A csontrák a csontszövetből kiinduló, viszonylag ritka daganatos elváltozás. A szervezet bármely csontszövetét megtámadhatja, ám többnyire a karok és a lábak csöves csontjaiban alakul ki.

A csontrák több típusát ismerjük: néhány fajta elsősorban gyermekkorban fejlődik ki, más változatai kifejezetten a felnőtteket veszélyeztetik.

A csontrák elnevezés nem vonatkozik a test más szöveteiből kiinduló, a csontszövetben áttétet adó, kóros sejtburjánzásokra. Ezek az elsődleges, a metasztázist, áttétet adó rákos szövetszaporulat elnevezését viselik. Szintén nem tartozik a csontrák kategóriájába a vérrák, mint például a myeloma multiplex vagy a leukémia. Ez utóbbiak a vérsejtek termeléséért felelős csontvelőben jöhetnek létre.

Melyek a csontrák jelei?

A csont fájdalma, az érintett terület körüli duzzanat és a nyomásérzékenység, az elvékonyodó csontok miatt keletkező gyakori törések, fáradékonyság, továbbá az ismeretlen eredetű súlycsökkenés. A csontok mellett érintettek lehetnek a porcok, ízületek is.

Még nem világos, hogy mi állhat a betegség hátterében. Az orvosok a sejt DNS-ében keletkező hibával magyarázzák a betegség etiológiáját. A „hiba” folytán a sejt növekedésnek indul, osztódni kezd, majd önálló életre kel. Az így felhalmozódó sejtek csoportba tömörülnek, megtámadhatják a környező szöveteket, illetve továbbvándorolva áttétet képezhetnek a test más részeiben.

A csontrák típusai

A burjánzásnak indult sejttípus szerint többféle megbetegedést különböztethetünk meg:

• a csontsejtek burjánzásával kialakuló csontszarkóma (osteosarcoma) leggyakrabban gyerekek és fiatal felnőttek esetében fordul elő,
• a porcszarkóma (chondrosarcoma) főként a csontvégződésekben található porcsejtekből indul ki, elsősorban a felnőtt korosztályt veszélyezteti,
• a Ewing-szarkóma etiológiája nem világos. A tudósok feltételezése szerint a csontszövetben található idegszövetből fejlődik ki. Az esetek túlnyomó részében gyerekek és fiatal felnőttek szervezetében fordul elő.

Kockázati tényezők

A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, de a csontrákot növelő kockázati tényezők jól körvonalazhatóak.

• Öröklött genetikai szindrómák: bizonyos ritkán előforduló, genetikai úton öröklődő betegség, mint például a Li-Fraumeni szindróma, Rothmund-Thomson-szindróma, az öröklött retinoblastoma, a test több helyén előforduló csontkinövés növeli a csontrák kockázatát.
• A felnőtt korosztályt érintő rákmegelőző állapot, a Paget-kór.
• Sugárkezelés: a nagy sugárdózis felelős lehet a csontrák jövőbeni kialakulásáért.

Amennyiben bármilyen aggasztó tünetet észlelsz, először a család háziorvosát kell felkeresni. Az orvos - ha indokoltnak érzi - szakorvosi kivizsgálásra fog beutalni. A csontrák kezelését ortopéd sebészek, onkológusok, radiológiai onkológusok végzik.

Mire figyelj?

A megbeszélt időpontban általában korlátozott idő áll az orvos és a beteg rendelkezésre, érdemes felkészülten érkezni a rendelésre:

• Az időpontegyeztetés alkalmával ne felejtsd el megkérdezni, hogy szükséges-e az étkezi szokásaidon változtatni?
• Írd össze a tapasztalt tüneteket, ideértve azokat is, amelyek látszólag nem relevánsak.
• A személyes információk között említsd meg a nagyobb jelentőséggel bíró stresszes eseményeket, illetve a folyamatban lévő nagyobb horderejű változásokat is.
• Írd össze a szedett gyógyszerek, vitaminok, táplálék-kiegészítők nevét!
• A vizsgálatra ne menj egyedül, hívd el egyik családtagodat vagy ismerősödet, a kísérőd lehet, hogy emlékezni fog azokra a részletekre is, amiket te elfelejtesz.

