Miért olyan nehéz tenni azért, amire vágyunk? Mit tegyünk, ha el szeretnénk hagyni a párunkat, de bizonytalanok vagyunk abban, hogy jól döntünk-e. Vagy akkor, ha javítani szeretnénk matekból, de a házi feladatokat ugyanúgy elhanyagoljuk, mint előtte? Miért?

Nem árulunk zsákbamacskát, ha azt mondjuk, hogy azért, mert félünk. Félünk attól, hogy ha elhagyjuk párunkat, rosszul döntünk. Tele vagyunk kétséggel: lehet, hogy mégis ő az igazi? Ugyanakkor már kényelmetlen vele lenni, sok idegesítő szokása van, félrelépett valakivel a legutóbbi buliban. Külső szemlélőként könnyű ítéletet hozni: hagyd el, látszik, hogy nem törődik veled. De a kétségek folyamatosan ott vannak, a füledben duruzsolnak: hátha megváltozik, megígérte, hogy másként lesz.

Miért olyan nehéz elővenni a matekleckét? Pontosan tudod, hogy nincs más megoldás, a jobb jegyért hajtani kell. De ott van valami, ami miatt inkább a facebookot nyomogatod vagy rendet raksz, esetleg inkább megfested a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját a szobád plafonjára, csak ne kelljen kinyitni a könyvet. Pedig tudod, hogy mit kellene tenni… de nem teszed.

Kényelmi zónánk

Életünknek megvannak a maga keretei, benne foglaltatik az élettér, a suli, a munka, a kapcsolataink. Pontosan tudjuk, hogy a matektanár hogyan reagál, ha nincs kész a lecke, pontosan tudjuk, hogy mit szólnak a szüleink a félévi bizihez, ha meglátják a matek eredményeket. „Ha nem tanulok, rossz jegyem lesz, anyámék kikészülnek.” - tudod előre. Mégis vállaljuk. Mégis miért? Mert mindez kiszámítható és kényelmes. Ha még negatív is a következmény, pontosan tudjuk, hogy mi lesz. És ráadásul még erőfeszítést sem kell érte tenni. Hátránya: bele lehet ragadni ebbe a poshadt állóvízbe, semmi sem fog történni, minden marad változatlan.

A döntés

Két lehetőség van: vagy döntesz és beleveted magad, vagy hagysz mindent a régiben. A döntés azért nehéz, mert nincs jó vagy rossz megoldás. Akárhogy is döntesz, nehézségekbe fogsz ütközni. Ha továbbra is a pároddal maradsz (aki elhanyagol), a változás ígérete lesz csupán a tiéd, tenni nemigen tudsz érte, hiszen egy másik embert megváltoztatni nem lehet. Ha szakítasz vele, gyötrő magánnyal és kétellyel találkozol. Akár még kétségbe is eshetsz, hogy vajon megtalálod-e valaha a nagy Őt. De ebben az esetben kinyitottál egy kis ablakot, ahol életedbe egészen új dolgok tudnak beszökni. A változás nehéz, fájdalmas és nem is sikerül mindig. De ha nem is adsz esélyt a világnak, hogy más történjen, akkor jó dolog is nehezen fog megesni.

Ez a kényelmi zónánk. Kényelmi zóna a pasi, aki elhanyagol; kényelmi zóna a matek lecke parlagon hagyása. A kényelmi zónánkból kilépni igen félelmetes, mert határai mentén bizonytalansággal és szorongással találkozunk. De minél tágasabb ez a zóna, annál több élményre, lehetőségre van esélyünk. Hajrá! Ne ijedj meg a változástól, nem könnyű, de a kényelmi zóna határain túl vár valami izgalmas.

(Börcsök Gyöngyi, pszichológus)