Talán már hallottál azokról a népcsoportokról, ahol a törzs női tagjai egymás felé helyezett gyűrűkkel hosszabbítják meg nyakukat. Valóban léteznek, vagy csak legenda? Nézzük, mi az igazság!

A hosszúnyakú nők napjainkban Ázsiában és Afrikában élnek, egymásról mit sem sejtve. Az ázsiai népcsoport sokkal inkább megközelíthető a kíváncsiskodók számára afrikai társaiknál, így most itt is főleg velük foglalkozunk.

A „Long-neck Karen”, vagy más néven Padaung (jelentése: hosszúnyakú) törzsek eredetileg az ázsiai Burma területéről származnak, az elmúlt évtizedekben menekültként települtek át Thaiföld északi részére, ahol ma is találkozhatunk velük. Kis falvakba tömörülnek, és szeretettel várják a gazdag turistákat, hogy kinézetük sajátosságával minél több bevételhez jussanak. Fő nevezetességük a nyakukra helyezett rézspirál, amely – szemben afrikai társaikkal – nem különálló gyűrűkből áll, nem egy tekercs részét képzi.

Mire jó a hosszú nyak?

Eredetét tekintve a nyaktekercs több funkciót is elláthatott. Egyik magyarázat szerint a természetes élőhelyük körül nem ritka ragadozókkal, úgy mint például a tigrissel szemben nyújtott védelmet, megakadályozva a vadállatot abban, hogy egyből nyakon ragadja áldozatát.

Más magyarázatok szerint a nyakukon díszelgő fémmel hasonlóságot mutatnak a helyi néphagyományokban fellelhető sárkánnyal. Ugyancsak más megközelítés szerint a tekercs által az évek során megnyúlt nyak kissé torz külsőt eredményez, így a törzs női tagjai talán elvesztik vonzerejüket az esetleg arra portyázó rabszolga kereskedők, illetve a szomszédos törzsek férfitagjai szemében.

Egy biztos, valamiféle védelemként szolgált a múltban, illetve a törzs női tagjai között egyfajta rangot is jelzett. Minél idősebb egy hölgy, annál hosszabb a tiszteletet parancsoló nyakéke. Életük első nyakspirálját 5-8 éves korukban kapják a lányok, amit aztán az évek múlásával fokozatosan bővítgetnek. A spirál felhelyezése és cseréje rituális szertartás formájában történik, melynek fontos része a masszázs és fürdetés. Mivel a hölgyek féltett testrésze a nyak, a férfi szem elől általában rejtve van, így ezen a szertartáson is kizárólag nők vehetnek részt.

Napjainkban a nyakdísz viselete nem kötelező, inkább hagyományőrzésből és turisztikai okokból hordják. A falukban járva találkozhatunk még hosszúfülű nőkkel is, ennek tényleg kizárólag szépészeti okai vannak, illetve ezzel a szokásukkal is növelni tudják a hozzájuk ellátogató érdeklődők számát. Ilyesmit korunk társadalmában is láthatunk: a fülbe lőtt, kezdetben kis lyukat folyamatosan tágítják egyre nagyobb és egyre nagyobb karikákkal, így a fülük is egyre tekintélyesebb mélységekbe csüng alá rézspirállal fedett nyakuk körül. És hát a turisták kedvéért mindent… már a lábukon és karjukon is rézspirálokat hordanak.

Két tévhit a hosszúnyakúakkal kapcsolatban

A gyűrűk, illetve spirál a nyakukat nyújtja meg

A helyzet az, hogy a nyak egy kicsit sem nyúlik, ha így lenne, az könnyen bénuláshoz, halálhoz is vezethetne. Ezt a törzset kutató orvosok röntgenfelvételei is igazolják. A spirál súlya alatt a kulcscsont és a felső bordák süllyednek meg, helyet adva az egyre több csavarból álló nyakéknek. Felnőtt korban a spirál tömege a 4-5 kilót is elérheti, amely körülbelül 30, gyűrűnek látszó csavarból áll.

A spirál levétele egyenlő a halállal, eltörik a nyakuk

Bár bele nem halnak, de kétségkívül fájdalmakkal jár a nyakék eltávolítása, hiszen a hosszú évek során a nyakék tulajdonosának elgyengülnek az izmai. A legenda szerint valaha a Padaung törzs a nyakék eltávolításával büntette a házasságtörést, ami sokkal inkább látványos szégyennek minősült így, semmint halálbüntetésnek.

(Ujpál Zsófia, pszichológus)

Kapcsolódó cikkek

• Hogyan maradj motivált?
• Ne add fel! 10 indok, hogy miért eddz!
• 5 tipp céljaid megvalósításához
• 6 dolog, amit az olimpikonoktól megtanulhatunk
• Pszichológusnak készülsz? Mire is vállalkozol?
• Világjáró pszichológus: az iszlám
• Világjáró pszichológus: tó a magasban, a Titicaca-tó
• Világjáró pszichológus: a kínai egyke gyerekek