Az alvás életünk létfontosságú és nélkülözhetetlen része. Szükséges a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, feldolgozásához.

Alvás alatt a külvilág ingereire csak korlátozottan reagálunk. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az alvás egy visszafordítható és kívülről megszakítható eszméletvesztéses állapot.

Hogyan alszunk?

Bár kívülről azt figyelhetjük meg, hogy egy jó alvó este lefekszik, és reggel felkel, akár anélkül, hogy ezalatt egyáltalán megmozdulna, valójában sok minden történik a szervezetben az éjszakai alvás közben. Az éjszakát kb. másfél órás ciklusokban alusszuk át. Egy cikluson belül megfi gyelhetünk mély és felületes alvást, illetve álomalvást. Az alvás első részében inkább a mély alvás a meghatározó, míg az éjszaka második részében a felületes és az álomalvás (REM-alvás: rapid eye movement = gyors szemmozgás) a jellemzőbb.

Mély alvás alatt a szervezet lelassul. Ilyenkor csökken a légzésszám, alacsonyabb értékre áll be a vérnyomás és a pulzus, lejjebb megy a belső hőmérséklet. Az emésztés is lassul, valamint lecsökken a vizeletelválasztás mértéke. Az izomtónus csökken, vagyis az izmok ellazulnak. A hormonális rendszerben is változások fi gyelhetők meg. Alvás alatt megemelkedik többek között a növekedési hormon szintje, és egészséges emberben sokszorosára nő a melatonin hormon szintje is.

Az álom fázisra, azaz a REM-alvásra a változékonyság jellemző. Ekkor rosszabb a hőszabályozás, és légzésünk is valamivel szabálytalanabbá válhat. Ilyenkor észlelhetjük hálótársunk alvása közben, hogy időnként hangosabban és jobban „szuszog”, míg máskor halkabban, kisebb légvételekkel lélegzik. A vérnyomás ebben a stádiumban inkább nőhet, a pulzus a légzéshez hasonlóan kissé szabálytalanná válhat. Az izmok ilyenkor a legernyedtebbek, leglazábbak. Emiatt a horkolás és az esetleges légzéskimaradás is gyakran ekkor a legrosszabb az éjszaka alatt. (Ennek részletes leírása a későbbi fejezetekben található.) A REM-alvás alatt időnként, csukott szem mellett is, szemeink jobbra-balra gyorsan mozognak, mintha olvasnánk, vagy ide-oda tekintgetnénk.

Mik azok az alvásstádiumok?

• szendergés (1. stádium)
• felszínes alvás (2. stádium)
• mély alvás (3. és 4. stádium), valamint
• álomalvás, azaz a REM-alvás.

Mennyi alvásra van szükségem?

Egyénileg eltérő az alvásigényünk. Már nem igaz az a korábbi nézet, miszerint 8 óra alvás az ideális. Van, akinek elég akár 4 5 óra is, míg másnak 8-9 óra alvás szükséges. Általánosságban igaz, hogy elegendő az alvás, ha az ember másnap kipihenten ébred, és jól bírja a nappali aktivitást.

Miért horkolunk?

A horkolást a felső légút falainak és egyes részeinek rezonálása okozza. A horkolás olyan, mint amikor egy felfújt luftballont hirtelen leengedünk, és a kiáramló levegő annak száját jellegzetes hang kíséretében megrezegteti.

Hányan horkolnak Magyarországon?

Egy magyar felmérés alapján a felnőtt lakosság 50%-a horkol. Nagyobb mértékű súlytöbblet esetén a horkolók aránya is magasabb. A dohányosok között szintén nagyobb arányú a horkolás.

Káros-e a horkolás?

A horkolás lehet ártalmatlan, de káros is. A halk, egyenletes horkolás valószínűleg nem káros, különösen, ha másokat sem zavar. Előfordul azonban olyan eset, amikor halk horkolás mellett is már szűk a felső légút, és nem jut elegendő levegő a tüdőbe, miáltal nem lesz megfelelő a szervezet oxigénellátása. Ez gyakori rövid felébredést, azaz ébredési reakciót okozhat. Ez már káros az egészségre. Ezért ha erre van gyanúnk, mindenképp célszerű orvoshoz fordulni, és alvásvizsgálatot végezni. A hangos, egyenetlen horkolás gyakran társul alvás alatti légzéskihagyással, ami kifejezetten káros. Ilyen esetben fontos az alváslaborban történő szakszerű kivizsgálás és a megfelelő kezelés.

Gyakran előfordul, hogy valaki fel-felébred saját horkolására. Ez újra és újra megszakítja az alvás folyamatosságát, úgynevezett töredezett alvást okozva. Ennek következménye a nappali álmosság, fáradtság.

Az éberen alvók számára társuk horkolása szinte elviselhetetlen lehet az éjszaka folyamán. Nekik is fontos, hogy megoldást találjanak a problémára. A hangos horkolás gyakran zavarja az egész családot, nem csak a házastársat. Kisebb lakásban minden szobába áthallatszik a hang.

A hozzátartozóm horkol. Mit tegyek?

Akár zavaró, akár nem zavaró a hozzátartozó horkolása, javasolt őt megfi gyelni. zavaró és halk horkolás esetén is egyaránt javasolt orvoshoz fordulni.

A nagypapám folyton elalszik nappal is. Mindig hangosan horkol. Lehet, hogy ez nem a kortól van?

Régi tévhit az, hogy az időseknek sok alvásra van szükségük, és normális, ha nappal is gyakran elalszanak nyugalomban, a karosszékben ülve. Ha a nagyszülőnél töltött éjszaka során a nagypapa, ritkábban a nagymama hangosan horkol, esetleg időnként csend van, amit hangos horkantások követtek, akkor könnyen lehet, hogy súlyos fokú alvás alatti légzéskimaradásban szenved a nagyszülő.

A horkolás betegség?

A horkolás önmagában nem betegség, hanem egy tünet. Amennyiben a horkolás légzéskimaradással társul, az káros a szervezetre, ezért ez már betegség, és kezelési lehetőségeiről alvásszakértő orvossal konzultálj.

Lehet-e hajlamom a horkolásra?

A túlsúly gyakran családi hajlam, amely legtöbbször vastagabb nyakat is eredményez. Ez pedig hajlamosít a horkolásra. ha nem vagy túlsúlyos, mégis horkolsz, javasolt fül-orr-gégészhez fordulni, de légzéskimaradás gyanúja esetén alváscentrumban is érdemes jelentkezni, hogy pontosan megmérjék annak súlyosságát, és meg tudják beszélni a kezelési lehetőségeket is.

A horkolás összefügghet légzészavarral is?

Igen, a horkolás esetén mindig gondolni kell arra, hogy nincs-e légzéskimaradás is a háttérben. A kérdést megfordítva: a légzéskimaradáshoz szinte mindig társul horkolás. A horkolás tehát egy jelzés, hogy a garat szűk lehet alvás közben. Ha erre van gyanúnk, keressük fel először háziorvosunkat, majd egy specialistát!

(Forrás: SpringMed)