Az első igazi, romantikus párkapcsolatok egész életünkön át kísérnek. Néhányan azt hiszik, hogy az első szerelmük örökké tart, mások pedig csak remélni tudják, hogy a kapcsolatuk sokáig eltart majd. Azonban amikor eljön a szakítás, hát az sajnos szinte sohasem fájdalommentes. A fiúk gyakran meglepődnek, hogy egy kapcsolat milyen rosszul zárulhat le, és hogy igenis fájhat. A pasik sokszor ilyenkor a legsebezhetőbbek, magányosnak érzik magukat. Ugyanakkor meglepődve állnak: „hogy most akkor hogyan is tovább?”.

Szakítottatok, kidobtak, te dobtad ki. Mindannyian tudjuk, hogy a legtöbb emberrel megtörtént már, sőt valószínűleg már veled is.

Követni a környezet elvárásait!?

Fontos, hogy ne általánosítsunk. Ugyankor észre kell vennünk, hogy egy olyan világban élünk, amely megakadályozza a férfiak, különösen a fiatalok érzelmeinek a kimutatását. A „fiúk nem sírnak” elmélet a világ minden sarkán ott van, ez azonban igenis valós károkat okoz a fiúkban.

Ahogy már kisfiúként a játszótéren szerzett apróbb horzsolásokra karcolásokra mondják „katonadolog”, úgy ez szépen terjed át a tizenévesekhez is. Akik a felnőttek példáját próbálják követni, ami pedig az „egy szakítás nem méltó ahhoz, hogy sírj”.

„Haver te szabad vagy!” Mondja rengeteg barát. A fiúkon nagy a teher. Ha szakítanak, mindenképpen erősnek kell lenniük. Ha pedig pont ők a kezdeményezői a szakításnak akkor még kevesebb „okot” adnak maguknak a kiborulásra vagy pedig a sírásra.

A lányok kimutat(hat)ják érzelmeiket?

Bár nem minden fiatal nő érzi, hogy oka lenne a kiborulásra egy szakítás után, mégis a legtöbbje így tesz. A Tv-műsorok, showk és filmek gyakran mutatnak tizenéves lányokat erős érzelmi kitöréssel. Így ez még inkább belénk sulykolja, hogy a lányok jogosan mutathatják ki érzelmeiket, beszélhetnek róla barátaiknak, családtagjaiknak ahonnan megértést és együttérzést kapnak.

Persze vannak kivételek. Nem mindenki osztja meg barátaival a fájdalmát, de sokan ezt teszik. A mi ideálképünk az, ami szerint a lányok hosszasan beszélnek érzelmeikről, fájdalmaikról barátaiknak, és ez az ami adja az alapját annak, hogyha a lányoknak segítségre van szüksége akkor kérnek is. Mindezt pedig természetesnek is tartják a társadalmi elvárások miatt.

Gyógyír a gyors, új kapcsolatteremtés?

A fiúk gyakran letagadják, érzéseiket vagy ennek érdekében inkább kimennek és megpróbálnak valakit felcsípni. Ahogy a filmekben és a médiában is a szerepel az a közhely „hogy a fiúk a megnyugvásért és a segítségért keresnek új kapcsolatot”.

Nos azért ez sem mindig van így. És persze szintén a filmes könnyek a kapcsolatok végén – ha egyáltalán megjelennek – mindig humoros vagy gúnyos formában tűnnek fel. Bár páran megtanulnak sírni a barátnő előtt, sőt mi több természetesnek is tartják azt, de ez azon ritka kultúrák és fiatalok közé tartozik, akik teher nélkül tudják érzelmeiket kifejezni a másik előtt.

(Ez mindig egy jó téma fiúk körében: hogy hogyan reagálnának, ha barátjuk elkezdene sírni előttük vagy segítséget kérne.) Bár van egy kevés bizonyíték mely szerint ez változni fog, mégis a fiúk többsége nem hiszi azt, hogy azzal hogy kiönti a szívét jobb lesz majd neki.

Légy szakításbarát!

Talán épp olvasod ezt a cikket és nem is foglalkozol a szakítással, vagy épp a sajátodon vagy túl. Benne vagy, tudod, hogy ilyenkor mennyit számítana egy megértő barát egy olyan ember aki tudja, hogy mit tegyél ilyen helyzetben. Nos ha találsz egy ilyen embert, akinek valójában szüksége van megértésre, te pedig segítesz neki máris szakításbarát lettél.

