Szia! Látod, olyan szimpatikus vagy nekem, hogy mindig ideülök melléd. Hogy vagy? Éppen az élet értelmén gondolkodtál? És mire jutottál? Magad se tudod? Én is kérdezhetek valamit? Mit szeretnél elérni az életben? Mi az életcélod?

Hogy nehéz a kérdés? Tudom én, hidd el, a legtöbb felnőtt se tud rá válaszolni. Csak gondoltam, megpróbálom, Te olyan értelmesnek nézel ki.

Hogy boldog legyél? Bővebben? Még nem gondolkoztál ezen? Vagy mégis tudod? Gazdag akarsz lenni? Hááát, ez is lehet cél. Bár szerintem vannak ennél sokkal fontosabbak is. Máshogy teszem fel a kérdést: ha kifognád az aranyhalat, és teljesítené három kívánságod, mi lenne az?

Egészség, ház, autó

Elég gyorsan rávágtad. Hogy én mit kívánnék? Egészséget, szeretetet, és hogy mindig meglegyen az, amire szükségem van. Meg, hogy azzal foglalkozhassak, ami örömet szerez, amit szívből teszek. Akinek ilyen munkája van, az boldog ember. A legtöbben csak azért dolgoznak, mert kell a pénz. Akár „nemszeretem” munkát is elvállalnak jobb híján. Csak vacak érzés azt csinálni, amit KELL, ahelyett, amit szeretsz. Ezért fontos, hogy ismerjük magunkat, a szükségleteinket. Tudjuk, hogy mi a jó nekünk. Persze, jó dolog a ház is, de már van, és megelégszem vele. Nem biztos, hogy boldogabb lennék egy hat szobás villában.

Érdekes dolgok ezek. Nem adnám fel azt, amivel most foglalkozom, egy jobban fizetett munkahelyért, amit rühellnék. Az írást meg pláne nem. Nem tartom időpocsékolásnak akkor se, ha ingyen teszem. Sőt, úgy érzem, ezzel támogatok, segítek valakit, hogy előbbre lépjen. Önkéntes munkát is bevállalok, és nagy örömmel tölt el.

Jó dolog tenni valamit másokért

Egy jó cél érdekében. Ez a világ sajnos arra nevel, hogy minél többet gyűjts össze magadnak. Másokra ne gondolj, sőt, használd bátran a könyöködet is, hogy előbbre juss! Én ezzel nem értek egyet. Az a másik is ember, ugyanúgy, mint Te. Ő is te vagy. Ha neki ártasz, hosszú távon visszaüt ez, mint a bumeráng. Hiszen mindent visszakapunk, amit másnak okozunk. Akár jó, akár rossz. Nekünk is meg kell tapasztalnunk, hogy az a másik hogyan érezhette akkor magát.

Jó, persze, mindenki követ el hibákat

Egyikünk se tökéletes. Ilyenkor fontos megbánni, amit tettünk, felismerni a kárt, amit okoztunk a másiknak (akár lelkileg is), aztán megbocsátani magunknak, hogy ezt tettük. Valamint hozzátenni, hogy többé nem fordul ilyen elő. Semmi értelme nem volna az önostorozásnak, ha magunkat okolnánk érte életünk végéig. Ami megtörtént, azon változtatni már nem tudunk, de tehetünk róla, hogy többé ilyet ne kövessünk el. Megpróbálhatjuk jóvá tenni. A lónak is négy lába van, mégis megbotlik - tartja a közmondás. Így vagyunk ezzel mi is.

Mikor ellenkezőleg, segítek valakinek valamiben, az jó érzéssel tölt el. Még csak hálát se várok érte. Próbáld ki egyszer, milyen felemelő érzés ez. Egy jó ügy mellé állni. Amikor nem a pénzért teszed. Hanem azért, mert belül érzed, hogy így helyes. Ilyenkor örül a lelked. Éreztél már ilyet? Igen? Akkor tudod, miről beszélek. Amikor a nagyid hazajött kórházból, minden nap meglátogattad? Ez nagyon szép cselekedet, biztosan örült neki ő is. Végül is, ő is sokat tett már érted, igaz? Most egy kicsit viszonozni tudtad a törődését. Nem hiába mondják, hogy:” Csak azt tedd másokkal, amit szeretnél, hogy veled tegyenek” Így van ez.

Na én megérkeztem, leszállok. Legyen szép napod!