A psoriasis vulgaris, vagyis a pikkelysömör egy olyan gyulladásos bőrbetegség, amely bár nevében az övsömörrel mutat hasonlóságot, közöttük nincs semmilyen kapcsolat.
A gyulladást nem vírus-, baktérium- vagy gombafertőzés váltja ki, hanem az immunrendszer eddig pontosan nem azonosított eredetű, fokozott aktivitása. Ebből következően nem fertőző jellegű, és nem is daganatos betegség. Sajnos, a pikkelysömör elnevezés miatt a laikusok gyakran fertőző bőrbetegségre gondolnak, így munkahelyen és egyéb közösségekben, sőt, akár a családban is kirekeszthetik a pszoriázisos beteget, mert attól félnek, hogy elkapják tőle a betegséget. Fürdőben is gyakran tesznek megjegyzést a beteg bőrére, pedig semmilyen veszély sem fenyegeti azt, aki közös fürdőhelyiséget használ a pikkelysömörös beteggel.
A pszoriázis az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórkép. A bőrbetegséggel orvoshoz forduló betegek 8%- ánál pszoriázist diagnosztizálnak. Hazánkban 1,5% körüli az előfordulása, így a számítások szerint kb. százötvenezer pszoriázisos beteg él nálunk.
Melyik életkorban kezdődik?
Pikkelysömör bármely életkorban előfordulhat. Ismeretesek csecsemőkorban kezdődő és 80 év felett kezdődő esetek egyaránt. Számos vizsgálat mutatta ki azonban, hogy a pszoriázis tünetei leginkább két életkorban jelennek meg: 15 és 20 éves kor, valamint 55 és 60 éves kor között. Életkorbeli megjelenése, valamint genetikai vizsgálatok alapján a betegségnek két altípusa különíthető el: I-es és II-es típusú pszoriázis. Az I-es típusra, amely a betegek 75%-ánál fordul elő, jellemző a 40 éves kor előtt – fiatal felnőttkorban vagy gyermekkorban – kezdődő betegség, a gyakori családi halmozódás és az erős genetikai meghatározottság. A II-es típus 40 éves kor után kezdődik, és sokkal ritkábban mutatható ki családi halmozódás, genetikai meghatározottság.
Miért alakul ki a pikkelysömör?
Bizonyos, hogy genetikai és külső tényezők együttes hatására alakul ki gyulladás a bőrben. Ugyanakkor nem lehet előre megjósolni, hogy kinek lesz pikkelysömörje a családban, mivel nem ismeretesek pontosan azok a gének, amelyek a betegség kialakulásáért felelősek, így nem mérhető fel, hogy valaki hordozza-e az érzékenyítő géneket vagy sem.
A pszoriázis poligénesen, vagyis több gén által meghatározottan öröklődő betegség. Mind ez idáig azonban nem sikerült pontosan azonosítani a kialakulásáért felelős géneket vagy géntermékeket. Ezek a gének feltehetően elsősorban az immunrendszernek és a bőr sejtjeinek a működését irányítják.
Milyen külső tényezők játszanak szerepet a kialakulásában?
A genetikai faktorokon kívül számos környezeti tényező van, amely provokálhatja a klinikai tünetek kialakulását. Ezek ismerete azért fontos, mert ha enyhébb örökletes hajlam mellett valaki elkerüli a provokáló tényezőket, akár egész életében tünetmentes maradhat.
A pszoriázis kialakulásában közrejátszó tényezők:
- pszichés stressz,
- téli hideg,
- a bőrt érő fizikai sérülés, leégés,
- fertőzések (elsősorban felső légúti hurut és mandulagyulladás),
- gyógyszerallergiás reakció, bizonyos gyógyszerek szedése
- (némely vérnyomáscsökkentő, Delagil, Lítium),
- alkohol,
- hormonális hatások, elhízás és anyagcsere-betegségek.
Mennyire súlyos betegség a pszoriázis?
Vannak betegek, akiknél csak néhány, elszórt kiütés látható a testen, de olyanok is akadnak, akiknél a test több mint felét vagy akár a teljes felszínét beboríthatják a hámló, gyulladt elváltozások. Ha a test felszínének 3%-a vagy ennél kisebb hányada károsodott, enyhe pszoriázisról beszélnek, míg 3-10% között középsúlyosnak, 10% felett pedig súlyosnak minősül a betegség.
A teljes bőrfelszínt érintő, valamint a kiterjedt gennyes hólyagokkal járó forma életveszélyes állapot, ezért feltétlenül fekvőbeteg-intézeti kezelést igényel. A többi formánál a bőrtünetek gyakran viszketnek, jelenlétük zavarja a beteg életvitelét, ruházkodását és munkavállalását, pszichésen befolyásolják a beteg mindennapjait, ezelésük időigényes és kellemetlen lehet, valamint súlyos, roncsoló ízületi és körömtünetek társulhatnak hozzájuk.
A megfelelően kezelt pszoriázisos beteg teljesen vagy csaknem teljesen tünetmentessé tehető, s az ízületi fájdalma megszûnik, ehhez azonban a beteg és az orvos szoros együttmûködésére, valamint a beteg megfelelő tájékozottságára
és aktív közremûködésére van szükség.
Meg lehet-e előzni a kialakulását?
A pikkelysömör kialakulását jelenleg nem lehet megelőzni, csak bizonyos életmódbelim tanácsok adhatók. Akinek a családjában előfordul pszoriázis, igyekezzen elkerülni a betegséget provokáló külső tényezőket: alkoholfogyasztást, elhízást, stresszt, bizonyos gyógyszerek szedését vagy fertőzéses góc fennállását a testében.
Pszichés tényezők szerepet játszanak-e a betegség megjelenésében?
A pszichés tényezőknek fontos szerepük van a genetikai hajlamú betegségek, így a pikkelysömör kiváltásában is. Gyakran megfigyelhető, hogy e betegség nagyobb pszichés megrázkódtatás, hosszabb, lelkileg nehéz időszak (például egyetemi vizsgaidőszak) után kezdődik.
Mutat-e évszakokkal összefüggést a pszoriázis?
A pikkelysömörös betegek körülbelül 90%-ának nyáron javulnak a tünetei. Ez általában a sok napfénnyel, a pihenéssel, a kikapcsolódással és a lazább ruhák viselésével magyarázható. A betegek kisebb csoportjának (10%- ának) ugyanakkor nyáron romlanak, míg télen javulnak tünetei. Az utóbbiak az úgynevezett fényérzékeny pszoriázisos betegek csoportját alkotják, akiknél napfény vagy fényterápia nem alkalmazható a betegség kezelésére.
(Forrás: Springmed)