Legközelebb, ha a barátod, bátyád vagy egy másik fiú átmegy egy szakításon kérd ki az ő véleményüket is. Tudd meg milyen is mikor valójában átmennek egy szakításon több szemszögből is. Legyél segítőkész és előzd meg a szívfájdalmat okozó nagy szakításokat.

Ez nem azt jelenti, hogy a másikat meg tudod majd nevettetni, vagy csökkenteni tudod majd a papír zsebkendő-felhasználását, de tudsz adni neki néhány hasznos tanácsot arról, hogy mit tegyen, ha maga alatt van, vagy például őszintén tudsz vele beszélgetni kemény dolgokról. Ami nagyon sokat segíthet annak, aki egyébként kilátástalanul bolyongana a szakítás utáni űrben.

Megnyílni nem könnyű, de sokat segíthet!

Talán egy ilyen „támogató-rendszer” hiánya adja sok férfi számára az új kapcsolatok hevességét vadságát. Pont ezért rengeteg lány gondolja úgy, hogy a fiúk sokszor erős ámde teljesen nyers érzelmeket táplálnak irántuk. Ezért félnek is belemenni egy újabb kapcsolatba.

De persze ismerünk olyan lányokat is akik előtt egy fiú kiöntötte szívét lelkét. Végre megnyílt. Ekkor láthatnak bele a lányok, hogy a fiúk mégse olyan nyersek egyszerűen ez csak a környezet hatása. Sokszor ez egyébként nekünk is jó. Nemcsak megkönnyebbülünk, de általában barátnőnk is meg fog nyílni előttünk.

Másik megközelítése a dolgoknak, hogy általában a nők barátja a legközelebbi barátja is míg a fiúknál maga a lány „csak” egy közeli barát aki előtt mer megnyílni és őszintén sírni. Ezért ha szakítás történik nincs kihez fordulnia. Ezért van az, hogy a fiúknak sokkal nehezebb áttenni magukat egy szakításon, mint egy lánynak.

Különbség van fiú és lányszakítás között, a szakítás feldolgozása

A lányok látszólag sokkal összetörtebbek. Hetekig „depiznek” nyilvánosan „gyászolnak”. Ezzel szemben a pasikon szinte semmi sem látszik. Telnek a napok, hetek, hónapok. Az eredmény szinte teljesen egyértelmű. Míg a lányokat először éri a fájdalom, szép lassan továbblépnek és nyitottak lesznek az új kapcsolatokra.

A pasik eközben egy hosszú és elhúzódott depresszióba esnek. Mikor ezt észrevesszük, elkezdjük hívogatni, próbálunk neki smst írni, szeretnénk őt visszakapni. Miközben ő már kezd rajtunk túllépni, mi egy újabb lehetőségért könyörgünk.

És amíg ugyanez az érzés a lányoknál 6 nappal a szakítás után keletkezik, addig a pasiknál ez akár 6 hosszú véget nem érő hónap is lehet. Ez a késleltetett reakció nyilvánvaló következménye annak, hogy a pasiknak is szükségük van olyan barátra, olyan „érzelmi-hálóra” akinek elmondhatják gondjukat és őszintén kisírhatják magukat.

Ha ezek a hálók nemcsak a lányoknál, hanem a pasiknál is léteznének, sokkal könnyebben elviselnék a fiúk is a szakítást vagy a visszautasítást.

Ha más vagy...

Ha te homoszexuális vagy, nos akkor jogosan sírhatsz vagy jogosan lehetsz összetörve egy szakítás után, de természetesen itt is vannak kivételek.

Sokszor homoszexuálisnak lenni azt jelenti, hogy egy elzárt világban élni mindennapjaidat, vagy pedig ügyelned kell, hogy ne lépd túl a férfiasság által szabott határokat, különben egy különcnek, egy idegennek fognak tartani.

Sehogy se könnyű!

Heteroszexuálisként élni és így túltenni magunkat egy szakításon nem egyszerű dolog. A kapcsolatok véget érnek elég hamar, főleg fiatal korban, de ha ez ráadásul még azonos neműekkel is történik, az sajnos még keményebb lehet.

Mindent összevetve: a fiúk igenis sírnak, igenis lehetnek szomorúak és a szakítás mindenkit megvisel, még akkor is ha sokan nem mutatják ki érzelmüket.

Szóval, ha legközelebb belefutsz egy pasiba, aki szakítás után van kérdezz. Nyugodtan kérdezz. Ne számíts először könnyekre, de előbb utóbb meg fog nyílni. De hamarosan éreztetni fogja veled, hogy igenis fájt és jól esik neki erről beszélni.

(Cs.B.)