen film, a ranglisták élére törő hollywoodi thriller a „Fertőzés” (Contagion), ami egy kitalált globális járvány kitöréséről és elterjedéséről szól, melynek oka egy új, addig ismeretlen vírustörzs. A nézőket sokkolták a valósághoz nagyon is hasonlító képsorok.

Mielőtt megjelent volna a film, az igazi vírusszakértőket aggodalommal töltötte el az, hogy mennyire fogják a filmkészítők elvinni sci-fi irányba a történetet, ami látványos, lenyűgöző és lélegzetelállító lett volna, de semmi köze nem lett volna a valósághoz. Nos, ezzel szemben sikerült igen realisztikussá tenni a filmet.

Az igaz vírusszakértők szerint is igen hitelesre sikerült a film, a történések nagy része sok hasonlóságot mutat a valósággal.

Egy olyan vírus, ami az állatról terjed át az emberre? Semmi fantasztikum nincs ebben. Globális járvány kialakulása néhány nap leforgása alatt? A mai közlekedés és repülés mellett nagyon is valószínű. A társadalom és a törvényes rend összeomlása, amikor a dolgok rosszra fordulnak? Előre borítékolható.fertőzés

Hátborzongató, nem? Szerencsére némi megnyugvásra adhat okot, az hogy a szakértők szerint annak az esélye, hogy a vírus egyszerre legyen halálos és igen fertőző jelenlegi ismeretek alapján csekély mértékű.

A filmkészítők a hitelesség érdekében utánajártak a járványoknak, szakértőkkel konzultáltak, hogy minél valóságosabbnak tűnjön a film. A járványügyi szakemberekkel közösen hozták létre a kitalált MEV-1 vírust. Alapként a Nipah vírust vették, (ez egy igen alattomos kórokozó, először Malajziában regisztrálták és a sertésekről terjed át az emberre).

Valamint a szereplők is sok időt töltöttek az igazi járványügyi szakemberek mellett annak érdekében, hogy minél élethűben tudják alakítani a filmbéli karakterüket (ruházat, szokások, viselkedések, beszédstílus lemásolása).

Az egészségügyi szakértőket is meglepte, hogy mennyire valósághoz közelire sikerült a film, a szereplők hiteles alakítása lélegzetelállító volt. Ez annak tudható be, hogy a járványügyi hivatal engedélyezte a filmeseknek, hogy némiképp betekintsenek a mindennapjaikba, megismerhessék munkájukat.

A járványügyiek pedig sajtóértekezletek és más kommunikációs csatornákon keresztül informálták a téma iránt érdeklődőket, mind a filmet, mind a való világban potenciálisan bekövetkezhető járványokat illetően.

Ez a mostani film sokkal nagyobb sikert és elismerést aratott a szakértők körében, mint a szintén népszerű 1995-ös „Járvány” (Outbreak) című film. Az alkotás ugyan világszintű rendezőgárdát és színészeket vonultatott fel, de a tudományos háttere csapnivaló, egyenesen nevetséges volt. A jelenetek annyira távolt álltak a valóságtól, hogy inkább vicces volt, mint megdöbbentő vagy hátborzongató (például egy fertőzött majmot milyen nehéz volt megtalálni, ezzel szemben az ellenszert szinte pillanatok alatt kifejlesztették).

A „Contagion” című film ezzel szemben sokkal nagyobb elismerést aratott a járványügyi szakértők körében. A film komplex cselekmények sorozatát vonultatja fel, az előzőhöz képest más meglátásba helyezi a történteket. Annyira valóságszerű, hogy az ember legfeljebb csak némiképp kételkedik, gyanakszik egy-egy esemény realitásán.

(Például a kormány csak egy szakértőt küldött ki a helyszínre, a valóságban egy komolyabb csapatot indítanak útra járványgyanús helyzet esetén. A kevés oltóanyagot sorsolással osztották ki az emberek között, a valóságban a leginkább veszélyben lévők élveznek elsőséget, ráadásul a legeslegelsők az egészségügyi és járványügyi szakemberek lennének, hogy ne omoljon össze az ellátórendszer, ez nem volt látható a filmben. A vakcina tesztelése a valóságban hónapokat vesz igénybe, a filmbéli járványügyis pedig önmagán próbálta ki élesben.)

„Nem injekciózunk magunkba mindenféle kísérleti szert, ez egy film, nem a valóság” - nyilatkozta az egyik járványügyis szakember az őt kérdező újságíróknak.

A vírushordozó forrás megkeresése se úgy zajlik, mint a moziban látható, ha egyszerre több helyen bukkan fel a probléma (azonos tünetek, lefolyás), akkor szinte lehetetlen megtalálni az eredeti forrást, a filmben mégis viszonylag hamar sikerült, ez a valóságban egy igazán szerencsés véletlen lenne.

Valamint hozzátette: „Nem szabad azt gondolni, hogy nincs esélye egy világméretű járvány bekövetkeztének, csak mert idáig nem találkozott ilyesmivel az emberiség.

Senki sem számolt a HIV, Nipah, SARS, H1N1, stb. vírusok megjelenésével és mi ki tudja hány potenciálisan veszélyes vírustörzs rejtőzködik a megfelelő alkalomra várva, hogy egy világméretű katasztrófát okozzon. Kisebb-nagyobb helyi járványok mindig is voltak és lesznek is.”

Az emberek megnyugtatására a szakember elmondta, hogy a járványügyisek, valamint az egészségügy többi dolgozója készen állnak arra, ha valami rendkívüli dolog történne. Időben és felkészülten tudnának reagálni az eseményekre.

(N. L., yahoo.com)

Fotó: imdb.com