A leukémia a vérképző szervek (csontvelő és a nyirokrendszer) daganatos megbetegedése. A betegség két fő típusra osztható: az akut leukémia kialakulása és lefolyása szerint gyorsabb, míg a krónikus leukémia általában lassabb.

A gyermekkori leukémiák túlnyomó része az akut csoportba tartozik. A felnőttkori esetek fele a hatvanadik életév felett fordul elő, az akut és a krónikus típus előfordulása közel azonos. Az összes daganatos megbetegedés két százaléka leukémia. Mindkét nemnél, minden életkorban előfordulhat, ám a betegség akut változata férfiakban valamivel gyakoribb, mint nőkben.

A betegség tünetei

A leukémiás beteg a következő tüneteket élheti meg a betegség kialakulásának korai szakaszában:

• gyengeség, krónikus álmosság;
• ismeretlen eredetű láz;
• ismeretlen eredetű fogyás;
• gyakori baktérium- vagy vírusfertőzések;
• fejfájás;
• testszerte bőrpír;
• csontfájdalom;
• fokozott vérzéshajlam (orr-, vagy fogíny vérzése);
• vér a vizeletben vagy a székletben;
• nyirokcsomók vagy a lép megnagyobbodása;
• hasi teltségérzés.

Miért alakulhat ki a leukémia?

Néhány leukémia típus okozójának a Humán T-sejt Leukémia Vírus (HTLV) I. és II. típusát tartják. Valójában kialakulásának oka az esetek legnagyobb részében ismeretlen.

A leukémia gyakrabban alakul ki bizonyos vegyszerek (pl. benzol), ionizáló sugárzás hatására, illetve egyes genetikai rendellenességek (pl. Down-szindróma) eseteiben. Csontvelőkárosodással járó betegség, vagy a nyirokrendszer daganata a kórtörténetben szintén az akut leukémia kifejlődésére hajlamosít.

Korábbi daganatellenes, kemoterápiás kezelések, az immunrendszer állapotát csökkentő immunszuppresszáns gyógyszerek és antibiotikum alkalmazása szintén elősegíthetik az akut leukémia kialakulását.

Megelőzhető-e a leukémia?

A legtöbb daganat megelőzhető az életmód és az étkezési szokások megváltoztatásával, más szóval a rizikófaktorok kiküszöbölésével. A leukémiának azonban máig nincs ismert rizikófaktora, emiatt megelőzési módja sem. Ionizáló sugárzásnak, illetve az erősen toxikus benzénnek való kitettség, valamint ismert kromoszómahibák esetén időszakos orvosi ellenőrzés javasolt.

(WEBBeteg)