A rekreációs célú kannabiszfogyasztás – szemben az orvosi célúval – drámai módon csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. A kutatókat sokkolta, ahogyan a THC valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének meglepő eredményét a világ legrangosabb idegtudományi szaklapja, a Nature Neuroscience közölte.

Az utóbbi években kiderült, hogy az úgynevezett endokannabinoid jelmolekulák – amelyek hatásukban a marihuána aktív hatóanyagához, a THC-hoz hasonlítanak – kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kétirányú kommunikációban.

Katona István és kollégái (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoport) legújabb eredménye szerint a rekreációs célú kannabiszfogyasztás – értsd: füves cigi – igen durván avatkozhat bele az idegsejtek „beszélgetésének” finomszabályozásába.

A kutatók minden korábbinál részletesebb mikroszkópos felvételein látható, hogy 6 napig tartó THC-kezelés hatására drámai módon, kb. 85%-kal csökkent az endokannabinoid molekulákat fogadó „antennák” (CB1 receptorok) száma az idegsejtek kapcsolódását biztosító szinapszisokban.

A receptorok száma csak meglepően lassan áll vissza. A 6 napos, élvezeti szinttel (100 ng/ml) történő kezelés után 11 napnak kellett eltelnie az 50%-os javulásig, de a teljes helyreállás 6 hetet vett igénybe. Katonáék ezt – tekintve a legnépszerűbb európai fesztiválok hosszát – „rockfesztivál-paradigmá”-nak nevezik.

Katona Istvánaz mta.hu-nak elmondta: az amerikai Egészségtudományi Kutatóintézet (National Institute of Health) munkájának köszönhetően néhány éve ismert, hogy a tartósan nagy THC-koncentrációjú füvet szívó emberekben tapasztalható káros mellékhatások, például a tanulási képességek romlása mögött a CB1 receptorok szintjének általános csökkenése áll. Az új mikroszkópos módszerek nélkül azonban eddig nem volt rá lehetőség, hogy kiderítsék, pontosan honnan tűnnek el a receptorok, azaz melyik idegsejtekről és az idegsejtek melyik részéről, illetve azt sem tudták, mennyi receptor tűnik el.

Ez azért fontos, mert ezek az információk segítenek megérteni, hogy mely élettani folyamatok károsodhatnak a krónikus marihuánafogyasztókban, és milyen jelenségekre kell az orvosoknak felkészülniük, hogy a sajnos egyre nagyobb mennyiségű THC-t tartalmazó kannabiszszármazékok terjedésével párhuzamosan egyre gyakrabban kórházba kerülő pácienseket – például pszichózis miatt – kezelni tudják.

A kutató szerint őket és külföldi kollégáikat is sokkolta, hogy ilyen erőteljes hatást találtak molekuláris szinten. Korábban senki nem számított erre.

A kannabisz több ezer éves gyógynövényünk, és számos betegség, például multiplex szklerózis esetén néhány országban kis dózisban már engedélyezik a terápiás célú THC-fogyasztást. A kutatók ezért megvizsgálták a terápiás koncentráció hatását is: ekkora dózisban a kannabiszfogyasztásnak általában nincsenek pszichotikus mellékhatásai.

(www.mta.hu)