Az Asperger-szindrómát a mások iránti teljes érdektelenség, zárkózottság, ismétlődő mozdulatsorok, szokatlan válaszok, tárgyakhoz való megmagyarázhatatlan viselkedés, a napi rutinban bekövetkező változás merev elutasítása jellemzi. Előfordulhat bizonyos esetekben a látás, a hallás, az érintés, a szaglás és az ízlelés fokozott érzékenysége is.

Az aspergerről

Az 1944-ben Hans Asperger írta le először a kórképet, s fogalmazta meg, hogy a rendellenességre jellemző bizonyos viselkedési formák a szülők, főként az apák között szintén megfigyelhetők voltak. Asperger szerint „a patológiás állapot kialakulásának hátterében feltehetően genetikai vagy neurológiai okok állnak, nem pedig pszichológiai vagy környezeti tényezők”. Asperger megfigyeléseiben a szociális készségek hiányáról, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az érthető beszéd deficitje mellett az egocentrizmusról, az érdeklődés beszűkültségéről, az emocionális megnyilvánulások kontrollálatlanságáról, az empátiás képesség éretlenségéről tett említést.

Az autizmus esetén az agy szociális interakciókért és kommunikációs képességekért felelős területének normálistól eltérő fejlettségéről beszélhetünk. A másokkal való kapcsolatteremtés, a környező világ felfedezése a zavarban szenvedők számára nehezített. Esetenként agresszív, vagy önsebző viselkedési formák is megfigyelhetők, jóllehet jóval gyakoribb a beszűkültség, a depresszió, a túl- vagy alulingereltség, az evészavar és az izolált magatartás.„

Festők

Leonardo da Vinci tizenkét éven át festette a Mona Lisa ajkait, s míg egyik kezével írt a másikkal képes volt rajzolni. Perfekcionista tendenciák, enyhe megkülönböztetési zavarral, egy zseni képességeivel ötvözve?

Vincent van Gogh öngyilkosságot követett el. A depresszió gyakori kísérőtünete az Asperger-szindrómának, s így a szuicid gondolatok, kísérletek a betegség velejárói lehetnek.

Zeneszerzők, zenészek körében

Beethoven olyan szerencsétlen zeneiskolai diák volt, hogy tanárai a zeneszerzői pályára alkalmatlannak ítélték; később, amikor zenét szerzett bevezető aktusként „jeges vizet öntött a fejére”.

Elvis notórius módon falta az ételeket, megbukott énekből az iskolában, koncertjein egyszer sem adott ráadást a közönségnek. Halálát követően szervezetéből tíz különféle kábítószert mutatott ki az orvos szakértő. Kényszeresen megtapadt volna az étkezési/érzékekre ható ingereknél, miközben megrögzötten ragaszkodott a megszokott rutinhoz, a kontroll kézbentartásához, s önmaga kezeléséhez?

Az írók körében

Virginia Woolf csakis állva volt képes írni; depresszióban szenvedett, izoláltan élt, csodabogár módjára. A férfiakhoz képest a nők között ritkábban előforduló autisztikus zavar lehet az oka, amiért az Asperger-szindróma női formáját kevésbé tudják azonosítani. A hagyományos felfogás szerint az Asperger-zavarban szenvedő fiatal lány visszahúzódó, gátlásos, az iskolában kitűnően viselkedik; szülei bizonyára túlzásokra hajlamos, fiús szemléletű, mélabús, zárkózott, merev, depressziós, feszült, esetleg perfekcionista emberek lehetnek.

Shakespeare saját nevét többféleképpen írta. Hans Christian Andersen szóvakságban szenvedett, sosem tanult meg helyesen betűzni. Az írásbeliséggel összefüggő problémák az Asperger-szindróma és a figyelemzavar kísérőtünetei.

Goethe kifejezetten utálta a kutyaugatást, ami a hangok, zajok iránti érzékenységére utalhat. Csak akkor volt képes írni, ha íróasztala fiókjában egy rothadó alma lapult.

Ernest Vincent Wright Gatsby című novellája szavainak összeszámlálásakor ötezer szót vettek számba, melyek közül egy sem tartalmazta az „e” betűt. A szerző talán e-fóbiás lett volna?

Charles Dickinson kimaradt az iskolából, s inszomniában (egyfajta alvászavar) szenvedett. Azt hitte, hogyha az ágya észak felé néz, s ő az ágy közepén fekszik, úgy biztosan tud majd aludni. Az elalvás, az alvás, a rémálmok gyakori problémaforrások az Aspergeresek életében. A védekező mechanizmusként működtetett fura rituálék a szindróma ismertetőjegyei.

(KamaszPanasz)