A zaklatás nem újkeletű jelenség, de az internet elterjedése óta hihetetlen méreteket öltött. A mobiltelefonok és a számítógépek megjelenése előtt a zaklatott fiatalok legalább az iskolától távol töltött órákban, otthon zavartalanul élhettek. Manapság azonban már senki sem menekülhet az akár 24 órás online vagy mobilos zaklatók elől. Ráadásul a neten vagy mobilon keresztül történő zaklatás gyakran nyilvánosságra sem kerül. Egy felmérés szerint a gyerekek közel 90%-a nem is beszél a vele történt „cyber-zaklatásokról”. Mivel az elkövetők durva üzeneteiket nyomtalanul kitörölhetik, a felnőttek valóban nem is szereznek tudomást a rejtett atrocitásokról.

A zaklatók célja

Az iskolai molesztálók célja, hogy uralkodjanak mások fölött, ezért újra meg újra fizikailag és lelkileg is bántalmazzák kiszemeltjüket. A tökéletes hatás érdekében a molesztálók előszeretettel terrorizálják társukat mások jelenlétében. Az agresszív hatalmi késztetések kiéléséhez viszont elkerülhetetlenül szükséges egy gyengébb, önmagát megvédeni kevésbé képes, visszahúzódó áldozat.

Hogyan lesz egy fiatalból zaklató?

• A zaklató viselkedés egyik fő indukálója a kontrolálatlan düh, amit a molesztáló személy valamely társán tud levezetni. Azok a gyerekek, akik nehezen képesek indulataikat önuralommal fékezni, előszeretettel félemlítik meg a környezetükben élő gyerekeket.
• Ha a szülők, a pedagógusok csírájában nem fojtják el az agresszív megnyilvánulásokat, a következmények nélküli viselkedés egyre durvábbá válhat. Amennyiben nem történik beavatkozás a felnőttek részéről, az otthoni vagy az iskolai bántalmazás akár elképzelhetetlen méreteket is ölthet. Ha a külső kontroll nem működik megfelelően, a gyerekek szinte feljogosítva érzik magukat az agresszív viselkedésre.
• A gyerekek otthoni bántalmazása, a családon belüli erőszak, az érzelmi terror fokozhatja a gyerek molesztálásra való hajlandóságát.
• A durva filmek, videojátékok negatív hatása különösen veszélyes, ha a kegyetlenkedő fél viselkedése a játékszabályok szerint még jutalmazandó is.

A dühkitörésekre való hajlam, az agresszivitás, a felnőttekkel való szembeszegülés mind az erőszakoskodó viselkedésre hajlamosítanak. Egyetlen tényező azonban kevés a molesztáló viselkedésforma kialakulásához, több együttes megléte viszont nagy valószínűséggel erőszakos viselkedésre ösztönöz.

A zaklatás nyomot hagy a zaklatott fél életén: romolhat az iskolai teljesítmény, alvászavarok, pszichés problémák, az önértékelés súlyos sérülése lehet a molesztálás egyenes következménye. Ritka esetben a zaklatók akár az öngyilkosságig is hajszolhatják szerencsétlen áldozatukat.

Az agresszív zaklatók életkilátásai sem sokkal jobbak. Amennyiben nem változtatnak brutális viselkedésükön, aligha lesznek képesek majdani munkahelyükön beilleszkedni, tartós érzelmi kapcsolatot létesíteni, felsőfokú képzésben részt venni, sőt erőszakos megnyilvánulásaik miatt akár börtönbe is kerülhetnek.