Valószínűleg tudod, hogy a cigaretta komoly egészségkárosító hatással bír. Szívproblémákat, stroke-ot, rákot, krónikus hörghurutot és még számos más komoly, gyakran halálos kimenetelű betegséget okoz.

A dohányzás hosszú távú káros hatásainak ismerete gyakran nem elegendő ahhoz, hogy valakit elindítson a leszokáshoz vezető úton, különösen, ha az a valaki fiatal. Nehezen lehet ugyanis valóban félni olyan betegségektől, amelyek talán csak évtizedek múlva jelentkeznek. Ráadásul a dohányzásról való leszokás nem egyszerű. A dohányosoknak körülbelül a 70-80%-a mondja azt, hogy szeretne leszokni, ám a nagy átlagnak csak 5-10 kísérlet után sikerül végleg letenni a bagót.

Léteznek azonban olyan apró dolgok és ötletek, amelyek motiválhatnak a leszokásban. Így például a kellemetlen szag, amit a ruhán hagy, az emberek reakciói, amikor megtudják, hogy dohányzol, a fogakon megjelenő foltok – a mindennap felmerülő problémák együttesen megadhatják azt a kezdőlökést, amelyre szükséged van ahhoz, hogy leszokj a dohányzásról.

1. Kellemetlen szagod van

Ez sajnos nem kitaláció, a cigi füstje rád is átragad, és ezt kevés ember tolerálja, még kevesebb szereti. A legtöbb dohányos tisztában van azzal, hogy a cigifüsttől a ruhájuk és a hajuk is füst szagú lesz, és leginkább a leheletükön érződik. Néhány dohányzásellenes reklám például a dohányossal való csókolózást legtöbbször egy hamutál nyalogatásához hasonlítja.

2. Szag- és ízérzékelés

A dohányosok legtöbbször valamilyen érzékszervi tompulást is tapasztalnak. A tompulás leginkább az orrot és az ízlelőbimbókat érinti.

A dohányosok nagy része nem érzi olyan intenzíven az ízeket, mint ahogyan azt a dohányzás megkezdése előtt érezte. Ez természetesen igaz a szaglásra is, amely csak tovább fokozza az ízérzékelés intenzitásának csökkenését. A füst belélegzése ugyanis méregként hat érzékszerveinkre.

A dohányosok idővel általában észreveszik, hogy már nem érzik úgy az ízeket, mint régen, ám az érzékelés elvesztése fokozatosan történik, ez pedig megnehezíti annak felismerését. Jó hír azonban, hogy a leszokás ebben is fordulatot hoz, az érzékelés ugyanis idővel visszaáll, ám a teljes folyamat eltarthat akár 3-6 hónapig is.

3. Idő előtti öregedés

Az arc korai öregedésének az egyik legfőbb és legjelentősebb oka a dohányzás. Az olyan bőrelváltozások, mint a megereszkedett bőr, vagy a mély ráncok sokkal jellemzőbben és hamarabb kialakulnak dohányosoknál. A dohányzás a szervezetben bizonyos biokémiai elváltozásokat indít el, ezek pedig felgyorsítják az öregedés folyamatát. Mivel a dohányzás szűkíti az erek átmérőjét, az élő bőrréteget megfosztja az oxigéntől. Az érszűkület további hatása, hogy nemcsak a bőr, de a többi szerved is lassabban kap oxigént.

Egy másik klasszikus dohányosok körében előforduló jelenség, a bőr elszíneződése a kézen és az arcon. Ráadásul a dohányosok nagy részének a szája körül jellegzetes ráncok alakulnak ki.

4. Szociális nyomás

A dohányzás népszerűtlenségének növekedése és a dohányosok társadalomból való „kirekesztettsége” az emberek egészségtudatosságának növekedésével, valamint azzal magyarázható, hogy egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a dohányzásnak milyen káros hatásai vannak a dohányosra és a körülötte lévőkre egyaránt.