Szintén érdemes összeírni azokat a kérdéseket, amikre mindenképpen szeretnél választ kapni.

• A csontrák melyik típusa támadta meg a szervezetem?
• Milyen stádiumban van?
• Szükséges-e további teszteket végezni?
• Milyen terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre?
• Mekkora esélye van a sikeres terápiának?
• A terápia milyen mellékhatásokat, kockázati tényezőket hordoz magában?
• Amennyiben egyéb kezelendő problémák is vannak, a terápia miképpen befolyásolhatja a másik betegségét?
• Melyik lenne a számomra legjobb terápiás módszer?
• Az orvos mit javasolna, ha valamelyik családtagja vagy barátja kerülne hasonló helyzetbe?
• Szükséges-e más specialistát felkeresni? Ha igen, tudnának-e konkrétan valakit ajánlani?
• További tájékoztatásul tudnak-e szórólapot vagy más nyomtatott anyagot adni? Melyik internetes oldalt érdemes felkeresni?

Amennyiben az orvossal való személyes találkozás alkalmával valami nem világos, nem egyértelmű, bátran kérdezz!

Vizsgálatok és diagnózis

Képalkotó vizsgálat:

A kezelőorvos az érintett terület többféle képalkotó vizsgálatát is előírhatja:

• Csont-szkennelés
• Komputer tomográfia - CT
• Mágneses rezonancia - MR
• Pozitron emissziós tomográfia - PET
• Röntgen

Biopszia

A kezelőorvos további laboratóriumi vizsgálatok céljából biopsziát, azaz szövetminta-vételt is javasolhat. A tesztből egyértelműen kiderül, hogy a szövetek rákos elváltozásáról van-e szó, illetve, hogy a tumor melyik fajtájával állnak szemben. A vizsgálatból kiderül a betegség előrehaladottsági foka, amely a rák agresszivitását is mutathatja.

A csontrák típusának diagnosztizálására többféle biopsziás eljárás létezik:

• Az orvos egy vékony tűt a bőrön átszúrva a tumorig vezet, ahonnan egyúttal szövetmintát is vesz.
• A sebészeti biopszia során kimetszenek egy darabot a daganatos szövetből (incisional biopszia), vagy teljes egészében eltávolítják azt (excisional biopszia).

Diagnózis

A csontrák pontos diagnosztizálása után meghatározzák a betegség előrehaladottsági fokát:

• I. stádium: a rák csak az adott területre korlátozódik, nem képzett áttétet a test más szöveteibe. Ezen a szinten a rák nem tekinthető agresszívnek.
• II. stádium: a rák csak az adott terület szöveteit károsította, de előrehaladottsági foka magas és agresszív.
• III. stádium: ebben a szakaszban a csontrák ugyanazon csontot két vagy több helyen is megtámadhatja.
• IV. stádium: a csontrák ebben a stádiumban már átterjedt a test más szöveteibe, áttétet képezhet az agyban, a májban vagy a tüdőben.

Kezelési lehetőségek és gyógyszerek

A kezelés mikéntje függ a csontrák típusától, a daganat előrehaladottsági fokától és az általános egészségügyi állapottól. A csontrák kezelési lehetőségei közé tartozik a műtét, a kemoterápia, a sugárkezelés, illetve ezek kombinációja.

