A kóma ritkán tart néhány hétnél tovább. Azokat, akik ennél hosszabb ideig maradnak a tudattalan, eszméletvesztett állapotban, általában úgy jellemzik, mint vegetatív státuszú beteget. Azoknak a betegeknek, akik több mint egy évig vannak ebben a vegetatív állapotban, nagyon kicsi az esélyük az életbe való visszatérésre.

A kóma nem más, mint különféle hatások által kiváltott, elhúzódó, tudattalan állapot. A kiváltó ok leggyakrabban súlyos fejsérülés, stroke, vagy agytumor, ám a háttérben meghúzódó cukorbetegség vagy fertőzés is okozhatja.

A kóma sürgős, mihamarabbi orvosi ellátást igénylő állapot, mivel az agyfunkciók fenntartásához azonnali cselekvés szükséges. Ilyen esetben általában vér- és agyvizsgálatot rendelnek el, hogy kiderítsék, mi okozza a problémát. Ez elengedhetetlen a megfelelő kezelés érdekében.

A kóma tipikus jelei

• bezárt szemek
• végtagok mozgásának hiánya – kivéve a reflexmozgásokat
• válaszreakció hiánya a fájdalmas beavatkozásokra – kivéve a reflexmozgásokat

Lehetséges okai

Rengeteg kiváltó oka lehet a kómának, ezek közül a leggyakoribbak a következők:

• baleseti agysérülés – A kóma leggyakoribb oka a közlekedési balesetek vagy erőszakos cselekedetek miatti sérülés.
• stroke – Az agyba irányuló véráramban bekövetkezett akut csökkenés és változás okozhat kómát.
• cukorbetegség – A túl magas vércukorszint, mely hosszabb ideig magasan marad, vagy hirtelen nagyon leesik, szintén okozhat kómát.
• oxigénhiány – Akiket fulladásból mentettek meg, vagy szívinfarktus után újraélesztettek, nem biztos, hogy felébrednek, az agyban és a véráramban bekövetkezett oxigénhiányos állapot miatt.
• fertőzés – Az encephalitis (agyvelőgyulladás) és a meningitis (agyhártyagyulladás) olyan fertőzések, melyek gyulladást okoznak az agyban vagy az agyat körülvevő szövetekben. Mindkét fertőzés okozhat kómát súlyos esetekben.
• mérgek – A túlzottan magas szén-monoxid szintnek való kitétel, illetve a drogtúladagolás is komoly agykárosodáshoz vagy kómához vezet.

Mikor fordulj orvoshoz?

A kóma rendkívül súlyos állapot, azonnal hívj a beteghez mentőt.

Teszt és diagnózis

Mivel a kómában lévők nem tudják panaszaikat elmondani, az orvosoknak, a fizikális vizsgálat, illetve a hozzátartozók elmondására kell támaszkodniuk. A következő kérdésekre számíthatsz:

• A kóma hirtelen vagy fokozatosan következett be?
• Megelőzte-e látásprobléma, szédülés, zsibbadtság?
• Volt-e a betegnek cukorbetegsége vagy strokeja?
• Milyen gyógyszereket szedett?

A vizsgálat menete

Az orvos megvizsgálja a beteg reflexeit, pupilláját és a fájdalomingerre adott válaszreakcióját. Esetleg jéghideg vagy meleg vizet fecskendezhet a fülébe. Eszméletlen betegeknél ezek a vizsgálatok különféle reflexes szemmozgásokat idéznek elő, a tudattalan állapot okától függően.

Laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi vizsgálat a következőkből áll:

• Teljes vérkép
• Glükóz és májfunkció vizsgálat
• Szén-monoxid mérgezés vizsgálata
• Drogtúladagolás vizsgálata
• Gerinccsapolással az orvos folyadékot vesz a gerincvelőből a további vizsgálatok elvégzéséhez. Az egész nem vesz igénybe többet 10 percnél.

Agyvizsgálat

CT: Az agysérülések vizsgálatához ez a legjobb eljárás, mivel a vérrögöket, vérömlenyeket is kimutatja.
MRI: A készülék a mágneses mezők és mikrohullámok segítségével ad képet az agyról. Ennek segítségével megkülönböztethetőek a sérült szövetek az épektől.
EEG: Ez a készülék az agyban végbemenő elektromos aktivitást méri. A mérés során apró elektródákat helyeznek a beteg koponyájára, melyek továbbítják az agy működési hullámait a gépnek.

Komplikációk

A kóma során fellépő komplikációk általában a húgyúti fertőzések, a tüdőgyulladás vagy a felfekvéses fekély.

Kezelés

A kezelés során a legfontosabb a légzés és keringés fenntartása. Lélegeztető-gép használata, illetve infúzió általi folyadék- és véradás is gyakran szükséges. A beteg gyakran kap intravénásan még a véreredmények megérkezése előtt antibiotikumot, melynek a diabetikus sokk, illetve az agyat veszélyeztető fertőzések megelőzése miatt van szükség.

A terápia attól függ, mi okozta a kómát. Gyakran műtétre van szükség, hogy az agyat érő nyomást megszüntessék. Máskor viszont a háttérben meghúzódó cukorbetegség, vese- vagy májbetegség kezelése áll a terápia központjában.

Egyes esetekben a kómát kiváltó ok elhárításával az állapot teljesen visszafordítható, és a beteg visszanyeri eszméletét. Abban az esetben azonban, ha az agyat súlyos sérülés érte, maradandó agykárosodással kell számolni, vagy azzal, hogy a beteg esetleg soha nem fog magához térni.

(WEBBeteg)