Biztosan Te is hallottad a fuzáriumgomba toxinja miatt ötévesen menstruáló kislány esetét. A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Miért kerülnek méreganyagok az élelmiszerekbe? Hogyan tudod csökkenteni ételeid szennyezettségét?

Az eddigi kutatások szerint a gabonaféléket megtámadó fuzáriumgomba egyik mérge okoz a lányoknál rendkívül korai menstruációt, a fiúknál mellnövekedést, mindkét nemnél csomókat és később ez kihat a nemzőképességre is.

Egyes penészgombák antibiotikumokat termelnek, melyeket az orvostudomány hasznosít. Más penészgombák a növényi, állati, emberi sejteket károsító méreganyagokat állítanak elő, melyeket mikotoxinoknak nevezünk. Az egyes penészgomba fajok más-más körülmények között hajlamosak méreganyag termelésére, és ezek megbetegítő hatása, tünetei is eltérőek. Mind az emberi, mind az állati szervezetet károsíthatják, befolyásolhatják a növekedést, szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Egyes mikotoxinok, ha rendszeresen a fogyasztó szervezetébe kerülnek, súlyos késői szövődményeket, vese-, májbetegséget, daganatos megbetegedéseket is okozhatnak.

Jelentőségük miatt világszerte, így az Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges. Jelentőségüket jelzi, hogy az Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző (RASFF) rendszerébe érkező összes bejelentés közel egyharmada mikotoxin tartalom miatt kifogásolt termékekre vonatkozik.

Miért kerülhetnek mérgező anyagok az élelmiszerekbe? Ez valami új jelenség?

A mikotoxinok ősidők óta jelen vannak az élelmiszerláncban, és már a középkortól vannak olyan járványleírások, melyek penészgombák által termelt méreganyagok hatására vezethetők vissza (pl. „Szent Antal tüze”, ergotizmus). Teljes kiküszöbölésük az élelmiszerláncból nem lehetséges, azonban mindent meg kell tenni a méregmennyiség csökkentése érdekében.

A méreganyag termelését sokféle tényező befolyásolja, melyek közül kiemelendőek az éghajlati, időjárási tényezők (hőmérséklet, páratartalom), a mezőgazdasági és növényvédelmi gyakorlat, és a növényt érő stresszhatások (pl. rovarkártételből, vagy szélsőséges időjárásból eredő hatások), a szárítás, tárolás módja.

A toxin képződése a betakarítás után is folytatódik, ha a termény kezelése és szárítása nem megfelelő. A toxin döntően gabonamagvak (a kukorica és a búza) és az azokból előállított termékek fogyasztása során kerül be az emberi szervezetbe.

Gyerekekben elsősorban a gabonapelyhek és a popcorn fogyasztása jelenthet veszélyt. Fiúknál gátolja a spermaképződést, melynek súlyossága arányos a bevitt mennyiséggel és a toxinhatás időtartamával, lányoknál a petefészek és a méh működészavara alakul ki, a megtermékenyült pete beágyazódása akadályozott, méh eredetű meddőség alakulhat ki.

Mit tehetsz, ha gyanús ételt vásároltál?

A kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek megfelelőségéért az előállító, forgalmazó felelős, melynek teljesítését a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal ellenőrzi. Az élelmiszer szennyezettségének észlelésére a fogyasztónak kevés lehetősége van. Ha azonban szokatlan szagú, állagú terméket, netán penészes, vagy ilyen ízű terméket találsz, ne fogyaszd el, jelezd az üzletnek, ahol megvásároltad, vagy a hatóságnak (MgSzH). Otthon se fogyaszd el a penészes terméket, még annak „penésztelenített” részét sem. A penész ugyan eltávolítható, azonban az általa termelt méreganyag nem.

Egyes „nassolható” termékek, különösen a pisztácia, földimogyoró, szárított gyümölcsök között gyakrabban megtalálható a magas mikotoxin tartalom, melyekre néha a szokásostól eltérő, töpörödött, rossz ízű, elszíneződött darabkák, magvak is felhívják a figyelmet. Az ilyen terméket semmiképp sem szabad elfogyasztani!

(MÉBiH/ WEBBeteg)