5. Csökkenti az IQ-t

Egy kutatás szerint a dohányzóknak alacsonyabb az IQ-ja, mint a nemdohányzóké, és minél többet szív valaki, annál alacsonyabb! Napi egy doboz cigi átlagosan 7,5 ponttal kisebb IQ-t jelent! Az objektivitás érdekében azonban azt is meg kell említenük, hogy más kutatások a dohányzással kapcsolatos IQ-csökkenést nem igazolták.

6. Impotencia

A dohányzás - mint már említettük - érszűkítő hatású, amely hat azokra az erekre is, amelyeknek az erekció bekövetkezésekor tágulniuk kellene, így növelve az impotencia kialakulásának valószínűségét.

7. Megnövekedett fertőzésveszély

Valószínűleg már tudod, hogy milyen komoly szövődményeket okozhat hosszú távon a dohányzás, azt azonban kevesen tudják, hogy a cigizés sokkal sebezhetőbbé tesz olyan átlagos betegségekkel szemben is, mint a megfázás vagy az influenza. Az emberek többsége gyakran nem is veszi észre, hogy mennyivel gyakrabban kapnak el dohányzó emberek különféle bakteriális, vírusos vagy egyéb fertőzéseket, mint nem dohányzó társaik.

A légutakban található csillók arra hivatottak, hogy megvédjenek minket a fertőzésektől. A csillók folyamatosan mozognak, így a levegővel a légutakba érkező baktériumokat és vírusokat „elkapják”, majd pedig szabályszerűen kilökik a szervezetből, melynek eredményeképpen kiköhögjük őket, vagy lenyeljük, ahol pedig a gyomorsav pusztítják el a kórokozókat. Ám a cigaretta mérgei megbénítják a csillókat, így pedig meggátolják a központi védekező mechanizmust. Ez tehát az oka annak, hogy a dohányosok annyival több fertőzést kapnak el. A leszokás után körülbelül egy hónappal azonban a csillók újra képesek ellátni védelmi funkciójukat.

8. Veszélyes vagy a többiek számára

Becslések szerint a passzív dohányzás évente körülbelül 50 000 áldozatot követel. És valóban, bizonyított, hogy a kifújt füst csaknem 4500 különböző vegyi anyagot tartalmaz, amelyekből több mint 40 rákkeltő.

Elegendő minimális mennyiségű passzív dohányzás is ahhoz, hogy valakinél szívinfarktus vagy stroke alakuljon ki, ha arra, már eleve hajlamos. A füst összetevői ugyanis a vérlemezkéket – ezek azok az anyagok, amelyekből vérrög képződhet – ragadóssá teszik. Ez pedig növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Rengeteg tanulmány kimutatta már azt, hogy ha a társadalom teljes mértékben dohányzásmentes lenne, a szívinfarktusok aránya 20-30%-kal csökkenne.

9. Fizikai aktivitásra való hatása

Sok dohányos számol be olyan panaszokról, amelyeket korábban nem tapasztalt. Így például nehézséget okozhat a lépcsőzés, egyes sporttevékenységek, és olyan szabadidős játékok, amelyeket dohányzás előtt könnyedén, mindenféle erőfeszítés nélkül űztek. A kiváló fizikai kondícióban lévő fiatalok sem tudnak idővel úgy teljesíteni, mint korábban, ha cigiznek, a cigi ugyanis megnehezíti a szív és a tüdő működését.

10. Az ára sem mellékes

Ha dohányzol, számodra sem meglepő a tény, hogy ez bizony költséges szenvedély. Kinek van ma arra pénze, hogy mindennap kidobjon ennyit az ablakon? És akkor még nem beszéltünk a cigi árának folyamatos emelkedéséről.

Fontos, hogy a cigire ne úgy tekintsünk, mint egy rossz szokásra, sokkal inkább úgy, mint egy olyan krónikus betegségre, amely az egész életünk során végigkísér. És ne feledd, a leszokást soha jobbkor nem lehetne elkezdeni, mint MOST!

(KamaszPanast - Cs.B., webmd.com)