A disztímiát a depressziónak egy hosszasabb lefolyású, ám kevésbé súlyos változataként szokták jellemezni. Kutatások szerint, ha nem kezelik, a tünetek egyre súlyosabbak lesznek.

A depresszió tinédzser és korai felnőttkorban viselkedési problémákként is jelentkezhet.

A disztímiás emberek gyakran érzik magukat szomorúnak, lehangoltnak. Ők sokszor észre sem veszik, hogy betegek, és segítségre van szükségük. Mindez azért szomorú, mert a disztímia kezelhető. Senkinek nem lenne szabad beletörődnie a krónikus boldogtalanságba, bármilyen enyhe legyen is az. A leghatásosabb kezelési mód a pszichoterápia, antidepresszánsokkal egyidejűleg. Ezek a terápiás módszerek kiválóan alkalmazhatók önértékelési zavarok, párkapcsolati problémák által okozott depresszió esetén is.

A disztímiát lehet gyógyszeres kezelésekkel gyógyítani. A disztímiás betegek az enyhe antidepresszánsokra is jól reagálnak.

Nem csak a gyógyszeres kezelés, hanem a család, a barátok, csoportterápia, és persze a terpeuta is sokat segíthet a helyzet kezelésében. A terapeuta azért van, hogy támogató, biztonságos körülményeket biztosítson ahhoz, hogy a problémáddal nyugodtan tudj foglalkozni. Vannak azonban olyan dolgok, melyeket nem várhatsz el a terapeutától!

A terapeutától ne várd, hogy varázsütésre megszüntesse a problémádat! Azok több éven keresztül alakultak ki, így ne várd, hogy egy-két hét alatt megszűnjenek.

Fontos, hogy a terapeuta nem vívhatja meg a csatáidat helyetted. A problémáiddal neked kell megküzdened, a terapeuta csak segít neked.

Más emberek, mint például a szüleid, vagy rokonaid csak a Te beleegyezéseddel léphetnek kapcsolatba terapeutáddal, mégis jó, hogy ha tudnak arról, mi a problémád, illetve hogyan haladsz ezeknek a problémáknak a legyőzésében.

(WEBBeteg)