Olyan depis vagyok. Túl könnyen kicsúszik ez a mondat a szánkon, anélkül, hogy tudatában lennénk, hogy mi is a depresszió. A levertség depresszió? A szomorúság, bánat, gyász érzése depresszió lenne? A klinikai esetek és a hétköznapi levertség között nagy különbségek vannak.

Nehézségeink

Hangulati életünk valóságos hullámvasutat jár. Egyik nap még örülhetünk, együtt nevetünk barátainkkal, másik nap egy dolgozat miatt már levertebbek lehetünk. Lehet, hogy történik egy bosszantó apróság, vagy nagyobb kellemetlenség, ami rányomja a bélyegét a hangulatunkra.

Elképzelhető, hogy akár napokig is levertek maradunk, nincs étvágyunk (vagy folyton csokoládé után kutatunk), de tudjuk, hogy a levertség átmeneti. A nehézségek ellenére a személy tisztában van vele, hogy eljön a nap, amikor újra jól érezheti magát. Bár a reklámok, filmek, mesék örök boldogságról regélnek, ez egy irreális vágyálom, a hétköznapi életben természetesen adódnak hullámhegyek és völgyek.

A depresszió ezzel szemben egy tartós állapot, ami legalább két héten át elhúzódik és a levert hangulat mellé más tünetek is csatlakoznak.

Gyász

Bármilyen veszteség hatására felléphet gyászreakció, amit elkülönítünk a depressziótól. Egy párkapcsolati veszteség, szakítás vagy haláleset után természetes a gyász érzése. Ekkor szintén nagyfokú lehangoltságról számolnak be a személyek, elesettség, hiány érzése lesz úrrá az emberen. Bár első ránézésre a depresszióhoz hasonlóak a tünetek, mégis nagyon más, hiszen ez természetes reakció, a lelki egyensúly idővel visszatér. Különleges esetekben, elakadások során lépnek fel további tünetek.

Depresszió háttere

A depresszió genetikai hátterét már bizonyították. Míg a hétköznapi hangulatingadozások elsősorban lelki eredetűek és a vele való megküzdés is, addig depresszióban jelen van egy jelentős biológiai érzékenység is, amit aktiválhat egy környezeti nehézség. Az agyban úgynevezett neurotranszmitterek (vegyületek) vannak, melyek az ingerületet vezetik. Depresszió esetén ez a jelátvitel sérül.

Különbözően vagyunk fogékonyak egyes betegségekre. Vannak, akik a felmenőiktől cukorbetegségre való hajlamot örököltek, mások depresszióra való hajlamot. Természetesen a hajlam nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan megjelenik. A gondolkodási mód, megküzdési stratégiák segítenek abban, hogy a depresszió ne hatalmasodjon el. Ezért javasolják az orvosok a gyógyszeres és pszichoterápiás segítségnyújtást is. Más esetekben a megküzdési stratégiák elégtelensége miatt alakul ki a betegség, bár a családban nem jelent meg korábban depresszió.

Figyelmeztető tünetek

Ha a következő tünetekből ötöt vagy többet észlelsz magadon, barátaidon, akkor kérjetek segítséget orvostól, pszichológustól:

• Szomorúság és üresség érzése. Gyermekeknél és serdülőknél ez nem ilyen egyértelmű. Előfordulhat, hogy ingerülten viselkedik, türelmetlen, veszekszik.
• Érdeklődés csökken: beszűkülnek a játéktevékenységek, csupán egy-két dolog köti le a figyelmét. Elhagyja azokat a tevékenységeket, amit korábban szeretett.
• Alvási és evési szokások megváltoznak.
• Mások beszámolói alapján túl sokat, vagy éppen túl keveset mozog önmagához képest.
• Fáradtság, energiahiány csaknem minden nap.
• A depressziós személy értéktelennek érzi magát, önvádlás, bűntudat fokozott érzése.
• Csökken a gondolkodási képesség, nehezen dönt az illető.
• Visszatérő öngyilkossági gondolatok.

Segítségre van szükséged?

• Fordulj bizalommal szakértőinkhez, akiktől névtelenül, ingyen kérdezhetsz bármikor. Szakértő válaszol rovat
• Lelkisegély-szolgálatok

(Börcsök Gyöngyi, pszichológus)