Műtéti beavatkozás

A műtét célja a rákos szövetek teljes eltávolítása. Ennek érdekében a sebész eltávolítja a tumort és a körülötte található egészséges szövetek egy részét. A csontrák kezelésére alkalmazott sebészi módszerek:

• Az adott végtag amputációjára kerül sor, amennyiben a tumor mérete vagy komplikált helyzete indokolja. Erre a drasztikus módszerre az egyéb lehetőségek mellett szerencsére egyre ritkábban kerül sor. Amennyiben a beavatkozás elkerülhetetlen, a beteg művégtagot kap.
• Amennyiben a daganat leválasztható az idegrostokról és a környező szövetekről, a tumor eltávolítható a végtagok károsodása nélkül is. Mivel a csont egy részét a műtét során eltávolítják, a csont pótlása a test más részéből kimetszett, majd beültetett csontimplantátummal vagy fémprotézissel történik. A beavatkozást követően intenzív rehabilitációs kezelés kezdődik, hogy az érintett testrész funkcióképessé váljon.
• Ha a csontrák nem a végtagokban jelentkezik, a sebész csak az érintett csontszövetet és annak környezetét metszi ki, mint például a gerincoszlopot is érintő csontrák esetén. Az eltávolított csontszövetet speciális fémprotézissel pótolják.

Sugárkezelés

A kezelés során nagy energiájú sugárnyalábbal, például röntgensugárral bombázzák a rákos sejteket.

A sugárkezelést a csontrák zsugorítására is használják, így a sebész nagyobb valószínűséggel tudja eltávolítani a beteg szöveteket. A sugárterápia így a kemoterápiával is kombinálható. A terápia alkalmas a műtét után megmaradt daganatos sejtek elpusztítására is.

Az előrehaladott csontrákkal kezelt páciensek esetén a sugárkezelés segíthet bizonyos tünetek, például a fájdalom csökkentésében.

Kemoterápia

A terápia során vegyi anyagokkal igyekeznek a rákos sejteket elpusztítani. Leggyakoribb formája az intravénás injekció. A kemoterápiás készítmények a keringés útján a szervezet minden részébe eljutnak.

A kemoterápiát sugárkezeléssel kombinálva gyakran műtétek előtt alkalmazzák, hogy a rákos szöveteket a végtagkárosodás elkerülése érdekében a lehető legkisebbre zsugorítsák. A kemoterápia jól alkalmazható a diagnosztizált áttétes betegek esetén.

Megküzdési stratégiák, támogatás

A rák diagnózisa - bárkit is érint a családban - nagyon komoly kihívást jelent. Ne feledd, hogy a mindenkori prognózistól függetlenül léteznek olyan kezelési stratégiák, amelyek segítségével jelentősen javítható a rákos beteg életminősége, kilátása. A betegséggel való megküzdést segítheti:

• Tájékozódj a szóba jöhető terápiás eljárásokról. Tudj meg minél többet a betegségről, hogy döntési helyzetben ismerd a lehetőségeket. Jegyezd fel pontosan a betegség nevét, stádiumát, a javasolt kezelési formákat, hogy további megbízható információhoz juss,
• Lépj kapcsolatba a hasonló helyzetben lévőkkel, az önsegítő csoportok azon túl, hogy számos információval szolgálhatnak, kitűnő emberi támaszt nyújtanak.

Mély emberi kapcsolatok születhetnek a hasonlóan nehéz helyzetbe került emberekkel.

• Szakíts időt önmagadra. Egyél jó étvággyal, pihenj sokat, hogy könnyebb legyen megbirkóznod a testi-lelki nehézségekkel. Amennyiben egyik családtagodat sújtja a kór, a legtöbb, amit tehetsz, hogy vigyázol magadra, hiszen te nyújthatsz erőt, te adhatsz érzelmi támaszt a beteg számára.
• Lehetőségeidhez mérten maradj aktív! A daganatos megbetegedés nem azt jelenti, hogy fel kell adni mindent, ami korábban örömforrás volt. Ha erőt és kedvet érzel magadban, miért kellene bármire is nemet mondanod? Foglald el magad amennyire csak lehet!
• Legyen hited önmagadban és/vagy a nálad nagyobb hatalomban: ez adhatja a legtöbb erőt a rák elleni küzdelemben.

(KamaszPanasz - Orémuszné Tímea)