Minden szülő rémálma, hogy a gyermeke eltűnik, megsérül, vagy drogozni kezd. Különösen nagy a veszély ilyenkor, a szilveszteri bulik alkalmával. A különböző drogok - legyen az füves cigi vagy heroin - a szülők számára egyet jelent a veszéllyel. Miért reagálnak így a szülők? Miért félnek attól, hogy a gyermekük „drogos” lesz?

A függőségek

Azt hiszem, nem mondunk nagy újdonságot, ha kiemeljük, hogy a különböző szerek – dohány, alkohol, marihuána és más drogok függőséget okoznak. Kezdetben, a kipróbálás során a kontroll még az egyén kezében van: kipróbáljam, elfogadjam? Mi magunk döntünk afelől, hogy szívunk-e egy slukkot, vagy sem.

De idővel észrevétlenül kialakul a pszichés és a kémiai függőség is, és ettől fogva a drog megszerzése irányítja a hétköznapokat. Ezek olyan közép- vagy hosszú távú hatások, amit nem mérlegelünk a pillanat hevében. A fiatal abban az adott pillanatban dönt, az adott pillanat érdekli, míg a szülei a hosszabb távú hatásoktól tartanak. Itt összeütközik a két generáció gondolkodásmódja. És mivel a függőség alattomosan és észrevétlenül indul, így nehezen tudják a szülők elfogadni azt gyermeküktől, hogy csak „egyszer alkalom” volt, vagy „bármikor le tudnám tenni.” Hiszen éppen attól félnek, hogy kicsúszik a kontroll a fiatal kezéből, és a drog irányítja majd az életét.

Miért aggódnak ennyire?

A lelkiismeretes szülők azonnal hibáztatni kezdik magukat. „Mit tettettem?”, „Mit hibáztam el?”, „Nem tudtam rá figyelni?”, „Nem tudtam támaszt nyújtani?”. Nagyon erős a bűntudatuk és a félelmük. A szülő hirtelen azzal szembesül, hogy amit eddig tett, ahogy eddig nevelte gyermekét, nem hatásos: a gyereknek titkai lettek, „sötét útra” tévedt. Tanácstalanná válik, azok a megoldási módok, amiket eddig használt, nem működnek, kétségbeesetten próbálkozhat a probléma megoldásával, ami nagyon könnyen veszekedésbe torkollik.

A szüleink azért aggódnak annyira, mert szembesülnek azzal, hogy tehetetlenek, szembesülnek azzal, hogy nem tudják, hogy hogyan segíthetnek és magukat hibáztathatják a kialakult helyzetért. Ha ebben a témában van vita otthon, igen nehéz meglátni az ijedtséget a szülő szemében, de ott van.

Jogosan aggódnak a szülők, ha droghoz nyúl a kamasz?

Kamaszkorban két fontos tényező ösztönözheti a kamaszt a droghasználatra. Az egyik: az új élmény: a kamaszkor arról szól, hogy kipróbálunk új dolgokat, keressük az újdonságokat, és mindezt ötvözzük a családi hagyományokkal, korábbi élettörténettel, azaz kialakul, stabilizálódik az identitás. Természetes jelenség, hogy ilyenkor meggondolatlanságokat is elkövet a felnőttkor felé igyekvő ember. Az egyszeri szerhasználat még nem jelenti azt, hogy nagy probléma van (megnyugodhatnak a szülők). Ha viszont a szerhasználat visszatérő, rendszeres, nem egy egyszeri esemény, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

Minden droggal kapcsolatos cikk megemlíti, hogy kamaszkorban elsődlegessé válik a kortársakhoz való kapcsolódás. Ha a kortárs csoport normája bátorítja a droghasználatot, az komoly probléma lehet.

A másik droghasználati típus az öngyógyítást szolgálja. Azt gondolják a kamaszok, hogy „ettől jobban érzem magam”, „ettől el tudok lazulni”. Tehát ha a fiatal erősen szorong, vagy depresszív tünetei vannak, tartósan lehangolt, megpróbálja magát kirántani ebből az elkeseredett helyzetből. Ebben az estben mindenképpen szükséges segítséget kérni.

(B.Gy.)