Ha találkozol valakivel, aki Asperger-szindrómában szenved, két dolgot észlelhetsz azonnal. Ugyanolyan okosak, mint a többiek, de több problémáik lehetnek a szociális készségekkel. Hajlamosak arra is, hogy megszállottan összpontosítsanak egy témára, vagy ugyanazt a viselkedést hajtsák végre újra és újra.

Az orvosok az Asperger-kórt külön betegségnek tekintették. Ám 2013-ban a mentális egészségügyi szakértők által használt standard könyv legújabb kiadása, a The Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5) megváltoztatta a besorolást.

Manapság az Asperger-szindróma technikailag már nem önálló diagnózis. Jelenleg az autizmus spektrum zavarának (ASD) nevezett szélesebb kategória része. A kapcsolódó rendellenességek ezen csoportja bizonyos tüneteket mutat. Ennek ellenére sokan még mindig használják az Asperger kifejezést.

Ezt az állapotot az orvosok "jól működő" típusú ASD-nek nevezik. Ez azt jelenti, hogy a tünetek kevésbé súlyosak, mint más típusú autizmus spektrum zavarok.

A DSM-5 egy új diagnózist is tartalmaz, az úgynevezett szociális pragmatikus kommunikációs zavart, amelynek néhány tünete átfedésben van az Aspergerrel. Az orvosok olyan emberek leírására használják, akiknek nehézségei vannak a beszéddel és az írással, de átlagos intelligenciával rendelkeznek.

Tünetek

Hiányozhatnak a többiek számára nyilvánvaló társadalmi jelek, például a testbeszéd vagy a mimika. Például lehet, hogy nem veszik észre, hogy ha valaki keresztbe teszi a karját és összevonja a szemöldökét, dühös. Az Aspergerrel élők gyakran nem teremtenek szemkontaktust, illetve társas helyzetekben nem tudják, mit mondjanak, vagy hogyan reagáljanak.

Egy másik jel az, hogy kevesebb érzelmet mutathatnak. Előfordulhat, hogy nem mosolyognak, amikor boldogok, vagy nevetnek egy viccen. Vagy lapos, robot módon beszélnek.

Továbbá gyakran ismételhetik magukat, különösen egy olyan témában, amely érdekli őket. Lehet, hogy ugyanazokat a mozdulatokat újra és újra megteszik.

Általában nem szeretik a változást. Például előfordulhat, hogy minden nap ugyanazt az ételt eszik reggelire, vagy nehézséget okoz, hogy az iskolai nap folyamán egyik osztályról a másikra költözzenek.

A kezelés

Minden Aspergerrel élő más és más, ezért nincs egy mindenkire érvényes megközelítés.

A kezelések magukban foglalhatják:

Szociális készségek képzése. Csoportokban vagy egyéni foglalkozásokon a terapeuták megtanítják, hogyan lépjen kapcsolatba másokkal, és hogyan fejezze ki magát megfelelőbb módokon. A szociális készségeket gyakran úgy lehet a legjobban elsajátítani, ha a tipikus viselkedést modellezzük.

Logopédiai terápia. Ez segít fejleszteni a kommunikációs készségeket. Például megtanulják, hogyan kell használni a normál fel-le mintát, amikor beszélnek a lapos hang helyett. Leckéket is kapnak arról, hogyan lehet kétirányú beszélgetést folytatni, és megérteni a társadalmi jeleket, például a kézmozdulatokat és a szemkontaktust.

Kognitív viselkedésterápia (CBT). Segít megváltoztatni a gondolkodásmódját, így jobban tudja kontrollálni érzelmeit és ismétlődő viselkedését. Képesek lesznek kezelni az olyan dolgokat, mint a kitörések, összeomlások és rögeszmék.

Alkalmazott viselkedéselemzés. Ez egy olyan technika, amely ösztönzi a pozitív szociális és kommunikációs készségeiket. A terapeuta dicséretet vagy más "pozitív megerősítést" használ az eredmények elérése érdekében.

Gyógyszer. Nincs olyan, az FDA által jóváhagyott gyógyszer, amely kifejezetten az Asperger-szindróma vagy az autizmus spektrum zavarait kezelné. Egyes gyógyszerek azonban segíthetnek az olyan kapcsolódó tüneteken, mint a depresszió és a szorongás.

A megfelelő kezeléssel egy Aspergerrel élő megtanulhatja irányítani az előtte álló szociális és kommunikációs kihívásokat. Jól teljesíthetnek az iskolában és sikeresek lehetnek az életben.

(KamaszPanasz - forrás: WEBBeteg.hu, webmd.com)