A cukorbetegségben szenvedő tinédzsereknél a kevés alvás összefüggésbe hozható a nem megfelelő magatartással és a magas vércukorszint értékkel.

Már több tanulmány is bebizonyította, hogy mennyire fontos a megfelelő mennyiségű alvás a gyerekeknél és a tinédzsereknél is. Egy új kutatás kimutatta azt is, hogy azoknak az 1-es típusú cukorbeteg tinédzsereknek, akiknek problémájuk van az alvással, az álmatlanság kihat a vércukorszintjükre, a viselkedésükre és az iskolai teljesítményükre is.

A kutatók 50 diabéteszes és ugyanennyi egészséges gyerek és tinédzser alvási szokásait vizsgálták. Azt figyelték meg, hogy azoknak a gyerekeknek, akik cukorbetegek, sokkal hosszabb ideig tartott eljutni a mélyalvás szintjére, mint az egészségeseknek. Ez magasabb vércukorszintet okozott, valamint rosszabb jegyeket, gyengébb teljesítményt általános szintű felméréseknél, rossz életvitelt és nappali viselkedészavarokat is. A kutatók arra is rájöttek, hogy a fiatalok egyharmada küzd alvás közbeni légzési problémákkal (a súlyproblémáktól eltekintve is) és ez kapcsolatba hozható a 2-es típusú diabétesszel.

Egy korábbi tanulmány már kimutatta, hogy az elhízott gyerekeknél a nem megfelelő mennyiségű alvás növelheti a cukorbetegség kialakulásának veszélyét. Egy philadelphiai gyermekkórház kutatói arra jöttek rá, hogy a 7 vagy 8 és fél órás éjszakai alvások stabil glükóz- és vércukorszintet eredményeztek, míg az ennél több vagy kevesebb alvás a vércukorszint emelkedését idézte elő.

A következő 5 dolog akadályozhatja tiniknél leginkább a jó alvást:

Magány

A magány nem csak lelki vagy érzelmi probléma lehet, hanem az alvásra is kihathat. Egy 2002-es tanulmány eredménye szerint azoknak az egyetemista diákoknak, akik magányosnak érezték magukat, többször volt részük szakaszos alvásban, rendszeresebben volt alvási problémájuk, ami kihatott az alvás minőségére is.

Csak akkor alhatunk igazán jól és mélyen, ha a saját személyes környezetünkben biztonságban és jól érezzük magunkat. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei annak a megértését segítik elő, hogy mennyire nagy hatásuk van a szociális és pszichológiai tényezőknek a lelkünkre, és hogyan hatnak ki így az egészségünkre is.

Magasság

A magasság szintén hatással lehet az alvásra, okozhat sűrű felébredést, időszakos és rövid ébrenlétet, a vérben lévő oxigénmennyiség csökkenését és időszakos légzési zavart is. Ha nagy magasságba kerülünk, ott a levegő ritkábbá válik, és ennek következtében szabálytalanul fogunk lélegezni. Emiatt a szabálytalan légzés miatt az alvó agy is felkel, és egy úgynevezett szakaszos alvás jön létre.

Annak ellenére, hogy legtöbbünk nem él ilyen extrém magas területen, vagy nem mászik rendszeresen nagyon magas hegyeket, néhányan mégis tapasztalják a szakaszos alvást, ha csak egy pár napot is a megszokottnál magasabb területen töltenek vagy megpróbálnak a repülőgépen aludni. Ha a magasban való alvás valaki számára tényleges problémát jelent, akkor már léteznek olyan gyógyszerek, amelyek enyhíthetik azt.

Együttalvás a házi állatokkal

Az állatorvosok már korábban is ellenezték a házi kedvencekkel való együttalvást, mivel az különböző betegségek kialakulásához vezethet, de hatással lehet az alvás minőségére is. Egy 2002-es kutatás szerint a gazdik 53%-a szakította meg alvását minden egyes éjszaka kedvence miatt. Továbbá 21% mondta azt, hogy a kutyája, 7% pedig azt, hogy a macskája horkol éjszakánként. A probléma orvosolására az állatokat tanácsos a hálószobán kívül tartani, de legalább is a padlón és nem az ágyban.

Éjszakába nyúló tanulás

Az éjszakába nyúló tanulás jobban befolyásolja az alvásminőséget, mint azt gondolnánk. Az éjszakai tanulással és a nappali alvással a problémát a szervezetünk fényre való érzékenysége és a fénytől kapott alvási idővel kapcsolatos jelzések jelentik. A sötétség és a világosság az, ami segít megteremteni a harmóniát a környezetünk és a napirendünk között.

Ugyanez a fogalom érvényes akkor, mikor az emberek időváltás-szindrómát tapasztalnak - vagyis mikor másik időzónába lépnek át. Ebben az esetben az agy alváshoz fog készülődni abban az időszakban, amikor az eredeti időzónánkban sötét van. Viszont ha hirtelen felkelünk, és új fényt fogadunk be, az agyunk alvás-ébredés központjának egyensúlya felborul, és több napba is beletelhet, amíg újra helyre áll.

A szoba hőmérséklete

Neked is sokszor mondták, mikor kicsi voltál, hogy igyál meleg tejet vagy vegyél egy meleg fürdőt, ha nem tudsz elaludni? Esténként testünk belső hőmérséklete csökkenni kezd, és ez a hőmérséklet-csökkenés a jel a szervezetünktől, hogy ideje ágyba bújni. Ha forró vízben fürdünk vagy iszunk valami meleget, a test belső hőmérséklete megemelkedik, hogy később le tudjon csökkenni, ezzel pszichológiai jelet adva az alvásra.

Ahogy az éjjel múlik, a szervezetünk belső hőmérséklete is növekedni kezd, addig, amíg el nem éri az átlagos nappali hőmérsékletét, és jelzi az agyunknak, hogy ideje felkelni. Ezért ha a szobában túl meleg van, akkor a testhőmérsékleted is emelkedni fog. Ez nehezíti az elalvást. Ha hűvösebb hőmérsékleten tartjuk a szobánkat, az segíteni fogja a jobb alvás létrejöttét, és így hagyjuk, hogy az agyunkban lévő hőmérsékleti mechanizmusok tegyék a dolgukat. Az alvással foglalkozó orvosok általában azt javasolják, hogy a szobának 18 és 22°C közöttinek kell lennie, bár az optimális hőmérséklet személyfüggő.

(H.I. - huffingtonpost)