Amy Winehouse oldalára látogatók most csak egy fekete-fehér képet találhatnak. A toxikológiai vizsgálatok még váratnak magukra, de az énekesnő életét és a közvetlen előzményeket ismerve a sajtó a drogokra gyanakszik.

Az addiktív szerek használata (pl.: drog, alkohol és cigaretta) nyomot hagy szervezetünkben. Sok időbe telik, mire bevalljuk önmagunknak, hogy ártunk a szervezetünknek.

Amikor az ember elképzeli az életét, nem arra számít, hogy 27 évesen a szülei eltemetik. Amy Winehouse nem csupán a drogok és alkohol csapdájába esett, hanem meg kellett küzdenie a depresszióval, evési zavarokkal és önsértéssel is. Rövid, nehézségekkel teli élete szolgáljon intő például azoknak, akik az ő nyomában járnak.

„Rehab”

„Megpróbáltak rávenni, hogy menjek elvonóra, de azt mondtam nem, nem, nem.” (A. W.: Rehab) Azoknak, akik már rászoktak valamilyen szerre, igen nehéz belátni az orvosi segítség szükségességét. A betegség belátása az első lépés a gyógyulás felé. Az Anonim Alkoholisták gyűlésén is ezért hangzik el, hogy „XY vagyok, alkoholista”. Az addiktív szerek körül rengeteg hiedelem kering:

- „Nem lesz semmi gond, ha egyszer kipróbálom.”

- „Izgi lesz.”

- „Segít ellazulni.”

A későbbiekben ha már kialakult az addikció, amikor már „rászoktak” a szerre, más hiedelmek aktiválódhatnak:

- „Muszáj elszívnom egy cigarettát.”

- „Nélküle tök ideg vagyok.”

Mielőtt belátná az egyén a problémát, mielőtt bevallaná saját magának, hogy függő, hajlamosak vagyunk a következőre gondolni:

- „Bármikor le tudnék szokni.”

- „Megérdemelem.”

- „Tudom kezelni a dolgot.”

- „Ez az utolsó.”

Valóban az lesz az utolsó, valóban tudja kezelni a problémáját? Valószínűleg nem, de már konfliktusos érzelmei vannak a szer használattal kapcsolatban. Kívánja, szükségét érzi, de megjelenhet az absztinencia utáni vágy is. Ha ellentétes érzelmeivel szembesül és elszánttá válik a változásra, akkor van ideje a cselekvésnek is. Azonban a leszokás (legyen akár a cigiről szó) legtöbbször visszaesésekkel jár. A különböző leszokást segítő programok célja a változás stabilitásának biztosítása.

„Egy férfi azt kérdezte tőlem: mit gondolsz, miért vagy itt? Azt mondtam, hogy ötletem sincs,
El fogom, el fogom veszíteni a Baby-m. Szóval, majd mindig közelben tartok egy üveggel” (A. W.: Rehab)

Sokan használják a szereket arra, hogy egy kellemetlen érzést elodázzanak és eufórikus hangulatban éljenek túl, elvesztették vagy nem alakultak ki megküzdési módjaik arra, hogy hogyan kell problémákat megoldani. („Nem sikerült a vizsga, akkor jól leiszom magam és elfelejtem.”) Szakemberek abban nyújthatnak segítséget, hogy felkészítsék a betegeket arra, hogy a nagyvilágba visszakerülve, ne a régi megoldási módokat alkalmazzák problémás szituációban, hanem produktívabbat használjanak.

A többségnek nem mindig van igaza

Egy kliensem mesélte, hogy nem is olyan rég alkalma nyílt füvezni, amin ő is meglepődött, mert mindig is elítélte a drogosokat. Mégis rágyújtott és rengeteget ivott utána. Megkérdeztem, hogy miért. Azt mondta, hogy nem tudja, de nem akart kimaradni a buliból. Miért nem? Nem tudta a választ, de elmesélt egy másik történetet, arról az időszakról, amikor kiközösítették, mert ő nem követte a többség példáját. Egymillió légy nem tévedhet? Követni kell a példájukat, mert mindenki más „azt” csinálja? Aligha. A kritikus és megfontolt gondolkodásnak kellene teret engedni hasonló helyzetekben. Rendkívül nehéz, de a saját egészségünk és életünk forog kockán. Ez a fiatal fiú is csak annak köszönheti, hogy nem az elvonón ébredt reggel, mert társai vigyáztak rá, míg ő saját hányásában feküdt.

(Börcsök Gyöngyi)