Kevesen tudják, hogy egyes állatoknak az emberi test fölött is van „hatalmuk”. Például a Russell gödörkés arcú vipera képes egyetlen harapással visszaküldeni áldozatát a pubertáskorba.

A Russell vipera Délkelet-Ázsiában honos, napjait rágcsálók és más apró állatok után kutatva, a földön csúszva-mászva tölti, miközben szerencsétlen képessége miatt tovább erősíti az emberek kígyók iránt érzett félelmét. Ugyan nem azért, mert évente több ezer emberi élet kioltásáért lennének felelősek, mert nem erről van szó. Igaz, a kígyóharapás elég kellemetlen tud lenni, sőt olykor halálos, de ez utóbbi inkább a segítség hiánya miatt fordulhat elő. Különben a kígyók legtöbbjének nincs is mérge. Fogaik azért vannak, és elég kellemetlen sebeket tudnak okozni az óvatlan ember számára. Az óriáskígyók közül is csak néhány képes bajt okozni: például az anakonda, a boa és a pitonfélék.

Az igazán veszélyes kígyók meleg, trópusi, szubtrópusi éghajlaton fordulnak elő, távol az emberektől. Ezzel az a gond, hogy emberiség rohamléptekben terjeszkedik, ezáltal elfoglalja más élőlények életterét, azok pedig vagy alkalmazkodnak, vagy kiszorulnak. A mezőgazdaság fejlődése és a rengeteg szerves hulladék miatt az emberi településeket ellepték a rágcsálók, ezeket követve pedig a kígyók is bejutottak olyan helyekre, ahol azelőtt első sem fordultak.

A mérges kígyók közül a viperafélék azok, amelyek leginkább veszélyt jelenthetnek az emberre nézve, mivel ez a csoport a leggyakoribb és legelterjedtebb a Földön. Az legveszélyesebb, legtöbb méreggel fölszerelt állat által lakott földrész pedig Ausztrália, itt minden bokorban leselkedhet valamilyen életveszélyes jószág. Magyarországon mindössze két, igen ritka és védett viperafaj fordul elő: a keresztes vipera és a rákosi vipera. Mérgük veszélyes, de szerencsére ritkán halálos, leginkább a gyors beavatkozáson múlik a megmart ember sorsa. A többi kígyó ártalmatlan siklóféle, hazánkban minden kétéltű és hüllő szigorúan védett!

A Russell viperával az a probléma, hogyha a szerencsétlenül járt ember túléli a kígyó marását, még akkor sincs vége a megpróbáltatásoknak, ugyanis a mérge olyan komplex vegyületeket tartalmaz, melyek erős szövetroncsoló hatásúak. A méreg az összetételétől függően az idegrendszerre is hathat, ami bénulást okoz. A méreg hatására sérülhet vagy akár le is állhat a vesék működése, ami már önmagában életveszélyes, valamint a vérereket és a vörösvértesteket is roncsolja a méreg, amely egyfajta emésztő enzimként is funkcionál, ezáltal súlyos belső vérzést idézhet elő, ami kiterjedhet az egész testre - ez szintén végzetes.

A problémát súlyosbítja, hogy a méreg az agyalapi mirigyhez eljutva, annak roncsolása által defektív működést idéz elő. Az agyalapi mirigyről tudni kell, hogy pubertáskorban játszik nagy szerepet, a fiatal szervezet növekedésében, fejlődésében van kulcsfontosságú szerepe, e folyamatok szabályozásáért felelős. Azonban a későbbi életszakaszokban sem elhanyagolható jelentőségű, és normális működésére szüksége van a szervezetnek. Az agyalapi mirigyet ért sérülés vagy vérzés miatt fellépő hipoxiás állapot hatására megszünteti egyes, emberi test számára igen fontos hormonok termelését.

A kígyómarás okozta problémák súlyossága és a közvetlen életveszély egy sor tényezőtől függ, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással: megmart testrész, egyéni érzékenység, segítségnyújtás ideje, kígyó állapota, külső hőmérséklet, stb. Azonban a legtöbb, Russell vipera által megmart ember esetében az agyalapi mirigy károsodik az időben érkező segítség ellenére is. A szakirodalom szerint a Russell vipera által megmart és azt túlélő áldozatok 29%-ának esetében maradandó problémákat okozott a méreg (hypopituitarismust vagy Sheehan-szindrómát).

Mindkét állapot kevésbé figyelemreméltó tüneteket produkál: folyamatos hideg érzetet és állandó gyengeséget, levertséget tapasztalnak a páciensek. Ami viszont egyedülállóvá teszi a kórképet, hogy a felnőtt ember esetében a szervezet „visszatér” a pubertáskorba. Az adott személy elveszíti szexuális orientációját, nemi vágyait, nemzőképességét. Kihullik a testszőrzet, a nemi szőrzet. A férfiaknál az arcszőrzet és az izomzat is redukálódik. A nőknél a gömbölyded alak szűnik meg a jelentős testsúlycsökkenés következtében. Némely esetben mentális képességek visszafejlődésről is beszámoltak a kezelőorvosok, ahogy a beteg állapota egyre előrehaladottabb stádiumba került.

Az orvosok szerencsére hormonos kezeléssel enyhíteni tudtak a viperamarást szenvedett emberek állapotán, azonban a kezelés nem képes teljesen megszüntetni a kígyó furcsa képességének hatásait. A sci-fi és fantasy regényekben, filmekben megszokott, hogy az emberek mindenféle bizarr és furcsa képességű lénnyel találkoznak kalandjaik során. Furcsa az a tudat, hogy saját, igazi világunkban is előfordulhatnak hasonlóan elképesztő élőlények, például egyetlen harapással visszaküldik az embert a gyerekkorba. Ha ezt egy sci-fi történetben olvastad volna, akkor elhinnéd vajon, hogy a valóságban is megtörténhet?

(N. L., io9.com)