A kamaszkor ott kezdődik, hogy nem érted, hogyan lehet ilyen értetlen és maradi szülőknek ilyen tökéletes gyerekük, mint te. Ilyenkor a kamasz érzi, hogy le kell válnia a szüleiről, önállósulni akar, de ez egyben frusztrációt is okoz a lelkében. Hiszen minden változás fájdalommal jár.
Itt most ő arra törekszik, hogy önálló legyen, de egyben fél is elrugaszkodni a biztonságot jelentő családi fészektől. Most nem a különköltözésre gondolok. Ez egy lelki folyamat. Lelkileg, érzelmileg kell leválnia azokról, akik eddig a biztonságos hátteret jelentették. Önálló döntéseket akar hozni, élesen kritizálja szülei döntéseit. Érzi, hogy ő más életet akar. Nem akar birka lenni.
Nem tudja még pontosan, merre haladjon, de hallja a hívást. Várja az út. Szimbólumokkal élve, itt van ez a ház, a családi fészek, ahol eddig mindent elrendeztek helyette. Döntéseket hoztak vele kapcsolatban, de itt kapott szeretetet és biztonságot is. Ez még mindig megvan, de neki ez már kevés.
Több kell
Kicsit félve lép ki a nagyvilágba egyes-egyedül. Tudja, érzi, ezt az utat egyedül kell bejárnia minden buktatójával együtt. A szülei nélkül. Vacilál, hátra-hátratekint. Szülei elengedik a kezét, de biztatják, hogy ide bármikor visszatérhet. Akár naponta is egy vállveregetésre, simogatásra. A kamasz körülnéz, kivel is induljon a nagy útra.
Sajnos, nem mindig méltó útitársakat választunk
Ezért kell körültekintőnek lenni. Nem mindenki barát, aki annak látszik. Az igazi baráttal egy hullámhosszon vagy. Nem akar olyasmire rászedni, ami tőled távol áll. Igaz, lázadó korszak ez, de a lázadás nem egyenlő a vandalizmussal. Attól, hogy kukát döntöget valaki, még nem lesz vagány csávó. Eleinte bármi vonzónak tűnhet, amit a szülők tiltanak. Azt hiszed, ettől könnyebb lesz a leválás, ha akaratuk ellenére cselekszel, ha direkt az ellenpólust választod mindenből, amit mondanak. Pedig dehogy!
Kamaszkorban még nem látsz a dolgok mélyére!
Csak a felszínt látod. A felszín csillogó és csábító, de belül rothadó és bűzös lehet. Most a drogokra gondolok. Az elején nem tűnnek veszélyesnek. Megkínáltak droggal? Felcsillant a szemed? Jól akarod érezni magad? Szívesen kipróbálnál olyasmit, amiről a szüleidnek sejtelme sincs? A kemény drogot is? Itt csak egy választásod van! Nincs javítási lehetőség. Ha igent mondasz, megbuktál az élet vizsgáján, és könyörtelenül elbuksz egy idő után.
Sajnos, a ti korosztályotokból már mindegyikőtöknek választania kell. Előbb vagy utóbb. De tudnod kell, hogy te vagy a felelős a döntésedért. Ha a drogot választod, hamarosan marionett bábu leszel a drog markában. Ha nemet mondasz, a szabadságot választod. Bábu akarsz lenni vagy szabad ember?
Most mutasd meg, mennyire vagy felnőtt!
Mennyire tudsz egy életre szóló felelős döntést hozni! Nemet mondani nem gyávaság, nem megfutamodás. Lehet, hogy azok szemében igen, akik megkínáltak vele, de az ilyen nem igazi barát. Az ilyeneknek nem kell megfelelned. Nyugodtan fordíts nekik hátat! Attól még nem leszel vagány, ha drogozni fogsz. Lehet, hogy most vagánynak tűnik a drogos ismerősöd, de nézd meg őt pár év múlva. Rá se fogsz ismerni.
Csak egyetlen embernek kell megfelelned
Tudod ki az? Te magad. Találsz majd olyan barátot, aki más lehetőséget mutat. Mindig van más lehetőség is. Ezért válaszd meg jól, hogy kikkel barátkozol. Valaki képes akár rossz döntést is hozni azért, hogy elfogadják őt. Hiszen mindenki szeretetre vágyik. Ez belénk van programozva, ha tetszik, ha nem.
Vésd jól az eszedbe, hogy te akkor is értékes ember vagy, ha nem is szeret mindenki. Olyan nincs, hogy mindenki szeretni fog, és mindenki elfogad. Sőt, még a saját szüleid se tudnak maradéktalanul elfogadni. De ez nem azt jelenti, hogy rossz vagy! Nem. Csak mindenki más, és mindenki a saját szemszögéből ítél meg. Te is kritizálsz másokat, tudni vélve, hogyan is kellett volna viselkedniük. De nem biztos, hagy az az ő útja. Te ne törődj másokkal! Járd a saját utadat!
Hogy merre van ez? Szepes Mária írónő ezt üzeni nekünk: „A fény felé kell menekülni, nem a pokol felé”. Azt hiszem, most már érted. Rám itt már nincs is szükség. Indulhatsz!
Szabó KatillaEredeti nevem Szabó Katalin. Mivel nem volt felhőtlen a gyerekkorom, hamar útkereső lettem. Mindig érdekelt a lélek is, és azt tartom, nagyon fontos, hogy naponta találjunk időt az elcsendesedésre, feltöltődésre. Nap, mint nap teszek azért, hogy egyensúlyba hozzam magam lelkileg is. Örömet okoz, ha másnak segíthetek.
Írásaim a jelenlét állapotában születnek, így talán Téged is képesek a szeretet hullámhosszára hangolni. Hogy ez mit jelent? Írásaim olvasása közben feltöltődsz, és belül visszaigazolást érzel. Érzed a sorok igazát. Megtiszteltetésnek érzem, hogy itt lehetek köztetek. Nagyobbik fiam épp átlépte a kamaszkor küszöbét, úgyhogy a problémáitok közelebb állnak hozzám, mint gondolnátok. Na meg, én is voltam tini. Ráadásul lélekben örökre fiatal maradok. Olvasd a cikkeimet olyan szeretettel, ahogy írtam! Szabó Katilla |