Elöntenek a teendők, de te rá se tudod magad venni, hogy nekiállj? Inkább a facebookot nézed meg egymás után többször, még akkor is, ha nincs is új bejegyzés? Aztán már el is telt a nap, a hét és te még mindig a kezdeteknél tartasz.

A halogatás egyike azoknak a szokásoknak, amitől egy kis erőfeszítés árán meg lehet szabadulni. Talán nem lepődsz meg, ha azt mondom, hogy a sikeres emberek nem ismerik azt a szót, hogy halogatás. Ha probléma van, akkor azonnal a tettek mezejére lépnek. Hogyan érheted el, hogy te is így viselkedj? Rá tudjuk magunkat venni, hogy ne halogassunk annyit?

Mitől van az érzés, hogy nincs kedvem semmihez?

Bármilyen emberi érzés mögött ezernyi ok állhat. És ez az ezernyi ok ugyanahhoz a tünethez vezethet: motiválatlansághoz. Ennek lehetnek akár biológiai okai (pl. kezdődő depresszió, túlzott stresszhatások), de most arról a hétköznapi helyzetről fogunk beszélni, amikor egy egészséges ember kerül abba az élethelyzetbe, hogy nincs kedve semmihez sem. Csak fetreng vagy a számítógépen játszik, közben szalad a szoba, és a házi feladatok is várnak. Ilyenkor lehangoltak is vagyunk, türelmetlenek, tudván, hogy annyi mindent kellene elvégezni…

Itt és most!

Sajnos nincs más orvosság, mint itt és most nekilátni a feladat megoldásának. Lehet, hogy pont az tart vissza, hogy eddig még bele sem néztél, el sem kezdted, és a fejedben túl nagy problémának látszik. Ha az a kép él bennünk, hogy nem tudjuk megoldani a feladatot, akkor bizony neki sem fogunk kezdeni.

Teendők: Mindig arra fókuszálj, amit éppen csinálsz! Például egy diáknak rengeteget kell tanulni, mert a héten három témazáró dolgozatot is írni fognak. Ha arra koncentrál, hogy „te jó ég, ezt nem lehet megcsinálni, több tucat oldalt kellene megtanulni”, akkor már borítékolható is, hogy nem áll neki megtanulni. De koncentrálhat arra is, hogy az első témazáró anyagát kézbe veszi és azt tanulja. Kiszorít a fejéből minden mást és csak a tananyagra figyel, arra az egyetlen oldalra, amit éppen néz. Ha végzett, akkor jöhet a következő lépés. Attól, hogy valamit már elvégeztél, valószínűleg könnyebbnek fogod magad érezni.

Próbálkozhatsz feladatlistával, napirend összeállítással. Ezzel strukturálod az idődet, számba veszed a tennivalókat és nagyon jó érzés lesz kihúzni őket a listáról. Látványossá válik az elvégzett munka. Meg is jutalmazhatod magad a lista végére érve, ezzel is fenntartva a pozitív lelki beállítottságot, tettrekészséget.

Minél tovább halogatunk, annál rosszabb

Valóban minél tovább halogatunk, annál több tennivaló gyűlik fel. Ez nem csak a feladatokra igaz. Minél inkább odázzunk a felelősséget, annál nyűgösebbé és bűntudatosabbá válhatunk. Hosszú távon ez depresszióhoz vezethet.

Reális célokért tudunk küzdeni

A fenti példánál maradva, három témazáró dolgozatra egyszerre felkészülni valóban nem egyszerű. De nem lehetetlen, ha ismerjük az erősségeinket és a hiányosságainkat. Megbéníthat a tudat, hogy eddig semmit sem értettél ebből az anyagból és ezért inkább le sem ülsz megtanulni. Pedig ha nekilátsz lehet, hogy egy tizedét mégis csak sikerül megérteni, ami már elég lesz ahhoz, hogy görbüljön a jegy. Tehát a cél az, hogy erőfeszítést tégy, bármekkora akadály áll is előtted, mert így tudod elhagyni a halogatás szörnyű szokását.

Én miért halogatok?

Keresd meg a magad válaszát, hogy egy adott feladatot miért nem szeretnél elvégezni. Túl nagy a cél? Túlságosan elérhetetlen? Ez még a takarítással kapcsolatban is előfordulhat. Ha például szüleid folyton ellenőrzik a tisztaságot, akkor sikertelenségnek éled meg, ha minden egyes alkalommal jön egy „bizottság” ellenőrzni a munkádat. Miért érzed magad kényelmetlenül, ha az adott feladatra gondolsz? Lehet, hogy azt gondolod, hogy mert sajnálod rá az időt, de az is elképzelhető, hogy mélyebb okok húzódnak meg mögötte. Az elménk nagyon ügyesen keres kifogásokat. Te döntöd el, hogy a kifogások vagy a tettek embere leszel.

(KamaszPanasz - Börcsök Gyöngyi, pszichológus)