Mit is ünneplünk pontosan húsvétkor? Hogyan is ünneplünk? Kinek mit jelent a húsvét? Tavaszi szünetet, kirándulást, pihenést, vagy esetleg a hagyományos locsolkodást?

Kinek, mit jelent? Az általunk megkérdezett fiatalok egy csoportja a tavaszi szünetet említette, amely már javában zajlik. Mások hallani sem akarnak a húsvéti szokásokról, inkább elmenekülnek otthonról, és kihasználják ezt a pár napot bulizásra vagy kirándulásra. Ennyire szomorú a helyzet?

Tudod, mit ünneplünk?

A húsvét Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben a húshagyó táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni, erre utal a magyar húsvét szó is. A böjt utolsó hetének neve nagyhét, a húsvét utáni hét pedig húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét”, amely fehérvasárnapig tart – írja a Wikipédia.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyeknek a feltámadás, az újjászületés a fontos eleme. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt.

Húsvét vasárnap

Ehhez a naphoz az ételszentelés hagyománya tartozik. Még most is a vasárnap délelőtti misére letakart kosárral mennek a hívők, amelyben házi bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor található. Ezeket az ételeket szenteli meg a pap. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Jézus vérét jelképezi, az egészben főtt tojás a családi összetartásról árulkodik. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének, mindig hazataláljanak.

Húsvét hétfő

Ezen a napon sok népszokás él, ilyen a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító erejébe vetett hit az alapja a szép szokásnak. Bibliai eredete is van a locsolkodás hagyományának, a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét meghalló, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni néhány vödör vízzel.

Nyuszi, tojás, miegymás

A húsvéti tojás piros színe Krisztus vérét jelképezi. Van, ahol nem is festenek, csak piros tojásokat. Hogy mi köze a csoki tojásnak ehhez az egészhez? Ez a modern kor kereskedelme.

Egyes vélekedések szerint a húsvét a termékenység ünnepe is, ekkor kívántak egymásnak az emberek bő termést, a háziállatok esetében pedig szaporulatot. Itt a magyarázat, miért a nyúl a húsvét kabalafigurája, hiszen igen szapora jószág, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét, ezért lett az ünnep jelképe. A locsolkodás az öntözés utánzásával a bő termést jelenti, ma már inkább kölnivel öntözzük meg a lányokat, nem szódával vagy néhány vödör vízzel. Tegyük hozzá, a néphagyományokat tisztelő helyeken, például Mezőkövesden vagy Hollókőn még így locsolják a lányokat.

Él még a hagyomány?

Az utcánkban az egyik gimnázium néhány lelkes diákja húsvét hétfő reggelén gyülekezik szépen felöltözve, kölnivel a kezükben, majd elindulnak lány osztálytársaikhoz. Jó látni a lelkesedésüket, és azt, hogy ők divatot teremtenek a hagyományokból, közösséget építenek élőben, ápolják a kapcsolatokat, beszélgetnek, közben pedig jókat esznek és isznak.

Vannak egyébként helyek, például Hajdúszoboszlón, ahol vasárnap a lányok mennek locsolni a fiúkhoz, másnap pedig jön a visszavágó, a srácok indulnak a lányismerősökhöz kölnivel, versikével a tarsolyukba.

Apropó locsolóversek. A Facebookon találtunk korszerű rímeket, amelyekből itt egy csokorra való. Ki tudja, eszedbe jut-e majd hétfőn, amikor locsolkodni mész.

„Zöld a moha, zöld a páfrány, meglocsollak házisárkány.”

„Biciklivel érkeztem, hatvan métert fékeztem,
Túlmentem a házon, átestem a vázon.
Okos vagyok szép és laza, locsoljak vagy menjek haza?”

„Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is, adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!”

(Szerző: T.A., újságíró)