csúfolódás
#Lélek

Csúfolódás, a lélek mérge

2017.08.18.
2 perces olvasási idő

Egyre több tinédzser fekszik a kés alá, mert nem bírják tovább elviselni a folytonos iskolai csúfolódást. Vajon megoldja a problémát, ha az orruk kisebb lesz vagy a fülük nem áll szét? Hogyan segíthetünk rajtuk?

„Mi jobbak vagyunk!”

Minden csoport valamilyen közös cél érdekében szerveződik. Az iskolában ez elsősorban formális: a gyerekeket az iskola osztja be különböző osztályokba. Ezzel egy csoporttá válnak, akik nem választhatták meg maguknak a csoporttagokat. Azonban ekkora létszámnál idővel már kisebb csoportképződés is megindul: klikkek alakulnak.

A csoporthoz tartozásnak megvannak a saját szabályai, ha elgondolkodsz, biztosan találsz te is ilyen szabályokat. Például a stréberek csoportjába nem kerül be olyan, aki nem szeret tanulni, vagy a party-arcok között sem lehet találni olyan tagot, akit a szülei rövid pórázon tartanak.

Kiközösítés

Ezek csak a külsőségek, de vannak olyan szabályok, amik összetartják a csoportot: „nem barátkozunk velük, mert a zenéjük elviselhetetlen”, „mi utáljuk a matektanárt”, „mi odáig vagyunk a csajokért”, „mi dohányzunk”, „minket senki sem tud kezelni”, „mi utáljuk az olyan lúzereket, mint te”. Érezhető, hogy ez a „mi” meghatározás bár szükséges, de igen veszélyes is lehet.

Az ördögi kör

Egy csoportot egy közös cél vagy közös ellenség igazán össze tudja kovácsolni. Ki lehet ez a közös ellenség? Egy ellenszenves osztályfőnök, igazgató vagy diák is. Azáltal, hogy valakin csúfolódik a csoport, magukat magasabbnak értékelik egy nem létező ranglétrán. Ezzel egy ördögi kör indul el, mert, ha a csúfolt személynek alacsony az önbizalma, akkor még inkább leértékelheti magát. Ha még kevesebbnek érzi magát a többiektől, annál érzékenyebbé válik minden rossz szóra, amit megérez a csoport többi tagja is… és ez így megy tovább, amíg valaki meg nem szakítja a kört.

A kör megszakítása

Ezt az ördögi kört nem csak az áldozat tudja megszakítani. Természetesen segítséggel, elegendő önbizalommal felfegyverkezve, ő is megállásra késztetheti társait. De sokkal könnyebb a dolga, ha van segítsége is. Nagy bátorságra vall, ha a bántalmazó csoportból valaki kiáll a sértett mellett. Ennek többszörös hatása lehet: a csoport figyelmét felhívja az erkölcsi vétségre és a kiközösített fél is megerősítést kap arról, hogy ami vele történt, az tisztességtelen.

Ekkor pedig már egy másik kör indul útjára: a sértett megerősödik, a csoport elgondolkodik és még többen csatlakozhatnak ehhez az új véleményhez. A pozitív kör a végtelenségig fodrozódhat: ha segítő kezet nyújtasz valaki felé, akkor ő is könnyebben tud segíteni másoknak. Ha választhatnál melyik világban élnél? Ott, ahol az emberek közönyösen elmennek egymás mellett vagy ahol rád mosolyognak?

Mit tehetsz a zaklatás ellen?
Ahhoz, hogy megállítsd a zaklatást – legyen az szóbeli, írott vagy telefonos – mindenképpen el kell mondanod valakinek azt, hogy min is mész keresztül – hiszen így együtt próbálhatjátok meg megoldani a problémát. Mit tehetsz, ha zaklatnak?

Egyetlen ember is elég lehet a változáshoz

Chad Hymes, egy amerikiai családapa, akinek az élete középiskolás korában egy csapásra megváltozott, amikor lebénult mind a négy végtagja. Annak idején, gimnazistaként, a baleset előtt gúnyt űzött a hozzá hasonlókból. Menő srácokkal lógott együtt, ciki volt bénákkal társalogni. Mégsem ez a tragédia volt az, ami megváltoztatta a hozzáállását. Hanem az, hogy volt egy ember, aki kiállt a „lúzerek” mellett. Egyetlen gesztussal hetek alatt felfordult az iskola élete, a „lúzerekből” egyenértékű csoporttagok lettek: mert a többiek meglátták az értéket bennük is. Így történhetett meg, hogy a pompomlányok (cheerleaderek) tagja lett egy tolószékbe kényszerült vak lány, aki csak egy számítógép segítségével tudott kommunikálni.

(KamaszPanasz - Börcsök Gyöngyi, pszichológus)